A csatornán jött a balsors: Nick, a 100 milliós adótartozást nyögő falu

Hogyan kerül egy néhány száz lelkes Vas megyei falu az adóhatóság feketelistájára? A helyszínen kiderül: egy csatornaberuházás miatt a helyi önkormányzat gyakorlatilag megszűnt. Az államnak 100 milliós összeggel tartozó Nick község lakói nem izgatják magukat, de a polgármestert gyötri a lelkiismerete. Riport.

"Könnyen lehet, hogy nem jártok sikerrel, mert sok zárkózott ember él a faluban, akik várhatóan nem fognak semmit mondani. Én ugyan nem itt lakom, répcelaki vagyok, de sokat járok ide, ismerem a terepet" - mondja a Vas megyei Nick település központjában egy csinos lány az [origo] tudósítóinak.

Annak jártunk utána, hogy hogyan került fel egy közel hatszáz lelkes, rendezett portákkal rendelkező, a magyarországi átlagnál jóval alacsonyabb munkanélküliséget felmutató falu önkormányzata - egyetlen helyhatóságként - az APEH szombaton publikált feketelistájára, amely a 180 napon túl 100 millió forintnál nagyobb tartozással rendelkezőket sorolja fel.

A képviselőtestületet okolják

"Annyit tudok, hogy a falu sok pénzzel tartozik a csatorna miatt, de a számokat, konkrétumokat nem ismerem" - folytatja a lány és hozzáteszi: a település Répcelakhoz tartozik, ami a közigazgatási ügyeket illeti; de a nicki polgármester biztos mindent el tud mondani.

A falu egyik kocsmájában egy ötvenes éveiben járó, évtizedek óta a faluban élő férfi simán szóba áll velünk és ő is a csatornát okolja. "A képviselőtestületben ülő sok okos domokos miatt van az egész. Adatokat nem tudok, de az biztos, lehetett volna másként csinálni" - fogalmaz a férfi. "Minek egy ekkora településnek saját szennyvíztelep, ott van a répcelaki, ami alig néhány kilométerre van. Amikor ott csinálták a csatornát, akkor kellett volna egy füst alatt megcsinálni a nicki rendszert és összekötni a két hálózatot" - teszi hozzá a férfi hasonló korú barátja.

Saját telep alig kétszáz háznak

Van, akinek nem kell a csatorna

"Répcelakon egy köbméter szennyvíz elvezetésének, kezelésének a díja, háztartásonként alig több mint 700, míg Nicken közel 1000 forint" - ezt már egy másik, negyven év körüli férfitól hallottuk, akivel a település szennyvíztelepe felé menet találkoztunk. Azért sokkal drágább, mert sokkal kevesebb ember befizetéséből kell fenntartani a telepet, ami öt évvel ezelőtt épült - állította egy idősebb férfi, aki arról is beszélt, hogy rossz minőségű alkatrészekkel van felszerelve a telep, s azok cseréje miatt a jövőben még drágulhat is a szennyvízdíj. Azt is megtudjuk, hogy a település közel kétszáz házából negyvenben nincs is bekötve a csatorna.

Nyílik a hivatal

"Majd megcsinálom, ha legközelebb tele lesz az emésztő, ások egy árkot, mert itt van a ház előtt a csatorna" - mondja az egyik hálózaton kívüli ház lakója és hozzáteszi: "nem tudom, mennyibe fog kerülni". Ő több társával együtt nem érti, hogy miért nem csatlakozott a répcelaki telephez a nicki hálózat. A falubelieket egyébként láthatóan nem foglalkoztatja különösebben, hogy a legnagyobb adósok listáján van a település. A csatorna elkészült, a tartozással meg majd lesz valami, egy ekkora falu úgysem fogja tudni kifizetni - összegezhető a véleményük.

Pénztelenség

Valamennyi falubeli a polgármesterhez irányított, mondván, ő tud adatokkal szolgálni és elmeséli az egész sztorit. A falu első embere, Kiss Lajos nyugdíjas pedagógus kedvesen fogad és kérdésünkre, miért kell külön szenyvíztelep és miért nem kapcsolódtak a répcelaki hálózathoz, röviden annyit mond, "egyszerűen nem volt rá pénzünk".

Kiss Lajos elmondta, hogy évekkel ezelőtt, mikor a répcelaki beruházás indult, a három környékbeli településnek, köztük a nicki önkormányzatnak összesen 30 millió forintot kellett volna letennie, hogy a csövet elvezessék a településekig. Így lehetett volna rácsatlakozni az ottani szennyvíztelepre, de emellett még mindig hiányzott volna a pénz arra, hogy a faluban is legyenek csövek. "Arról nem is beszélve, hogy Répcelak és Nick között mindig volt egy kis ellentét, utóbbiak nem feltétlenül akartak közösködni a várossal" - mondta a település vezetője.

Kocsmában

Az adóság hátterében az Állami Számvevőszék által évekkel ezelőtt kifogásolt, úgynevezett Ökotám 2000 rendszerben történő beruházás áll. (A számvevők öt évvel ezelőtt azt írták, hogy "vízközművek jelenlegi finanszírozási rendszerébe szinte bele van kódolva a pazarlás, az ésszerűtlenül magas árak. Az államon kívül - rövid távon legalábbis - minden más szereplő jól jár, így az érintett önkormányzatok, a csatornázásban érdekelt lakosok, a pénzintézetek, a lakás-takarékpénztárak, alapítványok, és nem utolsósorban a fővállalkozók".)

Rossz terv

Az ésszerűtlenül magas árat Kiss Lajos is alátámasztja: "az Ökotám-konstrukció keretében megbízott fővállalkozó - az időközben felszámolás alá került Geotorr Rt. - több mint 500 millió forintért vállalta a csatornázást, miközben egy tatabányai cég 300 millió forintért tokkal-vonóval megoldotta volna". Utóbbit azonban nem volt miből kifizetni - vázolta a történetet Kiss Lajos és hozzátette: "sokan azt javasolták, hogy az ökotámos megoldást válasszuk, az olcsóbb a falunak. Mi is megnéztük, az országban több településen is működött a dolog akkor".

A rendkívüli adósság két dologgal magyarázható. "Az egyik, hogy amikor hat évvel ezelőtt elindult a beruházás, a kivitelező Geotorr Rt. és az Ister Mérnöki Iroda is azt állította, hogy a szükséges alkatrészeket megvették és már folyik a beruházás, 40 százalékos lehet a készültség, miközben egy kapavágás sem történt. Mi pedig a 40 százalékos összegre vetített áfát visszaigényeltük, ám az adóhatóság megvizsgálta a projektet és látta, hogy nem jogos a visszaigénylés" - mondta Kiss Lajos, aki kérdésünkre, miért hagyta jóvá az önkormányzat a 40 százalékos készültséget annak ellenére, hogy nem történt semmi; azt mondta, hogy az akkori jegyző azzal nyugtatta, ezzel nem lesz gond.

A tartozás másik oka, hogy az eredeti tervben úttest felbontásával járó csatornahálózat létesítése szerepelt, miközben elég volt csak a járdákat megbontani és így is létre lehetett hozni a rendszert. "Mivel a két terv nem egyezett, az adóhatóság úgy döntött, a visszaigényelt 60 millió forint körüli összeget kéri vissza, ám ezt közben a bankhitelre, a kivitezelőnek kifizettük, itt álltunk egy fillér nélkül" - mondja a polgármester. "Később kiderült, hogy a kivitelező Geotorr Rt. által beépített alkatrészek nem megfelelőek, de a garanciális igényt nem tudtuk érvényesíteni, mert a cég eltűnt" - magyarázza Kiss és hozzáteszi: az egész ügy miatt nyomozást kezdeményezett a rendőrség, amit később bűncselekmény hiányában lezártak.

Évek óta húzódó eljárás

Az adótartozás miatt 2007-ben adósságrendezési eljárás indult a falu ellen, ám ez a mai napig nincs lezárva. A bíróság a Vectigalis Zrt-t bízta meg az eljárás lefolytatásával, a kirendelt pénzügyi gondnok első körben gyakorlatilag megszüntette az önkormányzatot, jelenleg a répcelaki jegyző felel a nicki ügyekért. A falubelieket ez különösebben nem zavarja, az egyik, szintén évtizedek óta a faluban élő férfi azt mondta: "Ügyet intézni korábban is Lakra kellett menni és most is. Nincs jelentősége".

Még nincs vége az ügynek

Az adósságrendezési eljárásnak Kiss Lajos szerint már régen véget kellett volna érnie, ám sem ő, se a répcelaki jegyző nem tudja elérni - már tavaly ősz óta - a kijelölt pénzügyi gondnokot. "Már nincs mit eladni, amin lehet, azon túladtunk - szolgálati lakás, kisebb földek -, de az ezekből befolyó összeg köszönő viszonyban sincs az adótartozással" - mondta a település első embere, aki közölte azt is, hogy amíg adósságrendezési eljárás alatt van a falu, addig semmilyen pályázaton nem indulhat. Nicken nincs elég iskolás és óvodáskorú gyerek, ezért a répcelaki intézményekbe járnak és ezért a nicki önkormányzat fizet azoknak. Az adósságrendezési eljárás miatt az ügyben egyébként nem érintett répcelaki oktatási intézmények sem indulhatnak pályázatokon. (Az már más kérdés, hogy 1994-ben, állami támogatásból, Nicken néhány gyereknek épült egy három tantermes iskola, századagos konyhával, ami 1997-ben bezárt. A teljesen jó állapotban lévő épület ott áll a falu közepén üresen évek óta.)

Kevés munkanélküli

Nick messze az országos átlag alatti munkanélküliséggel büszkélkedhet. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai szerint húsz nyilvántartott álláskereső volt a 365 munkaválllalói korban lévő ember közül. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett relatív munkanélküliség alig több mint 5 százalékos, ami messze elmarad az összes megye 8,12 százalékos mutatójától.

A polgármester lelkiismerete

Az [origo] érdeklődött a Vectigalis Zrt-nél, hogy miért húzódik évek óta az adósságrendezési eljárás, mikorra lesz vége és milyen eredménnyel, ám a cég zalaegerszegi irodája közölte: az illetékes igazgató jelenleg szabadságon, külföldön tartózkodik, szeptember elejéig türelmet kérnek.

A ügyben játszott szerepét firtató kérdésünkre Kiss Lajos azt felelte, mindenképpen felelősnek érzi magát a történtekért. Bár a falubeliek úgy tudják, hogy a nyugdíjas pedagógus nem indul az őszi választásokon, a polgármester azt mondja, indulni fog, elsősorban a lelkiismerete miatt. "Ezt az én dolgom lezárni, legyen bármi is az eredmény" - tette hozzá.

Amit Nickről tudni érdemes

A terület lakossága a honfoglalás után avarokból, Vérbulcsú magyarjaiból és a határőrizetre betelepített besenyőkből tevődött össze. A Rába folyón itt volt átkelőhely, 1063-ban a német támadáskor a magyar csapatok egyik megfigyelőhelye volt ez a szakasz.
A falu első hiteles említése 1221-ből származik. IV. Béla 1269-ben Ebed fiait iktatta be nicki birtokaiba. Az Árpád-korban Nick birtokosai a Vezekény (Veszkény), az Uraj és a Jaák nemzetség, később a Niczky család, a Szelestey és Kőszegi család, 1380-tól a Kanizsay család. A Nádasy és Niczky család idején kezdődött el a Rába szabályozása.
A török támadások után német és vallon zsoldosok telepedtek le itt (Hantók, Gallenek, Gálosok). A falu ebben a korban élte fénykorát. 1932-34-ben épült meg Európa második duzzasztója a Rábán, a nicki műgát, amit 2000-ben felújítottak.

A község nevének kialakulására két magyarázat van. Az első szerint Nick, mint egytagú helynév a Nikolaus személynévből származik. A másik magyarázat a néphagyományból ered. A honfoglalás korában a Rába mentén avarok is éltek szép számban. Ezt a helységnév változásai is tükrözik, Nyiec, Nyiczk, Niczk, Nick. Jelentése a hagyomány szerint: vizes, sáros. A falu keletkezése a XI - XII. századra tehető.