Brüsszel nem hajlandó elszámolni a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket

A kérelmező kilenc EU-tagállam ugyan jogosan számolná el a költségvetés bevételi oldalán a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, de a jelenlegi rendszerben ezt mégsem tehetik meg a brüsszeli biztos szerint.

Jogos a tagállamok kezdeményezése, hogy a magánnyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését - olvasható Olli Rehnnek, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának abban a levelébe, amelyet annak a kilenc tagállam - így Magyarország - pénzügyekért felelős miniszterének küldött levelet, akik belekezdtek az EU által szorgalmazott nyugdíjreformba, és annak költségeit szeretnék elszámolni - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.

A kilenc Európai Uniós tagállam - Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország és Magyarország - még korábban az akkori EU-s irányelveknek megfelelve bevezette, vagy éppen tervezi bevezetni a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot. Lengyelország kezdeményezésére a tagállamok egyenlő elbírálását szorgalmazó augusztus 17-i közös levélben az érintett országok azt kérték az Európai Tanács elnökétől és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosától, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséik GDP arányos hiányát.

Az egyenlő elbírálást szorgalmazó tagállamokhoz írt válaszában a kezdeményezést ugyan jogosnak ismeri el a biztos, de újra azt jelezte, hogy a jelenleg fennálló EU-s elszámolási rendszer a kérdés ilyen fajta megoldását nem teszi lehetővé. Olli Rehn megismétli az Európai Bizottság szeptember 29-én közzétett javaslatában foglaltakat, amely szerint a nyugdíjreform okozta költségek kezelésének problémáját a Stabilitási és Növekedési Egyezmény keretében javasolja megoldani.

Az uniós biztos mostani állásfoglalása nem érinti a Magyar Kormánynak a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos terveit. A folyamatban lévő jogszabály-módosítások indoka a nyugdíjak értékének és a jövőbeni kifizetések garantálása - olvasható az NGM közleményében.

Az előjelek alapján várható brüsszeli állásfoglalásra adott válaszként is felfogható, hogy az Orbán-kormány második akciótervének keretében arról döntött, hogy jövő év végéig felfüggeszti a magánnyugdíj átutalásokat a pénztárakba. 14 hónap alatt így 420 milliárd forint többletbevételhez jut a büdzsé, illetve ennyivel kevesebbel kell kipótolnia az aktuális nyugdíjfolyósításokat. A bejelentést követően a kormány részéről többször is úgy nyilatkoztak, hogy az elvonáson túl azt is el szeretnék érni, hogy minél többen térjenek vissza az állami nyugdíjkasszához. A csaknem 3 millió ember befizetéseit, illetve az általuk felhalmozott 2700 milliárd forintos vagyont érintő döntés miatt már többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, az MSZP pedig népszavazást kezdeményez az ügyben.