Lecsapna a nem fizető lakókra egy KDNP-s javaslat

Akár pár tízezer forint tartozásért is jelzálogjoggal terhelhetné meg a késve fizető társasházi lakó ingatlanát a közös képviselő egy frissen benyújtott, KDNP-s törvénymódosítási javaslat szerint. A javaslatot jegyző képviselő nem tudja, hogy lesz-e támogatottsága az ötletének, a társasházkezelők egyesületének elnöke szerint azonban több sebből vérzik a felvetés.

Az eddigi hat hónap helyett már két hónapnyi közös költség vagy közüzemi díjtartozás esetén jelzálogjoggal terhelhetnék meg a késlekedő lakóingatlanját és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadot - ezt javasolja Nagy Kálmán, KDNP-s képviselő, aki a társasházakról szóló 2003-as törvényhez nyújtott be a héten módosító javaslatot.

A javaslat szerint hat hónapnyi közös költség összegét tenné ki a terhelés. Mindezt a társasház közös képviselője vagy intézőbizottságának elnöke tehetné meg, mégpedig előzetes közgyűlési döntés, határozat nélkül, sőt, erről még az adóst sem kellene értesíteniük előzetesen. Az indoklás szerint a javaslat azt a célt szolálja, hoygy egy-egy nem fizető lakó miatt ki lehessen kapcsolni egész házakban a gázszolgáltatást, Nagy Kálmán ugyanis azt javasolja, hogy kormányrendelet tiltsa meg a közüzemi szolgáltatóknak, hogy a bírósági végrehajtás alatt, egy-két hátralékos lakó miatt az egész társasház víz, gáz, vagy áram nélkül maradjon (egy egy 35 lakásos esztergomi társasház kálváriájáról ebben a cikkünkben olvashat).

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy törvény lesz-e az előterjesztésből, a KDNP-s képviselő ugyanis az [origo]-nak azt mondta: nem tudja, hogy mikor tárgyalhatja az országgyűlés a módosítást, és azt sem tudja megtippelni, hogy annak milyen támogatása elsz a parlamentben. "Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választóim kérését összegeztem az indítványában" - mondta Nagy Kálmán, aki ezzel magyarázta azt is, hogy miért került be a közüzemi tartozás mellé a közös költség is a javaslatba.

Abszurd vagy jogos?

Nagy szerint a törvényjavaslat megalkotására azért van szükség, mert a társasházaknak jelenleg nem áll hatékony, vagyis a tartozó tulajdonostársakat tartozásuk megfizetésére kényszerítő eszköz a rendelkezésükre. "A két hónap egy kicsi kevésnek tűnik, de az tény, hogy nincsenek eszközeink, a nem fizetők helyett pedig mi fizetünk" - mondta el a felvetésre az [origo]-nak egy belbudai lakos, akinek a házában a lakosok csaknem harmada elmaradásban van a közös költséggel, és van csaknem 1 millió forintosd adós is.

Abszurd ötletnek tartja ezzel együtt az indítványt Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke, aki szerint a "világon nincs olyan, hogy valakit előzetes értesítés nélkül lehessen büntetni", ahogy azt a módosító javaslat tartalmazza. Nagy Kálmán ezzel kapcsolatban azt mondta az [origo]-nak, hogy a módosító részletei természetesen finomíthatóak, csak az alapkoncepción nem hajlandó változtatni - azaz, hogy az eddiginél gyorsabban és egyszerűbben le lehessen csapni a nem fizető társasházi szomszédokra.

Bék Ágnes szerint az sem életszerű, hogy valakit két hónap hátralék miatt büntessenek, ami például akár 20 ezer forint is lehet, mivel egy átlagos társasház havi közös költsége - fűtés nélkül - 10-15 ezer forint, s valaki késhet betegség vagy amiatt is, hogy külföldön van. Az egyesület elnöke úgy véli, az indítvány a jogba ütköző kitételeken kívül nem is időszerű, ugyanis éppen júliustól változott úgy szabályozás, hogy az egymillió forint alatti tartozások esetén a helyi közjegyző hivatott intézkedni, amivel igen rövid határidővel születik meg a végrehajtási végzés.

Az sem általános Bék Ágnes szerint, hogy egy vagy két lakos miatt az egész ház maradjon gáz nélkül - ahogy azt a javaslat indoklási része tartalmazza -, hiszen ilyen esetben a szolgáltató a gázóra leszerelésével iktatja ki a késlekedő fogyasztót. Nagy Kálmán erre reagálva azt mondta az [origo]-nak, Miskolc lakótelepein vannak olyan házak, amelyekben nincsenek egyéni gázórák, s anélkül, hogy ez már bekövetkezett volna egyszerre, egy időpontban, 40 ezer lakost érint a probléma. "Nálunk egyéni gázórák működnek, de a kéményeket a közös költségből kell felújítani, márpedig ha itt nem jön össze a pénz, akkor kikapcsolják a gázt, legalábbis ezt mondták a kéményseprők a múlt héten" - világított rá egy másik konfliktusforrásea egy idősebb budapesti lakos az [origo]-nak, aki szerint valamit mindenképp kell tenni a fizetési hajlandóság növelésére.

Mit mond ki jelenleg a törvény?

A tavaly módosított társasházi törvény szerint a társasház közgyűlése a legalább hathavi közös költséggel tartozó tulajdonostárssal szemben léphet fel. A tartozásnak összességében kell elérnie ezt a kritikus határt, nem szükséges, hogy hat egymást követő hónapban maradjon el a fizetés, vagyis nem jelent kibúvót, ha valaki például csupán minden második hónapban tesz eleget kötelezettségének.

A 2009-es módosítás szerint a társasházak jogi felügyelete az ügyészséghez került, de a szervezetnek sokak vélekedésével ellentétben a lakók közötti kérdésekben nincs szava. Az ügyészség hatásköre csak a társasházak szerveire és e szervek működésére terjed ki, ebből következően a nem fizető tulajdonosokkal szemben nem tud eljárni.

Hitelesek, vigyázat!

A banki jelzáloggal terhelt lakások tulajdonosainak még jobban kell figyelniük a közös költségre: ha ugyanis végrehajtási jogot jegyeznek be az ingatlanra, akkor a bank felmondja a szerződést, ami az adott lakás azonnali elvesztésével járhat - bár persze ez a bank egyedi döntésétől is függ.

A fizető lakosoknak több lehetőségük is van a nem fizetőkkel szemben, és amennyiben szép szóval nem érnek el sikert, úgy már most a bírósághoz fordulhatnak. Ebben az esetben az adós fizetési meghagyást kap, amelyre két válasza lehet. Ha nem mond ellent, vagyis elfogadja a tartozást, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik, amiről a bíróság jogerős határozatával végrehajtási lapot állít ki, és a végrehajtó megkezdheti a munkát. Amennyiben az adós ellentmond, a fizetési meghagyás polgári perré alakul át, és a végrehajtó a megszülető jogerős ítélet felhatalmazása alapján próbálja érvényesíteni a követelést - levonhatja a munkabérből, vagy lefoglalhatja a bankszámlán.

Az ingatlan jelzáloggal történő megterheléséről, illetve a végrehajtás elindításáró jelenleg még a közgyűlésnek kell döntenie, ám a társasház a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke hatáskörébe is utalhatja ezt a döntést.