Többezer forintos minimálbér-emelést javasol a kormány

A kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OÉT ülésén. Amennyiben valóban ennyivel emelkedik a minimálbér, akkor a nettó bér nem változik. Matolcsy nem cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a kormány a központi közigazgatásban 5, a háttérintézményeknél pedig 10 százalékos létszámleépítést tervez. A munkaadók jelezték, szerintük átháríthatók a válságadók.

A kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést fog javasolni 2011-re az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT), azonban az inflációt is figyelembe véve ennél nagyobb emelésre is szükség lehet - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OÉT pénteki plenáris ülésén. Matolcsy elmondta, hogy a 2011. évi költségvetésről október 27-én tárgyal a kormány, és ezután lehet egyeztetni a közszféra létszámának és költségvetésből származó kiadásainak alakulásáról.

A minimálbér jelenleg 73 500 forint, azaz a 4,5 százalékos emelés több mint 3300 forintos béremelkedést jelentene. Tavaly a munkaadói oldal tűnt a tárgyalások nyertesének, mivel - hasonlóan az akkori kormányhoz - csak az alsó kategóriákban növelt volna apróbbakat, míg a munkavállalók 80 eer forinttal kezdték az alkudozást. Végül beérték 73 500-zal, így 2010-ben kétezer forinttal emelkedett a minimálbér.

Már júniusban belengették az emelést

A kormány az egykulcsos adó bejelentésekor közölte, az adórendszert úgy változtatja meg, hogy senkinek ne romoljon a nettó bérhelyzete. Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára júniusban a minimálbérekkel kapcsolatban azt mondta, hogy "lesz emelés, mint minden évben, a cél, hogy senki nettó keresete ne csökkenjen".

A 4,5 százalékos emelés és az adójóváírás 3000 forintos csökkentése azt jelenti, hogy a minimálbéresek havi adóterhelése 768 forintról nagyjából 3600 forintra emelkedik. A béremelkedés miatt az adózás utáni bér 73 300 forint lesz, míg az idén ez az összeg 72 700 forint volt. A járulékok a bruttó bér 17 százalékát teszik ki, azaz a nettó bér 60 ezer forint lesz a továbbiakban is.

Az OÉT pénteki ülésén a munkavállalói oldal képviseletében Pataky Péter azt mondta, mivel ez a 4,5 százalékos emelés az új adórendszer minimálbéreseket érintő következményeinek a kompenzálása, ezért a munkavállalók úgy tekintik, hogy "ez az alap", ezen felül szeretnének tárgyalni a valódi emelésről. A három oldal megállapodott arról, hogy a kérdés részletes megvitatására az OÉT november 5-ei ülésén kerül sor. Pataky Péter annyit azonban elmondott, hogy a munkavállalói oldal azt javasolja: az adójóváírás kivezetésének üteme igazodjon a szuperbruttósítás kivezetéséhez, egyensúlyban tartva a kedvezőtlen és a kedvező hatást. Ennek alapján jövőre - mivel a szuperbruttósítás 2011-ben még megmarad - az adójóváírás nem csökkenne 12 100 forintra a jelenlegi 15 100-ról.

Közszféra a számok tükrében

A közszféra létszáma a KSH legfrissebb, augusztusi adatai szerint 780 ezer fő, ebből 100-110 ezer köztisztviselő és csaknem félmillió közalkalmazott. A közszférába beleértendők a helyi és központi költségvetési intézmények, vagyis egyebek mellett a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy.

"A minimálbér 4,5 százalékos emelésére tett kormányjavaslat egyértelműen azt szolgálja, hogy az adójóváírás csökkentését kompenzálják" - mondta az [origo]-nak Vadász Iván adószakértő. Hozzátette, szerinte ez a 3300 forintos minimálbér-emelés, plusz ennek járulékvonzatai, még éppen elviselhető tehernövekedést jelentenek a munkaadók számára, hiszen nekik kell kigazdálkodniuk a költség emelkedését. Matolcsy felhívta rá a figyelmet, hogy jövőre már csak 14 oldalas lesz a most 30 oldalas adóbevallás, 2012-re pedig megvalósulhat a "söralátét nagyságú" bevallás elkészítése. A kormány az egyszerűsítés mellett arra is készül, hogy garantálja: ne lehessen éven belül változtatgatni az adórendszert.

Komoly leépítések is szóba kerültek

A miniszter nem cáfolta Varga Lászlónak, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökének felvetését, mely szerint a közszférában a kormány a központi központi közigazgatásban 5, a háttérintézményeknél 10 százalékos létszámleépítést és a közszféra dologi költségeinek ötszázalékos csökkentését tervezi. "A közszféra és az állam kiadásait reálértéken tartjuk, ahol lehet, csökkentjük" - közölte a tárcavezető. Matolcsy György ugyanakkor jelezte azt is, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében egyeztetni kíván a SZEF-el a lehetséges béralakulásról.

"Közérdek az is, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára. (...) Úgy számoltunk, hogy legalább 5 százalékkal tudunk ezen a területen kevesebbet költeni. Ezzel több tízmilliárdnyival több közpénz maradhat a kasszában" - mondta Orbán Viktor kormányfő hétfőn az országgyűlésben, amikor ismertette a kormány második gazdasági akciótervének részleteit.

Pár év múlva az élmezőny a cél

A kormány jövőre és 2012-ben is folytatja Magyarország pénzügyi konszolidációját: fenntartja a válságadókat, reálértéken tartja az állami költségvetés kiadási oldalát, és ahol lehet csökkenti a dologi kiadásokat, hogy 2013-tól az ország újra visszakerüljön az Európai Unió (EU) élvonalába - mondta Matolcsy.

A miniszter kiemelte: 2010-re a kormány már elvégezte a pénzügyi konszolidációnak erre az évre eső részét, és tartja a 3,8 százalékos hiányt. Matolcsy szerint 2012-ben az eddigi lépéseknek köszönhetően a helyzet könnyebb lesz, majd 2013-tól a válságadókat kivezetve a nagyobb gazdasági növekedésből eredő költségvetési többletbevételekkel az ország belép az EU legnagyobb növekedéssel és legjobb államháztartási hiánnyal rendelkező tagállamai közé. Matolcsy György rlmondta: a kormány pénteken folytat zárótárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal.

A miniszterelnök múlt szerdai, az egyes cégeket érintő válságadókat bejelentő beszédében, illetve a hétfői parlamenti felszólalásában is főként arról beszélt, milyen többletbevételekre tesz szert az állam a válságadók bevezetésével, illetve a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszafogásával, arról azonban alig mondott valamit, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az állami kiadások visszafogására.

Egy magas beosztású kormánytisztviselő az [origo]-nak Orbán hétfői beszéde után azt mondta, számára egyelőre nem világos, miből jön majd össze az állami spórolás, erről ugyanis még nem döntött a kormány. A tisztviselő szerint korábban több olyan koncepciót is vizsgált a kormány, amelyek az állami szféra leépítésével számoltak. Az egyes koncepciók pedig 5-től 30 százalékig terjedő leépítéseket vettek számba, ezekről azonban még nem született döntés (erről itt olvashat részletesen).

"Óriási fiaskó a magán-nyugdíjpénztári rendszer"

Az ülésen szóba került a kormány magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedése is. Pataky Péter azt mondta, "meggyőződésünk, hogy nincs szó másról, mint a pénzügyi konszolidáció egyik eszközéről". Jelezte, "nem szép dolog a megkérdezésünk nélkül kölcsönvenni a pénzt", és ettől függetlenül is elvárható lenne, hogy a kormány világossá tegye, mi a lépés célja, és pontosan meddig tart majd a tagdíjak elvonása.

Matolcsy: A nyugdíjrendszer bajait nem a nyugdíjrendszeren belül kell megoldani

Matolcsy György a magán-nyugdíjpénztári rendszert "óriási fiaskónak" nevezte, mondván, ez egy "ránk erőltetett, rossz megoldás". Azzal érvelt, hogy az "okos és gazdag országok" - így Franciaország, Németország - nem vezették be a nyugdíjrendszer második pillérét. Elismerte ugyanakkor, hogy "amit most kölcsönveszünk, azt vissza kell adni" és kijelentette, "ez a pénz nem vész el, ez a pénz átalakul."

A miniszter szerint a nyugdíjrendszer bajait nem a nyugdíjrendszeren belül kell megoldani, az alapvető gond ugyanis, hogy hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyerek. Húsz éven belül lenne szükség egymillióval több gyerekre, közben pedig el kell végezni az átláthatóságot szolgáló módosításokat az állami rendszerben - mondta Matolcsy, vélhetően az egyéni számlás megoldásra utalva.

Különadó: "Igen, áthárítjuk"

Az ágazati különadókról a munkaadói oldal képviselője, Rolek Ferenc azt mondta, elismerik, hogy többletbevételekre volt szüksége az államnak, ezért a különadók átmeneti jelleggel elfogadhatók. Hozzáfűzte viszont, hogy a pluszterheket a munkaadók a jogszabályi határokon belül minden bizonnyal át fogják hárítani, "aki ezt kétségbevonja, az a piacgazdaságot kérdőjelezi meg". Matolcsy azzal reagált erre, hogy a fogyasztókra való áthárítást a kormány megpróbálja majd megakadályozni.

Rolek Ferenc vitathatónak nevezte a különadók alanyainak kiválasztását, mert - úgymond - bekerültek olyan alágazatok, amelyek nem felelnek meg a fokozott teherbíró képesség követelményének, és kimaradtak olyanok, amelyek könnyedén tudnák teljesíteni a befizetéseket. "Jó lett volna egyeztetni" - jegyezte meg. Matolcsy György válaszára, mely szerint a "forradalmi időkben" gyorsan kellett cselekedni, Rolek azt mondta: ha legközelebb forradalmi hevület jönne, akkor "forradalmi gyorsasággal egyeztessünk".

A munkavállalók szerint a válságadók veszélyeztetik a munkahelyteremtés célját. Pataky Péter szerint kétséges, hogy megvalósul az az üzleti környezet, amitől beindul a növekedés. Matolcsy szerint ahova a kormány kivetette a rendkívüli terhet, ott nem vár jelentős foglalkoztatásbővülést. Hozzátette, hosszabb távon 4-6 százalékos növekedési sávban gondolkodik a kormány, ennek elérése stabilizálhatná a költségvetést.