Az utóbbi 20 év legjelentősebb adócsökkentése van a költségvetésben, ha összeadjuk az adócsökkentések hatását, akkor 450-500 milliárd forint körüli a teljes adócsökkentés - ezekkel a szavakkal mutatta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szombaton a 2011-es büdzsét.
Egy technikai malőr miatt az eredetileg ígért dél helyett csak délután fél négyre került fel az országgyűlés honlapjára Magyarország 2011-es költségvetésének törvényjavaslata, amiből kiderül, hogy mind a személyi jövedelmek, mind pedig a társasági profitok adóásának csökkentése számilliárdokat vesz ki az állam zsebéből, és hagy ezáltal a magángazdaságban.
Matolcsy György a talpraállás büdzséjenek nevezte a 2011-es költségvetést, arra célozva ezzel, hogy 3 százalékos gazdasági növekedés, 3 százalék alatti államháztartási hiány, és a GDP-hez mérten kisebb államadósság mellett tervezték a jövő évi egyenleget (erről itt olvashat részletesen).
500 milliárddal kevesebb szja-val kalkulálnak
Jövőre 13 079 milliárd forint bevétellel és 13 768 milliárd forint kiadással számol a kormány, amely így 689 milliárd forintos hiányt eredményez - ez utóbbi szám nagyjából 170 milliárd forinttal kedvezőbb a 2010-es tervezett deficitnél (a tavaly számokkal kapcsolatos tisztánlátást megnehezíti, hogy a kormány állítása szerint a Bajnai-kabinet 500 milliárd forinttal alultervezte az egyenleget).
Ha a 2011-re szóló költségvetési törvényjavaslat legfőbb sarokszámait vizsgáljuk, a bevételi oldalon igen jelentős eltéréseket találunk az idei büdzsé adataihoz képest. A legjelentősebb különbség, hogy az idénre tervezett 1881 milliárdos személyi jövedelemadó bevételhez képest, 2011-re csak 1359 milliárd forint beérkezésével kalkulál a kormány, tehát 520 milliárddal több marad az embereknél az egységes 16 százalékos adózás bevezetése miatt (erről itt olvashat részletesen).
250 milliárd marad a vállalkozásoknál
Ennek egyik következménye, hogy jövőre csaknem 2500 milliárd forint, azaz az ideinél 180 milliárd forinttal több általános forgalmi adó beszedését tervezi a kormány, a növekedést arra alapozva, hogy a pénztárcákban maradó pénz egy részét többletfogyasztásra fordítják az emberek. Ezzel párhuzsamosan a költségvetés kidolgozóinak várakozása szerint nem nő majd a benzin-, az alkohol- és a cigarettafogyasztás, ezeken a sorokon ugyanis 878 milliárd forint jövedéki adóbevételt szerepeltetnek, az idén várt 892 milliárd forint helyett.
Társasági adóból 362 milliárd forintra számít a kormány, szemben az idei 609 milliárddal, aminek nagy részét az magyarázza, hogy jövőre már a teljes évre vonatkozik a 19-ről 10 százalékosra csökkentett társasági adókulcs, legalábbis 500 millió forint nyereség határig. Immár az ország főkönyvében is regisztrálták, hogy 2011-ben a 10,8 milliárdos hitelintézeti járadékot 187 milliárdos különadó egészíti ki (népszerű nevén bankadó). Játékadóból 48,5 milliárd forintra számít a kormány az idei 63 milliárddal szemben.
Ha a jóléti kiadásokat vesszük szemügyre, a fentiekhez hasonló jelentős eltéréseket nem találunk. Jövőre családi pótlékra 357,7 milliárd forintot szán a kormány, az idei 364,7 milliárddal szemben, a 65 milliárdos gyermekgondozási segély pedig 3 milliárddal haladja meg az idei keretet. Gyermeknevelési támogatásban az előző kormány volt bőkezűbb: jövőre 2 milliárddal 13,8 milliárd forintta csökken ez az összeg.
Nehéz a minisztériumok összevetése
A gyökeresen átalakított államigazgatási, illetve minisztériumi struktúra miatt igen nehéz az idei és a jövő évi költségvetés számainak tárcaszintű összevetése. A közbiztonságra fordított állami pénzek nagyságrendileg nem változnak, módosul azonban az ezzel foglalkozó tárca neve: jövőre a Belügyminisztérium fejezeténél 342 milliárd forintot rögzítettek, ami kicsivel több az idei 338 milliárd forintnál, az előző kormány azonban még az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz osztotta ezt a pénzt.
Könnyű a helyzet ugyanakkor a Külügyminisztérium esetében, ahol nem változott sem az elnevezés, sem a feladatkör: az idei 60 milliárd forinthoz képest 78 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre a tárca (ebben az is szerepet játszik, hogy jövőre Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ami kiadásokkal jár).
A költségvetés alapfelvetései szerint a magyar gazdaság növekedése 3 százalékos lesz, az infláció pedig 3,5 százalékos - amennyiben valóban ez történik, akkor az idénre várt 26 980 milliárd forintos bruttó hazai termék (GDP) jövőre 28 440 milliárd forintra növekedik (a növekedési előrejelzést Matolcsy György ambiciózusnak, de reálisnak nevezte a költségvetésről szóló tájékoztatóján).