Harminc nap lesz a számlák kifizetésének határideje az EU-ban

Harminc napon belül kell kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlákat az EU-ban - erről az Európai Parlament határozott Strasbourgban. A tagállamoknak két évük lesz a rendelkezés átvételére. Az [origo]-nak nyilatkozó könyvelési szakértő szerint a magyar vállalkozások zömének könnyedén tartható lesz a határidő, és csökkenhetnek a körbetartozások.

Megszavazta szerdán az Európai Parlament (EP), hogy harminc nap legyen a számlák kifizetésének általános határideje. A strasbourgi ülésen elfogadott javaslatot az európai törvényhozók többsége már régóta támogatta, főként a kis- és közepes vállalkozások érdekében. A most megszavazott indítványt immár a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal is egyeztették.

Eszerint általános szabályként mind a magán-, mind az állami szektorban harminc napon belül kell kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlákat. A Tanáccsal folytatott egyeztetéseken a parlamenti tárgyalók azt akarták elérni, hogy bezárják a kiskapukat, és hogy az általános szabálytól való eltérésre csak speciális esetekben lehessen mód. Végül abban állapodtak meg, hogy a vállalatok közötti tranzakcióknál a fizetési határidőt hatvan napra növelhetik, ha erről az üzleti partnerek szerződésben megegyeznek. Ennél hosszabb határidő is kiköthető, feltéve, hogy ez nem jár tisztességtelen hátránnyal a hitelező számára.

Segíthet a körbetartozások csökkentésében

"A vállalkozások zömének könnyedén tartható lesz a 30 napos határidő" - kommentálta az EP döntését az [origo]-nak Lengyel Tibor. A Magyar Könyvelők Országos Szövetségének (MKOSZ) elnöke ezt arra alapozza, hogy a mai általános gyakorlat szerint itthon 8-15-30 napos határidővel töltik ki a számlákat.

"Természetesen vannak renitens cégek is, amelyek akár több, 2-3 hónapos határidővel fizetnek" - mondta Lengyel Tibor, aki szerint a 30 napban maximált fizetési határidő segíteni fog a cégek egy részét nyomasztóan sújtó körbetartozások csökkentésében. "Még profibb megoldás lenne, ha itthon és külföldön is elfogadnák azt a javaslatot, ami elektronikus rendszerben bonyolítaná az elszámolásokat, s ami az adóhatóság rendszerén is átfutna, így lehetetlen lenne az ügyletek kivonása az ellenőrzés alól, és például jogosulatlanul áfát sem lehetne visszaigényelni" - tette hozzá.

Szigor az állammal szemben

Az állami szektorra szigorúbb előírások vonatkoznak. Eszerint az általános határidő meghosszabbításához nem csupán a felek ilyen értelmű kikötése lesz szükséges, hanem az is, hogy ez "objektív módon indokolható" legyen. A parlament delegációja a tárgyalásokon elérte, hogy az állami hatóságok ne fizethessenek hatvan napnál hosszabb határidővel. A késedelmi kamat a referenciakamaton felül legalább 8 százalék lesz. A tagállamoknak a jogszabály kihirdetése után két évük lesz az uniós rendelkezések átvételére.

A kérdésről folytatott EP-vitában a szocialista Tabajdi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszergazdasági szektorban különösen nagy jelentőségű ez az új szabályozás. Szerinte a kisgazdaságok az élelmiszer-ellátási láncon belül nehezen tudják érvényesíteni érdekeiket. "Ki vannak téve a felvásárlók és a nagy áruházláncok erőfölényének, a tisztességtelen szerződéskötési gyakorlatnak, és mindezen felül a késedelmes kifizetéseknek" - mondta, és hangsúlyozta, hogy ezeket a gazdákat a piacon kell tartani, alkupozíciójukat meg kell erősíteni.