Simor András az alkotmányban rögzítené a jegybank függetlenségét

Simor András azt javasolja, hogy az új alkotmány a jegybanki függetlenség általános elvét is mondja ki. Az MNB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybankot érintő alaptörvényi szabályozás tervezetéről ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét.

Simor András az alkotmányban rögzítené a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének általános elvét. A jegybankelnök az alkotmány-előkészítő eseti bizottság felkérésére készítette el javaslatait, amelyekben arra is felhívhja a figyelmet, hogy a jegybankot érintő alaptörvényi szabályozás tervezetéről ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét.

A parlament honlapján csütörtöktől olvasható Simor András Salamon Lászlóhoz (KDNP), a bizottság elnökéhez írt levele. A jegybankelnök azt írja: az MNB jogállását illetően indokolt, hogy az új alkotmány az MNB függetlenségét alkotmányos követelményként is rögzítse, hiszen a jegybanki függetlenség az MNB jogállásának alapvető és lényeges eleme, így alkotmányos szabályozása indokolt.

Ezzel kapcsolatban Simor András leszögezi: a hatályos alkotmány a jegybanki függetlenség számos elemét szabályozza, azzal, hogy előírja, hogy az MNB elnökének kinevezési joga a köztársasági elnököt illeti és ez a kinevezés határozott időre, 6 évre szól. Továbbá azzal - fűzi hozzá -, hogy deklarálja: az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel bír.

A kormánynak meg kell kérdezni az EKB-t

Simor András azonban azt javasolja, hogy az új alkotmány ezen rendelkezések mellett a jegybank jogállásának nélkülözhetetlen és alapvető elemét, a jegybanki függetlenség általános elvét mondja ki.

Simor András a levelében felhívja a figyelmet arra is, hogy a jegybankot érintő alaptörvényi szabályozás tervezetéről ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét; egyúttal felajánlja az MNB szakértőinek közreműködését abban, hogy az új alkotmányban a jegybank intézményét és szerepét érintő alkotmányozási elveket megfogalmazzák.

Orbán Viktor június elején jelentett be, hogy havi bruttó kétmillió forintos bérplafont vezet be a kormány a közszférában. A kormányfő külön kiemelte, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is vonatkozik. Július 22-én az Országgyűlés el is fogadta az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomagot, amelynek ez az intézkedés is része volt.

6 millióval lett szegényebb Simor

A lépés eredményeként a fideszes politikusok és a kormányfő által is sokat kritizált Simor András bruttó fizetése több mint 6 millióval forinttal csökkent szeptember 1-vel.. A jegybankelnök január végén publikált vagyonnyilatkozatából ugyanis az derült ki, hogy tavaly MNB-elnökként havi adóköteles jövedelme 8 011 800 forint volt.

A jegybankelnök szerint azt is meg kell határozni az új alkotmányban, hogy az "MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása, amely cél veszélyeztetése nélkül külön törvényben meghatározott feladatokat is ellát".

A hatályos alkotmány a jegybankkal kapcsolatban azt rögzíti, hogy az MNB a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.

Nyilvánosságra hozzák a véleményeket

E mellett kimondja, hogy az MNB elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki; a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek; a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes; a rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

Ezek mellett ma szerepel az alkotmányban az is, hogy az országgyűlési képviselők a jegybank elnökéhez intézhetnek kérdést; a köztársasági elnök külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a hozzáérkező véleményeket nyilvánosságra hozza. A javaslattételre felkértek között szerepel az eseti bizottság honlapja szerint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, a jövő nemzedékek, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek biztosa, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.