Marad a közszférában a kétmilliós bérplafon, vagyis Simor András 8 millióról 2 millióra csökkenett fizetése is, mert a magyar kormány szándéka továbbra is az, hogy a közszférában a vezetői és tisztségviselői illetmények teljesítményarányosabbak és igazságosabbak legyenek- áll Matolcsy György, gazdaságért felelős miniszter Marco Butinak, az Európai Unió Pénzügyi és Gazdasági főigazgatójának küldött levelében.
Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága már korábban felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a Simor András fizetéséről rendelkező új törvényt, és a kormánynak egy hónapja volt a reagálásra.
Az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője október 1-jéig kért választ arról, mit tervez a magyar kormány a Magyar Nemzeti Bank elnöke fizetésének ügyében.
Jogsértési eljárás indulhat
Marco Buti főigazgató szerint amennyiben hatályban marad a több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.
Simor András havi bruttó 8 millió forintot meghaladó fizetése egyébként azokon a szabályokon alapult, amelyeket eredetileg 2001-ben, a Fidesz első kormányzása alatt hoztak.
A jegybanelnök korábban azt nyilatkozta, hogy nem a fizetéséhez, hanem a függetlenségéhez ragaszkodik, a jegybanki vezetők fizetésének meghatározása pedig az MNB hatásköre, és ez a jegybanki függetlenség alappillére.
Nem a pénzről van szó
Csütörtökön hozták nyilvánosságra Simor az alkotmány-előkészítő eseti bizottság felkérésére elkészítette javaslatait is, amelyben a jegybank elnöke azt sürgeti, hogy az alkotmányban rögzítsék a jegybanki függetlenséget. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a jegybankot érintő alaptörvényi szabályozás tervezetéről ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét.
Király Júlia, az MNB alelnöke azt mondta az [origo]-nak adott interjúban, hogy a jegybanki függetlenség mindenhol alapérték, ezt sérti meg a kormánynak a jegybanki vezetők fizetéscsökkentését szabályozó törvénymódosítása, mert a lépés alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja a monetáris politikát. Szerinte azt, hogy mennyire nem a pénzről van itt szó, az is mutatja, hogy van olyan magyar állami tulajdonú bank, ahol lehet magasabb a kereset, mint a 2 milliós határ.
"Azt kell tisztán látni, hogy a fejlett világban mindenhol alapérték a jegybank függetlensége, mert csak így garantálható a kiszámítható, hosszú távon alacsony inflációs környezet. Nincs olyan szabály vagy elmélet, hogy milyen függetlenséghez milyen bérezés tartozik. Van, ahol az átlagfizetés a pénzügyi szektor átlaga alatt van vagy felette, nagyon jelentősek a különbségek. A fizetés összege annak a szerződésnek a része, ami hat évre szól. Azt állítjuk, hogy a szerződés sérthetetlensége a jogállamnak, jogszerűségnek, nem mellesleg a jegybanki függetlenségnek a része. Minden más esetben a mindenkori kormányzat büntethet vagy jutalmazhat a jegybankári fizetések változtatásával, ezáltal viszont nyilvánvalóan befolyásolja a monetáris döntéseket." - mondta az [origo]-nak Király Júlia.
Kiugróan magas fizetés
Matolcsy György azt is megemlíti, hogy szerinte az MNB elnökének keresete a bérplafon bevezetéséig kiugróan magas volt mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, hiszen több mint negyvenszeresét kereste a magyarországi átlagkeresetnek, de 25 százalékkal többet keresett Magyarország miniszterelnökénél és köztársasági elnökénél is.
A nemzetgazdasági miniszter azt is megírta az uniónak a levelében, hogy a jegybank elnöke a bérplafon bevezetéséig kétszer annyit keresett, mint az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve Kormányzótanácsának elnöke. Emellett aonban a miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány a jegybanki függetlenséget eddig is és a jövőben is teljes mértékben tiszteletben tartja.