Új zárszámadási gyakorlatot szorgalmaz az ÁSZ

Bár a 2009. évi költségvetés zárszámadásának normaszövege és mellékletei egymással összhangban állnak és megfelelnek az államháztartási törvény vonatkozó előírásainak az Állami Számvevőszék szerint a jelenlegi gyakorlaton tovább kell lépni - állapította meg szerdai sajtótájékoztatóján Domokos László, az ÁSZ elnöke.

A számvevőszék kifogásolta egyebek között, hogy a zárszámadási törvényjavaslat több kötetes dokumentuma nem biztosítja az átláthatóságot, illetve az évek közötti összevethetőséget. Megállapították azt is, hogy a zárszámadásra korábban tett számvevőszéki javaslatok csak részben hasznosultak. Ezért az ÁSZ továbbra is a változtatásokat javasol a tartalékok kezelésében, az egészségügyi finanszírozás rendszerében, az állami vagyonkezelésben, a 4-es metróval és az EU-val összefüggő költségvetéssel kapcsolatban.

A központi költségvetés tavalyi hiánya 743,7 milliárd forint volt, 67,87 milliárddal, azaz 10 százalékkal haladta meg a módosított előirányzat összegét. A hiányt csökkentette a kormányzati zárolás, valamint az 500 milliárdot meghaladó maradványtartási kötelezettség. Az adóbevételek azonban 415,6 milliárddal elmaradtak a tervezettől.

A kincstári kör finanszírozása biztosított volt. A központi költségvetés tavaly év végi 18 964,9 milliárd forint összegű bruttó adóssága 4,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A devizában fennálló adósság aránya 2009-ben 44,7 százalékra nőtt az előző évi 37,6 százalékról. Az államadósság finanszírozásába bevont devizahitelek közvetett módon növelik az MNB kötvényállományát, amelynek forint és devizahozamok közötti különbözete várhatóan negatív hatással lesz az MNB eredményeire. 2012-re várhatóan 49 milliárd forintot is elér majd az az összeg, amelyet a költségvetésnek meg kell majd térítenie az MNB veszteségének eredménytartalékot meghaladó része után.

Az ÁSZ megállapította azt is, hogy a nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítési adatai megbízhatóak, kivételt jelentenek az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások, amelyeket korlátozott minősítéssel látott el az ÁSZ.

A számvevők szerint jelentősen javult az állami vagyonnal kapcsolatos nyilvántartás, különösen a bevételeknél. A lakástámogatásoknál azonban tavaly 12,9 milliárd forint támogatást folyósítottak a jogszabály által előírt új szerződés nélkül. A számvevők kifogásolták azt is, hogy a költségvetés általános tartalékának mintegy 60 százalékát olyan feladatokra csoportosított át a kormány, amelyek előre tervezhetőek voltak.