"Őrültség, hogy országokat napok alatt bedönthetnek" - interjú Robert Kuttner amerikai közgazdásszal

A bajba került lakáshitelesek állami megsegítését jó ötletnek tartja, a pénzpiacok szerinte túlzott hatalommal rendelkeznek, és úgy véli, hogy nincs igazán jó megoldás Magyarország számára az IMF-vitában. Az [origo] interjúja Robert Kuttner neves amerikai közgazdásszal, aki szerint sok erőfeszítést igényel majd, hogy az euró életképes maradjon.

Indokolt a manapság tapasztalható félelem a visszatérő recessziótól?
- Teljes mértékben, ehhez nem kell rémeket látni. Ami azonban még valószínűbb, az a pangás: a recessziónak ugyan véget vetnek az állami ösztönző intézkedések, a GDP növekedni kezd, de ez nem elegendő a dinamika megváltozásához, a gazdaság rossz pályán marad, mélyen a kapacitása alatt teljesít. Magas munkanélküliség, gyenge fizetőképes kereslet, alacsony hitelezési és beruházási kedv jellemzi ezt az elhúzódó állapotot. A GDP alakulásának rajzolata nem a sokat emlegetett W-re, hanem L-re hasonlít.

Mit gondol a nagy amerikai bankok megmentéséről? Mi történt volna, ha elmarad?
- Természetesen nem lehetett tétlenül nézni, ahogy a bankszektor összeomlik, az igazi kérdés más volt. Bankmentést nemcsak úgy lehet csinálni, hogy rengeteg pénzt a rendszerbe öntünk, ahogy az amerikai pénzügyi kormányzat tette. Hanem úgy is, hogy nyíltan elszámolunk. Ha egy intézmény fizetésképtelen, eldöntjük, ki nyelje le a veszteséget, egyúttal az egészségesen működő üzletrészeket leválasztjuk, feltőkésítjük, és új tulajdonos alatt tovább engedjük működni. Nem így történt, a mentés nem járt együtt strukturális átalakítással.. Ezért vannak most a csődöt megúszó, de azóta is alultőkésített, ezért túlságosan kockázatkerülő, nem hatékony bankok.

Milyen egyéb nehézségekkel néz még szembe az amerikai gazdaság?
- A talpra állás nem elég gyors, a munkanélküliség magas, mivel a rosszul elsült bankmentés mellett a gazdasági ösztönzés sem volt megfelelő mértékű. És nem sikerült megoldani a lakáspiacon kialakult válsághelyzetet: a 8 millió, lakóingatlanjának elárverezése által fenyegetett tulajdonos közül összesen 350 ezer kapott segítséget. A vitatott egészségügyi reform sem siker Obama számára.

Elképzelhető, hogy az ön szerint elhibázott döntések következményei miatt Barack Obamát nem választják újra elnökké?
- Az biztos, hogy a fenti nehézségek komoly politikai kockázatot jelentenek Obamának. A demokrata és a nem elkötelezett, de 2008-ban őt választó szavazók csalódottsága könnyen oda vezethet, hogy a novemberi választásokon a Demokrata Párt elveszíti a többségét a Kongresszusban. Ez pedig nagyon megnehezítené Obama számára az elnöki ciklus hátra lévő részét. Az kínálhat neki esélyt, hogy a republikánusok nagyon jobbra tolódtak az utóbbi időben.

"Sok erőfeszítésbe fog kerülni, hogy az euró életképes maradjon"

A jelzálogadósok helyzete Magyarországon is óriási gond. Ön szerint jó módszer a bajban lévők direkt állami eszközökkel történő segítése?
- Igen, legfőképp azért, mert az esetek többségében nem az ő hibájuk, hogy ilyen helyzetbe kerültek. De ez nem csak könyörületesség kérdése, mert ha nem segítünk, az a banki portfóliók romlása miatt az egész gazdaságot súlyosan érinti. A dilemma az, hogy miként segítsünk, Amerikában most erről is folyik a vita.

Mit gondolnak ma Amerikában az Európai Unióról - különös tekintettel az adósságválságra?
- Azt, hogy ez nagyon aggasztó. De reméljük, hogy mivel az eurózóna összeomlása nagyon súlyos következményekkel járna, az EU vezetői ezt nem fogják engedni. A válság megmutatta az unió gyengeségét: közös pénz és monetáris politika, közös költségvetési és szabályozási politika nélkül. Ez olyan, mint egy állam nagyon gyenge kormányzattal. Kérdés, az unió vezetői ki tudják-e használni a lehetőséget a változtatásra.

Sokan az euró életképességét is megkérdőjelezik. Egyetért velük?
- Nem, de azt hiszem, sok erőfeszítésbe fog kerülni, hogy életképes maradjon. A közös költségvetési politika irányába kell mozdulni, ami nagyon nehéz lesz. Emellett az a probléma, hogy 1944 után a pénzpiacoknak túl nagy lett a hatalmuk, lényegében ők döntik el, hogy holnap csődbe megy-e Görögország, Írország, Portugália vagy éppen Magyarország. Márpedig a piacok hibákat, hatalmas hibákat is elkövetnek.

"Őrültség, hogy a pénzpiacok országokat dönthetnek be"

Mit gondol az IMF szerepéről ebben a kérdésben?
- Az IMF-et azért hozták létre, hogy a pénzpiacok ellensúlya legyen, ehelyett évtizedekig azok akaratának kikényszerítőjeként lépett föl. A jelenlegi elnök, Dominique Strauss-Kahn alatt ez valamelyest változott, ő nem feltétlen híve a megszorításoknak, de a tisztviselők, a stratégiák kidolgozói jobbára a régi elveket vallják.

Magyarország éppen most mondott le az IMF segítségéről, deklaráltan megcélozva a pénzügyi függetlenséget. Racionális lépésnek tartja ezt?
- Nem mernék határozott véleményt mondani a konkrét esetről, mert nem ismerem a részleteket. De az az érzésem, hogy az efféle dilemmának sosincs igazán jó megoldása.

Arra céloz, hogy az IMF által szorgalmazott megszorító és a finanszírozást teljes egészében a piacokra bízó politikának is vannak veszélyei?
- Igen. Ha a pénzpiacok bizalmának visszaszerzése érdekében megszorítunk, és ezzel tönkretesszük a gazdaságot, a befektetők úgyis cserbenhagynak. Az egyetlen megoldás a pénzpiacok hatalmának korlátozása. Őrültség, hogy kis, nyitott gazdaságok sorsáról dönthetnek, országokat napok alatt bedönthetnek, miközben gyakran irracionális ösztönök mozgatják őket. Kell egy intézmény, amely határt szab a hatalmuknak.

Robert Kuttner

Robert Kuttner amerikai közgazdász, író és újságíró, a magát liberálisnak nevező The American Prospect nevű magazin alapítója és egyik szerkesztője, a Demos vezető kutatója. Évekig dolgozott a BusinessWeek munkatársaként, jelenleg a Huffington Postban, a Boston Globe-ban és a New York Timesban publikál. A washingtoni Gazdaságpolitikai Intézet egyik alapítója és igazgatóságának tagja.

Legismertebb könyve az 1997-es Everything for Sale: the Virtues and Limits of Markets (Minden eladó: A piacok erényei és korlátai), legújabb műve pedig A Presidency in Peril (Elnökség veszélyes vizeken) címmel jelent meg. Kuttner a London School of Economics-on és a Berkleyn diplomázott, a Boston University-n, a Brandeisen, a University of Massachusetts-en és a Harvardon pedig tanított.

Kuttner a Közép-Európai Egyetem meghívására érkezett Budapestre, az [origo] itt készített vele interjút.