Erős frank mellett csapnak össze a devizahiteles mentőcsomagok

A forint erősödött a héten, de a devizahitelesek számára megnyugtató frankárfolyamok még mindig beláthatatan távolságra vannak. A bajba került adósok megmentésére a Fidesz és a Nemzeti Bank külön-külön javaslatcsomagot dolgozott ki. A kormánypárti képviselők az adósok alkuhelyzetén javítanának, a pluszköltséget pedig a bankokkal fizettetnék meg, a jegybank szerint viszont csak a pénzügyi cégek közötti verseny jelenthet megoldást.

Jó hete volt a forintnak, hétfőhöz képest három forinttal csökkent az euró és csaknem 2 forinttal a svájci frank árfolyama. A forint öt hete nem volt ilyen erős az euróval szemben, a svájci frank azonban továbra is bivalyerős: a devizahitelesek szempontjából fontos frankkurzus több mint 3 százalékkal van ugyan a nyári csúcsérték alatt, de így is messze van a hitelek tömeges felvételekor jellemző 145-170 forinttól.

A magyar hitelek közel 70 százaléka devizaalapú, a többség pedig svájci frankban vette fel a kölcsönt, a frankárfolyam ugrálása így 1,7 millió magyar pénztárcáját érinti közvetlenül, közülük a késve fizetők aránya már több mint 8 százalék. Enmek fényében nem is meglepő, hogy az erős frank miatt szenvedő hitelesek megmentése a magyar gazdaságpolitika egyik fő célkitűzésévé vált, de egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan miképp siet majd a fizetési nehézségekkel küzdő adósok segítségére az állam.

Kormányzati oldalon a már bedőlt hitelek felvásárlását szolgáló eszközkezelő társaságon túl a Fidesz-frakció nyolcpontos javaslata van az asztalon, a héten pedig a pénzügyi stabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelentkezett a saját csomagjával. A Fidesz-frakcióban Kósa Lajos és Rogán Antal szeptember elején jelentette be intézkedési javaslatát, mely szinte kizárólag a pénzintézetekre hárítaná a fizetési nehézségekből eredő költségeket. A bankok, bár az alapelvekkel egyetértettek, több pontot kritizáltak, sőt a Magyar Bankszövetség elnöke elfogadhatatlannak nevezett egyes felvetéseket. Rogán Antal azonban azt mondta, hogy ragaszkodnak a fő irányokhoz. A jegybank hétfőn adta ki állásfoglalását a fideszes pontokról, és ekkor ismertette saját javaslatait is.

1. Árfolyam

A devizaalapú hitelezéskor a hiteltőkét a választott devizanemben vezeti a bank, de az ügyfél forintban törleszt, ezért a befizetést át kell váltani - de nem mindegy, milyen árfolyamon. A bankokat sok bírálat érte amiatt, hogy az átváltási szolgáltatás árát is elkérik az ügyféltől, amikor vételi és eladási árfolyamon számolnak, nem pedig középárfolyamon.

Elsőként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete javasolta a kormánynak, hogy hozzon jogszabályt a középárfolyam kötelező alkalmazásáról, a Kósa-Rogán-féle javaslatcsomag pedig átemelte ezt az ötletet (a közápárfolyamos elszámolásről bővebben korábbi cikkünkben olvashat). Az MNB ezt a pontot konkrétan nem kifogásolta ugyan, de ettől eltérő szabályozást javasolt. A jegybank azt tenné kötelezővé, hogy a bankok tájékoztassák az ügyfeleket az átváltási árfolyam és az úgynevezett referenciaárfolyam különbségéről. A viszonyítási árfolyam a devizával kereskedő intézményeknél a bankközi árfolyam lenne, míg azoknál, amelyek ezt nem teszik, a jegybanki hivatalos árfolyam. Ezáltal a bankok nem változtathatnák önkényesen az alkalmazott árfolyamrést, azaz legalábbis előre lehetne látni, milyen kurzust alkalmaznak.

Korábban forintra váltottak volna

A bajba került devizahitelesek állami programmal való megmentésének ötletét már a kormányalakítás előtt felvetette a Fidesz, Matolcsy György mostani nemzetgazdasági miniszter május 7-én pendítette meg, hogy "a hitelfelvevőknek fel fogják ajánlani, hogy állami segítséggel átváltsák devizahitelüket forinthitelre". A forintra váltás ötlete azóta lekerült a napirendről, a devizahitelesek megmentése azonban nem - főleg, hogy a forint a frankkal szemben azóta jelentősen gyengült.

A kormánypárti javaslat az ingyenes előtörlesztést, a jegybank viszont a devizában való törlesztést tenné lehetővé az ügyfelek számára. A tavaly aláírt magatartási kódexben a bankok annyit vállaltak, hogy a végtörlesztést lehet devizában fizetni, de a normál törlesztőrészletekre ez nem vonatkozik. Ráadásul csak az új hitelek esetében él ez a szabály, vagyis a már devizában eladósodottakon nem segít.

2. Kamat

A kormánypárti javaslat megtiltaná az önkényes kamatemelést, ami közvetve már a banki kódexben is szerepelt. A kódex meghatározza, melyek azok az esetek, amikor a bank jogosan emelhet kamatot (például az alapkamat emelkedésekor vagy az országkockázat növekedésekor), de a nyolcpontos csomagban a részletekre nem tértek ki. Ez a pont nem kavart különösebben nagy vihart, a kamatemelésre vonatkozó szabály a bankokkal való egyeztetésen nem is volt a kifogásolt pontok között, ami arra utal, hogy a pénzügyi cégek nem látnak nagy szigorítást a kódexhez képest.

A jegybank a jelek szerint másképp gondolkodik a kamatról, a hosszú távú tervezést helyezi előtérbe. Az MNB arra tett javaslatot, hogy kétféle hiteltermék legyen értékesíthető: egy olyan, amely egy referenciakamatot követ, és a bankok által meghatározott felárral bővített kamatot fizettet, illetve egy olyan, amelyben egy években mérhető periódusra kötött, azaz fix kamatozású termékről van szó. Mindezt a már meglévő hitelállományra is alkalmazná az MNB. A Kósa-Rogán-csomag szerint a kamatokat nem lehet az ügyfél számára hátrányosan módosítani, a képviselők javaslata ugyanis tiltja az egyoldalú szerződésmódosítást.

Kósa-Rogán-javaslatok	MNB-javaslatok
egyoldalú szerződésmódosítás tilalma az ügyfelek számára hátrányos esetben	kétféle hiteltermék létezhessen: referenciakamathoz kötött és hosszú távra meghatározott kamatozású
önkényes kamatemelés tilalma lakáshiteleknél	a kétféle hiteltermék-kategória a már meglévő hitelekre is alkalmazandó legyen
középárfolyam kötelező alkalmazása devizaalapú hiteleknél	a hitelszerződés tartalmazza a referencia-árfolyamtól való eltérést (piaci árfolyam, illeve a jegybanki hivatalos árfolyam)
ingyenes előtörlesztés lehetősége	devizában való törlesztés lehetősége
ötéves futamidő-hosszabbítás az ügyfél kérésére	korlátozott kamatmarzs
"tiszta lappal indulás" - a bank követelése nem lehet több a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének 100 százalékánál	a kezelési költség épüljön be a kamatba (csak új hitelek esetén)
a tartós fizetésképtelenség beállta után minden büntető- és késedelmi kamat és egyéb költség tilalma	a hitelkiváltás legyen valódi alternatíva
az üzleti célú befektetések és a második, harmadik ingatlan nem tartozik a tiltások hatálya alá	kötelező pozitív adóslista

A jegybank az összehasonlíthatóságra hivatkozik: mivel a referenciakamat minden pénzügyi szolgáltató számára ugyakkora, ezért a később nem növelhető felárral versenyezhetnének az ügyfelekért a bankok, és ez könnyebben nyomon követhető, mint a bonyolult THM-rendszer. Ezzel párhuzamosan a jegybank szorgalmazta, hogy a felszámított kezelési költség épüljön be a kamatba, vagyis az ügyfelek az egyes kamattételek alapján dönthessenek. A többéves időszakokra rögzített kamatok pedig a kiszámítható törlesztést segítenék. Az MNB azt is javasolta, hogy korlátozzák az úgynevezett kamatmarzs (a betéti és hitelkamatok közti különbség) mértékét. Egy limiten belül a bankok maguk választhatnák meg, hogy mekkora távolságot hagynak a betéti és hitelkamatok között.

A jegybank bírálta a fideszes javaslatot amiatt is, hogy az megtiltaná a büntető-, késedelmi kamat és egyéb díj felszámítását a fizetésképtelenség beállta után. Az MNB szerint ez rontaná az ügyfelek fizetési morálját, ami a pénzügyi stabilitást veszélyezteti.

3. Egyéb javaslatok

Kósa és Rogán csomagjában szerepel a futamidő öt évvel való meghosszabbítása mint minden adós számára elérhető lehetőség, illetve a jelzáloggal terhelt ingatlan legfeljebb 100 százalékban való beszámítása - azaz annak kikötése, hogy az adós soha ne tartozhasson többel, mint a hitelből vett lakás értéke (ez azért vetődhet fel, mert ha esnek a lakásárak, a svájci frank pedig erősödik, akkor egy idő után többel tartozik a hiteles, mint amennyi pénz a lakás esetleges eladásából befolyhatna).

A két pontot a bankok hevesen ellenezték, és a jegybank is bírálta a felvetéseket. Az MNB szerint ez a két pont ellentétes a javaslatcsomag eredeti céljaival, ugyanis kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremthet, ezáltal pedig a pénzügyi stabilitást veszélyezteti. Az MNB azt is kifogásolta, hogy a javaslatok visszafognák a bankok hitelezését, pedig inkább a verseny erősítésére lenne szükség. Ennek támogatására azt javasolták, hogy a hitelkiváltást tegyék valós alternatívává a szabályozók, vagyis szüntessék meg az ügyfelek "röghöz kötöttségét". A bankok a javaslatok megvalósulása esetén érdekeltek lennének az alapos ügyfélminősítésben, hogy ne romoljon a hitelportfoliójuk - ezt a folyamatot pedig az állam a kötelező pozitív adóslista létrehozásával is támogatni tudná.

Az államtitkár bizakodó

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, Kármán András szerint a külföldi és belföldi események miatt októberben javulhat a devizaadósok helyzete. Mint egy interjúban elmondta, októberben hozzák nyilvánosságra a költségvetés főbb számait, ami - úgymond - megszünteti a Magyarország körüli bizonytalanságot, illetve az Európai Unió ellenőrzése is növeli a befektetők bizalmát. Mindkét lépés erősítheti a forintot az euróval és a devizahitelesek számára kulcsfontosságú svájci frankkal szemben.