A francia divatot követi az Orbán-kormány

Az utóbbi hetekben több, Franciaországból átvett intézkedést is bejelentett az új kormány: párizsi ihletésű például a zöldbank, a családi adózás, a megyei kormányhivatalok és a költségvetési felügyelők ötlete is. A politikai ellentáborhoz köthető politikusok kormányzati kinevezése szintén a francia gyakorlatot idézi, és Franciaországban is elveszik az iskolakerülők szüleitől a családi pótlékot.

A francia modell a leghangsúlyosabban a gazdaságpolitkában vert gyökeret, de a francia ihletésű intézkedések elérték a közigazgatást is, sőt, a kormány kinevezési és jelölési gyakorlatában is fel lehet fedezni a Nicolas Sarkozy francia elnök által követett gyakorlatot.

Lakáskorszerűsítés zöldbankkal

A francia modell első, Magyarországon is megjelent eleme az elsősorban a panellakások energetikai beruházásait finanszírozó zöldbank volt. Nagy Andor, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa azt már tavaly elmondta, hogy ezt az ötletet Franciaországból vette át az akkor még ellenzéki párt, és Franciaországban tavaly tavasz óta valóban van egy olyan pénzügyi termék, amely nagyon hasonlít az Orbán Viktor által bejelentett panelfelújítási ötletre.

A fő különbség az egyelőre csak a fejekben létező magyar és a működő francia bank között az, hogy míg Budapesten állami intézmény lenne a fő finanszírozó, addig Párizsban magánpénzintézet. Mind a két országban a magánszemélyek a fő célközönség, a cél pedig a korszerűtlen lakóhelyek energetikai felújítása.

Magyarországon a tervek szerint januárban kezdődik a nemzeti épület-korszerűsítési program, amelynek keretében a kormány uniós támogatásokból és a széndioxid-kvóta értékesítéséből 100 milliárd forintot ad lakásfelújításra és -korszerűsítésre, a szükséges önerő 100 milliárdját pedig a megalakítandó zöldbank hitele adná - ez utóbbi tételt törleszteni kell majd, a törelesztési összeget a kisebb fogyasztással együtt járó megtakarításhoz igazítanák (erről itt olvashat részletesen). Franciaországban a hitel legfeljebb harmincezer eurót tehet ki, és mindenekelőtt szigetelésre, tetőkorszerűsítésre, megújuló energiaforrásokat használó fűtésrendszerek kiépítésére lehet felhasználni, azaz nagyjából ugyanarra, mint amire Magyarországon is esély van az eddigi bejelentések alapján (a zöldbankról itt olvashat részletesen).

2. Családi tipusú adózás

A Fideszen és szövetségei körén belüli egyik fő gazdaságpolitkai dilemma az adórendszerhez kapcsolódott, a párt szakpolitikusai már évekkel ezelőtt két táborra szakadtak: Matolcsy György jelenlegi nemzetgazdasági miniszter és a KDNP a családot adózási alapegységnek tekintő családi adózást támogatta, Varga Mihály jelenlegi miniszterlenökségi államtitkár pedig az egykulcsos rendszer mellett érvelt. Orbán Viktor korményfő június elején ismertetett akciótervéből kiderült, hogy az egykulcsos rendszer lett a befutó, de az a célkitűzés megmaradt, hogy a háromgyermekes családok gyakorlatilag így se fizessenek adót.

Márpedig ez utóbbi ötlet egyértelműen francia ihletésű, Matolcsy egy, a Heti Válasznak adott áprilisi intetrjújában kifejezetten Franciaországot nevezte meg követendő adózási példaként: a politikus szerint ott a legalább három gyermeket nevelő családokban a szülőknek nem kell adót fizetnie, és "nekünk is ez a célunk".

Nicolas Sarkozy és Orbán Viktor 2007-ben

A családi egykulcsosnak keresztelt rendszerben a gyerekek után járó kedvezmény az adóalapot csökkentő elemként fog megjelenni, szemben azzal a mostani gyakorlattal, amely szerint a kedvezmény magát az adót csökkenti. Matolcsy akkor az [origo]-nak azt ugyan nem ismételte meg, hogy teljesen adómentesek lesznek a háromgyerekes családok, de azt jelezte, hogy ennyi gyereknél már nagyon jelentősen csökken majd az adóteher (erről itt olvashat részletesen).

3. Megyei kormányhivatalok

Orbán Viktor az áprilisi választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt tartott budapesti gazdasági konzultáción jelentette be, hogy az új kormány megyei kormányhivatalokat fog létrehozni., az ugyanis szerinte "lehetetlen, hogy negyven körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intézni középszinten".

A középszintű közigazgatást a nyár végén szeretnék teljesen átalakítani, de annyit már most tudni lehet, hogy a megyei kormányhivatalok élén az állam megyei vezetője áll majd, aki maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat. Két kivétel marad, mégpedig a rendőrség és az adóhivatal, minden más hatóságot a megyei kormányhivatal alá szervezne a kormányzat a tervek szerint. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint a megyei közigazgatási hivatalok szeptembertől, a kormányhivatalok pedig januártól lépnek működésbe (erről itt olvashat részletesen).

A megyei kormányhivatalokkal kapcsolatban ugyan nem volt utalás a francia modellre, de a fenti leírás egyértelműen utal a tradicionálisan központosított francia rendszerre, ahol a megyei hivatalok mellett prefektusi rendszer is működik, élén a párizsi kormányt és a francia központi államot képviselő prefektussal. A magyar és a francia modell közötti egyezéseket és különbségeket csak a magyar szabályozás ismertté válása után lehet majd számba venni, sok múlik majd ugyanis a kormányhivataloknak adott jogkörökön.

4. Baloldaliak kinevezése

A Fidesz kormányzásának első hónapjában szinte minden fontos állami poszton személycseréket hajtott végre, új vezetője van többek között a pénzügyi felügyeletnek, az adóhatóságnak, a közlekedési és hírközlési felügyeletnek és a fejlesztési banknak is.

A Fidesz döntései közül kettő olyan is volt, amikor a párttal szemben álló baloldalhoz köthető személyek kaptak fontos felkérést, illetve megbízást: a párt elnöksége június közepén úgy döntött, hogy Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, volt szocialista parlamenti képviselőt jelöli alkotmánybírónak, a Fidesz-frakció pedig ugyanekkor azt a döntést hozta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnökének Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvár MSZP-SZDSZ támogatással megválasztott polgármesterét jelöli (azóta meg is választották alelnöknek a szocialistákkal már a jelölése előtt összevesző Warvasovszkyt, akinek így le kell majd mondania polgármesterin tisztségéről).

A politikai ellentábor ismert képviselőinek kinevezése Franciaországban is jellemző Nicolas Sarkozy elnökké választása óta, a magyar származású elnök honosította meg ugyanis azt a korábban Párizsban sem elterjedt gyakorlatot, miszerint jobboldali elnökként ismert baloldaliaknak adott fontos posztokat. Így lett a kormány tagja kultuszminiszterként a korábban baloldali radikális eszméket valló Frédéric Mitterrand, aki az ország ikonikus, szocialista elnökének, Francois Mitterrand-nak az unokaöccse. Hasonló a helyzet a francia külügyminiszterrel, Bernard Kouchnerrel, aki több baloldali kormányban is dolgozott államtitkárként és miniszterként, sőt, 2007-ben az elnökválasztáson is kiállt Srakozy ellenfele, a szocialista Segolene Royal mellett.

5. Költségvetési felügyelők

Matolcsy György múlt héten beadott gazdaságpolitikai csomagja szerint a költségvetési szervezetek gazdálkodásának, számláinak ellenőrzésével külön felügyelőket kíván megbízni a kormány. Matolcsy György korábban azt mondta, hogy Franciaországban hasonló jogosítványokkal 20-25 százalékos megtakarítást értek el az intézményeknél, egyetemeknél, kórházaknál.

Franciaországban valamivel több mint kétszázötven fővel működik a költségvetési felügyeleti hálózat, közülük mintegy hetvenen tekinthetőek ténylegesen is fiskális felügyelőknek, a többiek a háttérfeladatokat látják el. A szervezetet Jean Basseres vezeti, aki korábban a helyi számvevőszék, illetve a pénzügyminisztérium egyik vezetője volt. Az inspektorok szinte kivétel nélkül a neves francia államigazgatási elitegyetemről, az ENA-ról érkeznek, feladatuk pedig a belső auditoktól a helyszíni vizsgálatokon át egészen a kormányzati és parlamenti tanácsadásig terjed. A szervezet feletti kontrollt együttesen gyakorolja a gazdasági és a költségvetési minisztérium.

+ 1. Családi pótlék

A már létező francia mintákra kidolgozott magyar javaslatokon túl egy olyan is van, amit Franciaországban és Magyarországon szinte egyidőben fogadott el a parlament - a szavazási versenyt egyetlen nappal nyerte a magyar kormány.

Budapesten június 28-án 305 igen és 66 nem szavazattal fogadták el azt a törvényjavaslatot, ami alapján megvonják a családi pótlék pénzben történő kifizetését azoktól a szülőktől, akiknek gyereke nem jár iskolába (a tervezetről itt olvashat részletesen). Magyarországon a támogatást akor veszik el, ha a gyermek igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt. A törvény 2010. augusztus 30-án lép hatályba, így az új tanévben már alkalmazni fogják.

Egy nappal a budapesti döntés után, június 29-én a párizsi Nemzetgyűlésben is megtartották az erről szóló szavazást: ott 287 igen és 216 nem szavazat mellett fogadták el a komoly megszorító csomagot bejelentő párizsi kormánypárt javaslatát, miszerint amennyiben egy kiskorú tanuló túl gyakran és túl sokat hiányzik az iskolából, akkor a szülei nem kaphatnak családi pótlékot. Az 1960-as évekig már alkalmazott gyakorlatot újjáélesztő francia törvény szerint akkor az első figyelmeztetésnek akkor kell kimennie, ha egy hónapban több mint négy félnapot hiányzik igazolatlanul a tanuló, a pótlék utalását pedig akkor függesztik fel, ha nincs javulás.