Az idei évre a tervezettnél kicsit nagyobb hiányra lehet jelenleg számítani, ami lehetőséget adhat a kormánynak, hogy hatályba léptesse azokat a hosszú távon ható intézkedéseket, amelyekre szükség lesz a jövő évi deficitcél tartásához - mondta Christoph Rosenberg, az IMF delegációjának vezetője a Reuters hírügynökségnek szombaton, miután félbeszakadtak a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások.
Bár eredetileg hétfőig egyeztettek volna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió képviselői a magyar kormánnyal, szombaton mégis a csomagolás mellett döntöttek, miután nem jutottak dúlőre a magyar kormánnyal. Az IMF a távirati irodához eljuttatott közleménye szerint a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon ugyan sok a közös alap, de "számos kérdés nyitva maradt". A küldöttség tehát visszatér Washingtonba, és "a fennmaradó nézeteltérések áthidalására törekszik". Brüsszelben mindeközben azt közölték, hogy az Európai Bizottság is elhalasztja a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségnyújtás újabb, sorrendben ötödik felülvizsgálatának lezárását.
Egyes elemzők szerint 10 forintot is ugorhat az euróárfolyam
"Hétfőn biztosan gyengülni fog a forint, még az sem kizárt, hogy kamatemelés lesz" - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffiesen Bank elemzője, aki szerint 4-5 forintos euródrágulás könnyen elképzelhető. "Nagyon feszült a piac, nagyon érzékenyek a befektetők a rossz hírekre, márpedig ez rossz hír, hisz a magyar kormány a jelek szerint mégsem gondolja komolyan a költségvetés rendbetételét" - mondta Török, aki szerint ez "nagy pofon, érteni kell belőle", jövőre pedig akkor lesz 3 százalék alatt a deficit, ha a kormány 350 400 miliárd forintot megtakarít valahol. "Ezt már a növekedéssel együtt számolva kell érteni" - mondta az elemző.
Kondrát Zsolt, MKB Bank elemzője ennél is pesszimistább volt, szerinte az euróárfolyam 10 forintos megugrása is lehetséges hétfőn, egyelőre senki sem tudja, hogy milyen idegesen reagál majd a piac a hétvégi eseményekre. "Senki nem számolt azzal, hogy hétfőn kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de amennyiben túl lendületesen esik az árfolyam, akkor még a kamatemelés is elképzelhető" - mondta az [origo]-nak Kondrát, aki szerint a magyar értékpapírok már eddig is rosszabbul teljesítettek a versenytársaiknál, ami arra utal, hogy a piac már elkezdte beárazni a tárgyalások sikertelenségét.
Kondrát szerint nem kedvező, hogy a múlt hét végén annak ellenére estek a világ tőzsdéi, hogy különösebben rosszak lettek volna a vállalati jelentések, ami arra utal, hogy nincs jó hangulat a piacokon - márpedig ilyenkor a rossz hírek hatása még nagyobb lehet.
Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint hasonló a helyzet, mint Romániában pár hónappal ezelőtt: az IMF elhagyta a tárgyalásokat, majd pár hónappal később visszatért. "Ez egy rossz hír, de nem a világvége" - mondta a Reutersnek nyilatkozva Barcza, aki szerint a piac beárazza majd a küldöttségek idő előtti hazatérését. Szerinte a nagy kérdés az, hogy milyen 2011-es deficitcél jelenik meg a kormányzati kommunikációban. Barcza szerint az IMF-nek is van felelőssége a mostani helyzet kialakulásában, a költségvetés ugyanis valóban rosszabb állapotban van, mint amit az előző kormány kommunikált, az idei első félév költségvetési kontrolljának elszállása így részben a Valutaalap felelőssége.
Pénteken még megegyezésre számítottak A tárgyalások végkimenetele, illetve az esetleges kommentárok nagyban befolyásolhatják a piaci hangulatot, ami a forint árfolyamán és a tőzsdei árakon is nyomot hagyhat - mondták pénteken elemzők az [origo]-nak, bár ekkor szinte minden elemző arra számított, hogy a nehézségek és nézeteltérések ellenére lesz megállapodás (erről itt olvashat részletesen). Az euró pénteken 280,50 forinton zárt, a jegyzés 282 forinton is járt, de innen korrigált. A pesti tőzsde részvényindexe, a BUX 1,5 százalékos csökkenéssel 22 497 ponton zárt pénteken, a süllyedés elsősorban az OTP számlájára volt írható, a bankpapír árfolyama ugyanis 3,4 százalékkal 5140 forintra esett. |
Az IMF nem enged a 3 százalékból
Rosenberg szerint jövőre 3 százalék alá kell vinni a hiányt, ez szerepel ugyanis az IMF-szerződésben, a magyar költségvetési törvényben, és az európai uniós deficiteljárást megindításakor is ezt vállalta Budapest. A formalitásokon túl ez Magyarország egyértelmű gazdasági érdeke is, Magyarország ugyanis olyan feltörekvő gazdaság, amelynek nagyon magas az államadóssága - mondta a delegációvezető.
Rosenberg szerint az igazi kérdés az, hogy miképp lehetne ezt a deficitszintet tartani - márpedig az IMF szerint ezt csak hosszú távú és nem egyes ágazatokat kiemelten rosszul érintő lépésekkel lehet elérni. "A bankadó nem jó lépés, és nem azért, mert a bankokat rosszul érinti, hanem azért, mert rossz a magyar gazdaságnak" - mondta Rosenberg, aki szerint ez az adófajta aláássa a bankok hitelezési lehetőségeit, csökkenti a tőkéjüket, és rosszat tesz a növekedésnek, és a bankokat a tőkéjük kivonására ösztökéli, így a pénzügyi stabilitást is veszélybe sodorja.
Jövőre "sok gazdasági kiigazító lépésre van szükség, és ezeket nem lehet letudni olyan rövid távú, piaci torzulásokat okozó lépésekkel, mint amilyen a bankadó"- fogalmazott az IMF delegációvezetője, aki szerint a bankadó 200 milliárd forintos összegét csökkentenie kellene a kormánynak.
Folytatnák, de nem tudni, mikor
A Dow Jones hírügynökségnek Rosenberg azt mondta, hogy az IMF nyitott az új tárgyalásokra, de egyelőre nincs meghatározott dátum ezekre. Az IMF delegáció vezetője szerint a nyitott kérdések közé tartoznak a költségvetési intézkedések és a bejelentett magyar lépések fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek. "A jövő évi, 3 százalék alatti költségvetési hiánycélt Magyarország vállalta, és annak nincs jelentősége, hogy melyik magyar kormány tette ezt" - fogalmazott Rosenberg, aki szerint olyan strukturális, vagyis nem ad hoc döntéseket kell hozni, amelyek csökkentik a magyar államadósságot.
"Az IMF akár technikai segítséget is ad a magyar kormánynak a közszféra megreformálása, a korményzati szektor méretének csökkentése, vagy éppen az államadósság fenntartható szintre csökkentése terén" - mondta Rosenberg, aki azt is egyértelművé tette, hogy az EU és az IMF is aggódik a magyar jegybanki függetlenségért.
Matolcsy: A kormány tovább tárgyal
A magyar kormány egyelőre szűkszavúan reagált a tárgyalások félbeszakadására. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter aott ki közleményt, kevéssel szombat este 10 óra után, amely szerint "a magyar kormány az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalásai során őszintén és nyíltan feltárta az első félévi elhibázott költségvetési gazdálkodásból fakadó súlyos problémákat". A miniszter szerint "az IMF és az EU küldöttségei mindezek alapján elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett tekintélyes lépéseit, amelyek a bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetésével növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldésével pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat".
"Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentik a költségvetés hiányát. A nemzeti ügyek kormánya folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken - így az adórendszer, az egészségügy, és a közösségi közlekedés területén is. A kormány elkötelezett aziránt, hogy Magyarország minél előbb Közép-Európa legversenyképesebb, legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb országa legyen. A kormány természetesen tovább folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi szervezetekkel, köztük az IMF-fel és az Európai Unióval is" - zárul a Matolcsy György által aláírt, a Miniszterelnökségen kiadott közlemény.