A 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulóknak évi 1903 milliárd euró hiánya van a nyugdíj-megtakarításokat tekintve az Európai Unióban - derült ki az Aviva Biztosító sajtótájékoztatóján, amelyet a többi európai országban egy időben tartottak meg. A legnagyobb hiánya (468,8 milliárd euró) Németországnak van, míg a legkisebb (5 milliárd euró) Litvániának.
Magyarország a második legkisebb hiányt felmutató ország a maga 9,5 milliárd eurós deficitjével. Ez a kalkuláció az összes hiányt mutatja, nem veszi figyelembe az országok közötti eltérő bérezést és árszínvonalat. A felmérésben azt tekintették hiánynak, amit a befizetések és az elvárt nyugdíjaskori jövedelem különbsége ad (elvárt jövedelemnek az aktívkori jövedelem 70 százalékát tekintették az ügyfelek megkérdezése alapján).
Bartók János, az Aviva vezérigazgatója szerint egy önálló reformintézkedés sem elég ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön. A modellszámítások alapján, hogy ha a nyugdíj-megtakarítások hozama növekedne 5-ről 8 százalékra, az is csak 1661 milliárd euróra mérsékelné a hiányt. Az állami ellátás arányának 10 százalékos emelése önmagában 1589 milliárdra, a korhatár 10 évvel való megemelése 841 milliárdra csökkentené a deficitet. Ha az emberek a nyugdíjba vonuláskor megelégednének a korábbi jövedelem felével, még ekkor is 669 milliárdos lyuk lenne a nyugdíjkasszában.
Az egyénre lebontott vizsgálat azt mutatta meg, hogy egy britnek 12 300 euróval többet kéne évente megtakarítania az elvárt színvonal eléréséhez, egy németnek 11 600 euróval többet, míg az unióban legkevesebb többletet a magyaroknak kellene hozzátenni megtakarításaikhoz: évi 1900 eurót (körülbelül 532 ezer forintot).
Ez azt jelenti, hogy a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonuló 5 millió magyarnak átlagosan havi 45 ezer forintot kéne félretennie. Ez az összeg a 40-es 50-es éveiben járókra vonatkozik, a fiatalok számára - amennyiben kihasználják, hogy több idő áll rendelkezésre a takarékoskodásra - kisebb összeg félretétele is elegendő lehet. A kutatás eredményéhez hozzá tartozik, hogy nem számolhattak a fekete és szürke gazdaságban szerzett jövedelmekkel, illetve azt, hogy a társadalom egy részének van már nyugdíj-megtakarítása.
A biztosító az javasolja az európai döntéshozóknak, hogy alakítsanak ki egy közösségi szabványt a nyugdíjakra vonatkozóan, amely a szolgáltatók termékeinek összehasonlítását segítené. Emellett egy előtakarékossági célértéket, amely elérésére a kormányoknak kéne lépéseket tenniük. Nemzeti szinten az állampolgárok tájékoztatását emelték ki, például az egyéni megtakarítások világos nyomon követhetőségével.
Zolnay Judit, az Aviva vezérigazgató-helyettese szerint "nem merjük kimondani, hogy az öregkori szegénységnek női arca van". A hosszabb életkor, az korhatárig tartó időszakon belüli rövidebb aktivitás és az alacsonyabb bérezés miatt a nyugdíjas korba lépőknél a nők vannak veszélyesebb helyzetben.