Képviseleti helyekről mondana le az EU az IMF-vezetésében

Két helyről is lemondana az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalap vezető testületében a feltörekvő országok javára. Cserébe viszont nagyobb beleszólás szeretnének, illetve az amerikai vétójogot is felülvizsgálnák - ez derült ki az uniós miniszteri találkozón. Matolcsy György magyar miniszter arról is beszélt, hogy szerinte nincs szükség az európai mentőmechanizmus aktíválására.

Az Európai Unió készen áll felülvizsgálni jelenlétét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető testületében, lemondva akár két helyről is a jelenlegi kilenc közül - jelentette be Didier Reynders belga pénzügyminiszter pénteken, az EU-tagországokból érkezett kollégáival folytatott brüsszeli eszmecserét követően.

Elmondta, a miniszterek egyetértettek abban, hogy az Unió ezzel a tárgyalási pozícióval vegyen részt a jövő heti IMF-közgyűlésen. A javaslat szerint az EU egyfajta körforgásos, rotációs részvételi rendszert alakítana ki a legfejlettebb feltörekvő országok képviselőivel az IMF-ben. Cserében az unió "több politikai kompetenciát" szeretne elérni, illetve tárgyalni akar a valutalapon belüli amerikai vétójog felülvizsgálatáról is.

Európát jelenleg sokan túlreprezentáltnak ítélik az IMF-ben, különösen a feltörekvő országok képviseleti részesedéséhez viszonyítva. Az EU-tagországok és Svájc jelenleg összesen kilenc hellyel rendelkeznek a valutaalap igazgatótanácsában. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia önálló hellyel bír, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Olaszország és Dánia pedig tagállamok egy-egy csoportját képviseli (Magyarország Belgium csoportjához tartozik).

Az uniónak viszonylag sürgős volt egységes álláspontra jutnia, mert egy korábbi szabályozás alapján szó van arról is, hogy az IMF-testület létszámát 20 fősre csökkentik.

A kötetlen napirendű brüsszeli pénzügyminiszteri találkozón más témákról is szót ejtettek. Mint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a soros (belga) EU-elnökség rendezte értekezletet követően újságíróknak elmondta, úgy ítélte meg, hogy az elmúlt időszakban megváltozott kicsit a hangulat a pénzügyi tanácsban, és most már óvatosan bizakodóak a miniszterek a nemzetközi növekedési kilátásokat illetően.

Üdvözölte azt is, hogy kiderült: ha az eurózóna valamelyik országa bajba jut, "sikeresen működik az ernyő". Hozzátette: jelenleg nincs szükség az uniós mentőmechanizmus aktiválására.

Írország esetében ugyan 100 százaléknál magasabb államadósságot és 32 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt jelentettek be, de ez a hír nem rengette meg a pénzügyi piacokat, mivel az ír és az uniós központi bank kezelni tudja a helyzetet. Nincs szükség uniós segítségre Portugália esetében sem, ahol szintén jelentős takarékossági intézkedésekről született döntés.

Matolcsy György azzal kapcsolatban is bizodalmát fejezte ki, hogy az uniós tagországok a tervek szerint megegyeznek majd egy következő válság megelőzésére, illetve könnyebbe kezelésére szolgáló reformokról, jóllehet a két szélső álláspont között most még jelentős az eltérés. A magyar miniszter úgy vélte, politikai szinten az EU nem is teheti meg, hogy tagországai ne jussanak megállapodásra a deklaráltan közös célt szolgáló intézkedésekről.

Más források szerint továbbra sem alakult viszont ki egységes álláspont a bankadó bevezetésének uniós részleteiről. Ami pedig az úgynevezett tranzakciós adót illeti, az uniós központi bank elnöke, Jean-Claude Trichet úgy vélte, nagy hiba lenne azt egyoldalúan bevezetni az EU részéről, mert akkor a bankok máshová menekülnének.