A bankok kárára segítene a bajba jutott hiteleseken a Fidesz

Már bejelentett intézkedések, a tavaly elfogadott banki kódex szigorított elemei és teljesen új felvetések is szerepelnek annak a csomagnak a tervezetében, amelyet a Fidesz a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére akar elfogadtatni. A csomag újabb frontot nyit a kormány és a bankok között már eddig is feszülő konfliktusban, a devizahitelesek gondjait ugyanis nagyrészt a pénzintézetek kárára enyhítenék.

"A lépések nagy része vagy már eddig is érvényben levő gyakorlatot szentesítene, vagy pedig már korábban bejelentett intézkedést vet fel újra, de vannak új elemek is, talán annyi közös van bennük, hogy kivétel nélkül megnyírbálják a banki profitokat" - mondta az [origo]-nak egybehangzóan több banki középvezető is, akik nevük elhallgatása mellett nyilatkoztak a Fidesz-frakció csütörtökön bejelentett csomagjáról, amely elsősorban a bajba jutott devizahiteleseken segítene, de a forinthitelesekre is vonatkozik. Szerintük a terv hatásainak elemzését nehezíti, hogy a részleteknek és a végrehajtási szabályozásnak jelentős szerepe lehet, egyelőre azonban csak a fő pontok ismertek.

A tervezetet a csütörtöki frakciülés után hozta nyílvánosságra a Fidesz. Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője azt mondta, hogy a Fidesz-frakció felkérte Rogán Antalt és Kósa Lajost, hogy dolgozzanak ki egy intézkedési csomagot a devizahitelesek megsegítésére, a kormánypárt ugyanis nem hagyhatja magára az árfolyamváltozás miatt kiszolgáltatott devizahiteleseket. A devizában eladósodottak azért kerültek különösen kritikus helyzetbe az utóbi hetekben, mert a svájci frank forinttal szembeni árfolyama rekordokat döntögetett, ami automatikusan nyomot hagy a törlesztőrészleteken.

A frank szerdán állította be eddigi csúcsát 226 forint körüli szinten, csütörtökön 220 forint körül volt az árfolyam, ami csaknemm 40 százalékkal magasabb a tömeges eladósodáskor jellemző 160 forintos kurzusnál.

A banki kódex szigorítása

Egyoldalú szerződésmódosítás tilalma

Az ügyfelet hátrányosan érintő, egyoldalú szerződésmódosítást már a kódex is korlátok kozé szorította (az egy évet meg nem haladó futamidejű hitelek esetében a bankok vállalták, hogy egyoldalúan nem nyúlnak a feltételekhez), a hitelintézeti törvény tavalyi módosítása szerint pedig januártól a módosítás még nehezebbé vált.

A jelenlegi szabályok szerint a hitelszerződések az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatok, díjak, költségek vonatkozásában módosíthatóak. Az egyoldalú módosítás jogát a pénzügyi intézmények akkor gyakorolhatják, ha az erre okot adó körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette. Az új tervezet ezen is szigorítana, az egyoldalú módosítás teljes tilalmát mondja ki, azaz a bank semmilyen esetben nem nyúlhat a díjakhoz - akkor sem, ha a pénzintézet költségei emelkednek.

Az önkényes kamatemelés tilalma

A kamatemelés volt az a terület, amit a banki kódex a legrészletesebben szabályozott, tételesen előírta ugyanis, hogy milyen esetekben emelhet kamatot a bank. A kódex a kamatmódosítás okai között említi az ügyfél kockázati megítélésének, a jogszabályi és a makrogazdasági környezetnek a megváltozását - például az ország hitelbesorolásának módosulását, az úgynvezett CDS-felár megváltozását, a jegybanki alapkamat mozgását, vagy a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változását.

A Rogán-Kósa-tervezet első verziójából nem derül ki, hogy milyen kamatemelés minősülne önkényesnek - amennyiben nem indokolt az emelés, akkor gyakorlatilag alig változna a helyzet a kódexből adódóhoz képest. Erre számítanak az [origo]-nak nyilatkozó bankárok is, akik szerint ez a pont nemigen változtatja meg a bankolást.

A hitel ingyenes előtörlesztése

"Az ingyenes előtörlesztés nem légből kapott igény, Nyugat-Európában évek óta folyik ezen a vita. Azt azonban nem hinném, hogy ezzel segíteni lehetne a bajba jutott devizahiteleseken, nekik ugyanis jellemzően nincsenek erre forrásaik" - kommentálta a felvetést egy banki vezető, aki szerint figyelembe kell venni, hogy a hitel előtörlesztése a bankoknak veszteséget okoz. "Ezzel együtt itt lehet kompromisszumot találni, például ha nem bármikor, hanem mondjuk félévente lenne erre lehetőség, akkor az a bankoknak is elfogadható lenne" - mondta egy másik bankár.

A kódex nem rendelkezik részletesen az előtörlesztésről, annyi áll csak benne, hogy az aláíró pénzintézetek a szerződések megkötésekor vállalják: az ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történő, egyösszegű törlesztésére. Egy idén márciusban hatályba lépett törvényi módosítás azonban szabályozza az előtörlesztéskor felszámítható költségeket. Fogyasztási hitelek esetében a díj, éven belüli hitelnél legfeljebb fél százalék, éven túlinál egy százalék. Jelzáloghitel előtörlesztésekor pedig maximum az előtörlesztett összeg két százaléka lehet. Végtörlesztésnél viszont semmilyen díjat sem kell fizetni, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot, és a végtörlesztés előtti egy évben nem volt előtörlesztése.

Már bejelentették

A középárfolyam kötelező alkalmazása

A devizahitelek esetében a középárfolyam kötelező alkalmazása július elején merült fel először, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly vetette fel ezt a lehetőséget. Szász becslése szerint akár 5 százalék is lehet az így megtakarítható összeg (éves szinten akár több tízezer forint is lehet az ügyfél megtakarítása - erről itt olvashat részletesen). "Ezen valóban lehet pár ezer forintot spórolni havonta, de sok esetben ez csak eső után köpönyeg: sok bank ugyanis a hiteltörlesztésnél nyert az átváltással, amin most már nem lehet változtatni" - mondta kérdésünkre egy banki tisztviselő.

A felügyeleti felvetésről már egyeztetett a felügyelet a bankokkal, de kompromisszum egyelőre nem született. Az [origo]-nak több, név nélkül nyilatkozó banki középvezető is azt mondta, hogy könnyen a díjak és a kamatok emelésével reagálhatnak a pénzintézetek a felügyeleti felvetésre, az átváltásból adódó nyereséget a bankok bekalkulálják a törlesztőrészletekbe. A felügyelet szerint az indokolná a váltást, hogy a bankok olyan árfolyamnyereségre tesznek szert, amely mögött nincs tényleges költség és kockázat.

Teljesen új ötletek

A futamidő 5 éves hosszabbításának automatikus biztosítása

Ez egy egyoldalú szerződésmódosítás a bank kárára, ami azzal segítheti az adóst, hogy a hosszabb törlesztés csökkenti a havi részletet (a hatás annál kisebb, minél hosszabb volt az eredeti futamidő). "Amennyiben ez a pont valósággá válik, akkor az szinte bizonyosan ahhoz vezet, hogy a bankok lerövidítik a finanszírozási futamidőt" - mondta az egyik nagy magyarországi bank egyik középvezetője, aki szerint nem is várható el a banktól, hogy esetleg nyugdíjidőszakba nyúlóan adjon hitelt. Egy másik banki vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemfizető adósoknál már most is jellemző a futamidő kitolása - persze, ha van esély a fizetésre.

A kódexben az aláírók vállalják, hogy kidolgoznak a hitelek átütemezését, a törlesztési időszak meghosszabbítását lehetővé tévő termékeket, intézkedési csomagokat. Felhívják ugyanakkor az ügyfelek figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik. A válság súlyosbodása óta a bankok rendre azt kommunikálták: a hitelek megmentése érdekében nyitottak arra, hogy a fizetési gondokkal küzdő adósoknak különböző könnyítésekkel - köztük a futamidő meghosszabbításával - nyújtsanak segítséget.

A tiszta lappal indulás jogának megteremtése

Ez a pont azt jelenti, hogy az adóssal szembeni követelés a jelzálog alá vett ingatlan aktuális értékének száz százalékát nem haladhatja meg - vagyis nem elképzelhető olyan helyzet, hogy valaki ne csak a lakását veszítse el a hitele bedőlése miatt, hanem esetleg minden egyéb vagyontárgyát is. "A tervezetnek ez a pontja a legdrasztikusabb beavatkozás a bankok életébe" - ebben minden megkérdezett banki szakember egyetértett.

Ez a megoldás az amerikai tipusú jelzéloghitel felé való elmozdulást jelenti, az Egyesült Államokban terjedt el ugyanis az a gyakorlat, miszerint, ha az ügyfél nem tud fizetni, akkor viszi a lakást a bank, de semmi máshoz nem nyúlhat. Magyarországon jelenleg könnyen mindent elvihet a pénzintézet, ha bedől a hitel - a frank szárnyalása miatt ugyanis a megvett lakás értéke fölé emelkedhetett a tartozás, és ha árverezésre kerül sor, akkor a piaci ár alatt kelhet el az ingatlan. A tartozás és a lakásból befolyt pénz különbségét pedig elviszi a bank - azaz vihetik a tévét, a bútorokat, vagy esetleg a másik ingatlant is. "Nagy kérdés, hogy árverezés nélkül ki mondja meg, hogy mennyit ér az ingatlan" - tette hozzá egy bankár.

Tartós fizetésképtelenség esetén a büntető és késedelmi kamat tilalma

A késedelmi kamatról a Ptk. rendelkezik: a késedelmikamat-fizetési kötelezettség objektív jogkövetkezmény, azaz a kötelezettség alól csak akkor lehet mentesülni, ha a jogosult nem fogadja azt el. A mentesüléshez az is kellett, hogy az adós megpróbáljon fizetni - legalábbis eddig.

A tevezet szerint amennyiben valaki nem tud fizetni, akkor nem szabad majd extra díjakkal megterhelni - ez abból a szempontból logikus, hogy a nemfizető helyzetén csak ront, ha tovább dagad a tartozása, és ezzel párhuzamosan csökken is az esélye annak, hogy valaha ki tudja fizetni a tartozását. Ez a bankoknak sem érdeke, ezért is alkalmazták a késedelmes fizetőknél ezt a megoldást.

Igazságossági kitétel

A tervezet szerint az igazságosság érdekében a fenti intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére. Ez azt a célt szolgálhatja, hogy a befektetési céllal vásárlók, illetve a több lakással rendelkezők - akik nyílván nem tekinthetők bajba jutott adósoknak - ne tudják kihasználni a fenti előnyöket.

Az igazságosságot valóban nem szolgálja, ha arra nem jogosultaknak és arra rá nem szorulóknak adjon mankót az állam, de az [origo]-nak nyilatkozó banki szakemberek szerint nehezen lehet elképzelni ennek a gyakorlati megvalósulását. "Mi számít üzleti befektetésnek? Az ipari ingatlan vagy a kiadásra vásárolt pesti garzon is? Akkor kapok jó hitelt, ha falból felveszek egy kis hitelt az egyik lakásomra, majd egy nagyobbat egy másikra? Mi történik, ha több hitelem van, de egy párat előtörlesztek? Hogyan lehet hitelesen ellenőrizni, hogy kinek hány lakása van?" - tették fel a szerintük jelenleg megválaszolatlan kérdéseket a bankvilágot ismerő forrásaink.