Matolcsy György gazdasági miniszter a "talpra állás költségvetésének" nevezte a szombaton benyújtott törvénytervezetet, amely szerinte főleg a családoknak és a vállakozásoknak kedvez. A közszférában ugyanakkor a miniszter szerint "példát kell mutatni arra, hogy hatékonyan átalakítja magát", ezért leépítéseket és átszervezést terveznek. A költségeket 5 százalékkal tervezi csökkenteni a kormány, és nem javasolnak nominál béremelést. Matolcsy szerint ez azt jelenti, hogy a közszférában 25-30 ezerrel csökken a jelenleg 690 ezer fős létszám.
A létszámleépítés mellett a költségeket is csökkentik 5 százalékkal. 5 százalékos leépítés lesz a kormányzati szférában, míg a háttérintézményeknél 10 százalékkal karcsúsítanak. Matolcsy szerint egyébként is van egy természetes létszámcsökkenés a közszférában, és hozzátette, arra számítanak, hogy a munka nélkül maradó embereket magáncégek foglalkoztatni fogják. A miniszter példaként említette lefaragásokra az ITD Hungary nevű állami céget, amely most az általa vezetett tárcához kerül, és ennek során leépítéseket fognak ott végrehajtani.
Matolcsy a tájékoztatón egy söralátétre kötött pendrive-ot mutatott be. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor kormányfő korábbi ígérete szerint az új adóbevallás annyira egyszerű lesz, hogy elfér egy söralátéten, a pendrive pedig magát a költségvetési tervezetet tartalmazta. (Korábban egy bőrtáskában vitték a tervezetet a parlamentbe, de ezt most elárverezik az iszapkárosultak javára.)
A legfontosabb számok
Matolcsy tájékoztatójában a legnagyobb újdonság a létszámcsökkenésről szóló konkrétumok volt, a többi részlet nagyjából megfelel a korábbi nyilatkozatoknak. A költségvetés sarokszámai szerint az Európai Unió által figyelt úgynevezett eredményszemléletű hiány 2,94 százalék lesz 2011-ben, míg a pénzforgalmú hiány, amely csak az adott évi számlákat veszi figyelembe, 2,8 százalék. A Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben ez utóbbi hiánycélt vállalta Magyarország, így ennek a feltételnek is megfelel.
Ennek azért nagy a jelentősége, mert ha a kormánynak sikerül ezt tartania, akkor először fordul elő, hogy az EU által megkövetelt 3 százalék alá kerül a hiány. Ez az eurócsatlakozásnak is az egyik legfontosabb feltétele.
A harmadik sarokszámot az úgynevezett elsődleges egyenleg jelenti, amely a költségvetés kamatfizetés nélküli mérlegét jelenti. Matolcsy György azt mondta, hogy 0,8-0,9 százalékos többlete lesz a költségvetésnek a kamatfizetést nem számolva. Az adósság kamatkiadásai 1055 milliárd forintot tesznek ki, de a többlet miatt a végső hiány ennél kevesebb, 834 milliárd forint lesz - a tervek szerint.
A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a költségvetés tervezésekor 3 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, amit "ambíciózus, de reális" célnak nevezett. Az infláció mértékét 3,5 százalékos éves ütemmel kalkulálták be a minisztérium szakemberei. A miniszter hozzátette, hogy csökkenő államadósságot hoz a jövő évi költségvetés. Az IMF korábban jelezte, szerinte a 3 százalékos GDP-növekedés túl optimista.
Nyugdíjcél: tízből kilenc visszatérő
Matolcsy György szerinte 20 év legjelentősebb adócsökkentése van az új költségvetésben, ennek két legfontosabb forrása az arányos, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, és a 10 százalékosra csökkenő társasági adó. "Ha összeadják az adócsökkentések hatását, 450-500 milliárd forint körüli teljes adócsökkentés. Ez nagyon komoly, ilyen az elmúlt 20 évben nem volt" - mondta Matolcsy.
Matolcsy György a söralátéttel és a pendrive-val
A befizetett járulékok nem fedezik Magyarország egészségügyi állami kiadásait és nyugdíj jellegű állami kiadásait, ezért az egészségügyi és a nyugdíjkasszát 2011-ben is jelentős hiánnyal tervezték be a költségvetésbe. Az egészségügyi kasszából hiányzó 725 milliárd forintot a költségvetés "nullára hozza" - mondta Matolcsy.
Az évente 3000 milliárd forintot kifizető nyugdíjkasszából 2011-ben közel 900 milliárd forint hiányzik. "A törvény, az erkölcs és a jó ízlés arra kényszerít minket, hogy ne lehessen hiány. A költségvetés azzal számol, hogy 900 milliárd forint hiányt kell oda betenni" - mondta a miniszter.
A kormány terve létrehoz egy új alapot: az államháztartás egyensúlyát javító alapot. Ebbe érkeznek majd a magánnyugdíj-pénztári rendszerből visszaáramló jövedelmek. Matolcsy szerint a 30 milliárd forintos átirányítások jövőre 360 milliárd forinttal csökkentik az állami kassza hiányát. Ezen kívül a kormány azzal számol, hogy 2011 végéig a magánnyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, ebből 540 milliárd forint visszaáramló vagyonra számít a kormány. Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy a magánnyugdíj-pénztárak eltűnnének, erről beszélt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök is.
Uniós keretek
A költségvetés egyik legfőbb sarokpontja, hogy hiány, vagyis a tervezett bevételek és kiadások különbsége, a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásának (GDP) 3 százaléka alatt maradjon. Ezt az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktuma írja elő, s bár a szabály Magyarország 2004-es csatlakozása óta kötelező előírás volt, 2011-ben teljesülhet először.
Orbán Viktor a kormányalakítás után nem sokkal, júniusban találkozott José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, aki világosság tette, hogy Magyarország számára nem megengedett, hogy eltérjen a szigorú konvergencia programtól, amely 2010-re 3,8, 2011-re 3, 2012-re 2,5 százalékos hiánycélt ír elő.
A kormány ezek után csatlakozott ahhoz a lengyel kezdeményezéshez, amely a keleti tagállamoknak (és Svédországnak) kért engedményt, hogy ne számolják be a hiányba azt az összeget, amelyet a központi költségvetés utal a nyugdíjkasszába, a magán-nyugdíjpénztári kieső járulékok pótlására. Az érvelés szerint az országoknak kötelező volt a 3 pilléres rendszer bevezetése, viszont az állami rendszerből való több évtizedes átmenet idején a kieső bevételek miatt a hiányt a központi büdzsének kell pótolnia. Az EU azonban nem fogadta el ezt az érvelést.
A költségvetési vita menete
Matolcsy szombati bejelentésével és a törvény benyújtásával elkezdődött a 2011-es költségvetés országgyűlési útja, amely a december 23-i zárószavazásig tart. Szabály szerint október 31-ig kell benyújtani a törvénytervezetet a parlamentnek, amelyet ezután Kövér László házelnök kioszt a megfelelő bizottságoknak.
A tervezetet ezután a bizottságok (kormánypárti többséggel) vitára bocsátják, amelyet november 16-18. között tárgyal a ház plenáris ülésen. Ezután újra a bizottságokba kerül a törvény, majd a képviselők megtartják a részletes vitát is. Az ütemezés szerint december 7-én szavaznak a fő számokról, ami után ezeket már nem lehet módosítani, csak az egyes fejezeteken belül lehet majd átcsoportosítani. A módosító javaslatok megtárgyalása után december 23-án szavaznak az egész költségvetési törvényről.
A Fidesz-KDNP kormánypárti többség kétharmados mandátumaránya alapján aligha fog gondot okozni a törvény elfogadása a kitűzött határidőig, bár Orbán Viktor már szeptemberi kötcsei beszédében azt jelezte, hogy konfliktusokra számít a költségvetési folyamat alatt a Fideszen belül. A helyzet kezelésére a kormány azt a politikát követte, hogy még a saját pártjain belül sem osztotta meg az információkat.