A röghöz kötött cégeket sarcolja meg a kormány - elemzők a válságadóról

Megosztottak az [origo] által megkérdezett elemzők Orbán Viktor szerdán bejelentett terveivel kapcsolatban: van olyan vélemény, mely szerint túlzás ekkora mértékű válságadót kivetni, és van olyan is,hogy csak időt akar nyerni a kormány, a kérdés pedig az, hogy ezalatt felpörög-e a magyar gazdaság. Az egyik elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány csak azon cégek zsebébe nyúl, amelyek nem tudnak könnyen külföldre települni.

"A dolognak az a kulcsa, hogy az Orbán Viktor által bejelentett intézkedéseknek, többek között a válságadóknak köszönhetően nyert idő alatt sikerül-e növelni az adóbevételeket, bővíteni a foglalkoztatást és beindítani a gazdasági növekedést" - mondta az [origo]-nak Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza azután, hogy a miniszterelnök a második akcióterv fő vonalait ismertette szerda délután.

Az elemző hozzátette: ki nem mondott dolog, de nagyon úgy fest, hogy a kormány a nehezen mobilizálható cégekre vet ki adót. Az elemző szavai arra utalnak, hogy a kvázi röghöz kötött cégek kerültek a célkeresztbe, vagyis nem olyan társaságokat adóztat meg a kormány, amelyek a termelésüket egyik pillanatról a másikra el tudják vinni az országból. Az áram-, gáz-, távközlési szolgáltatók és a kiskereskedelmi láncok teljesítménye elsősorban a magyar lakosságtól függ, ezzel gyakorlatilag ide vannak láncolva.

Tartós kiadáscsökkentésről nem volt szó

"Ezek alapján össze fog jönni a 3,8 százalékos hiánycél idén és a 3 százalék alatti jövőre" - értékelte Orbán szavait Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette: "idén voltak feszültségek, de ennyivel nem számolt senki" - bár megjegyezte, hogy egyelőre nem világos, hogy idén ez mennyit is jelent a költségvetésnek. Az igazgató szerint a számok alapján az adócsökkentésre valóban marad mozgástér, viszont az nem a legjobb, hogy ezt csak átmeneti tételekkel teremtik meg. "Leginkább azokat a hiánycsökkentési lépéseket értékelik a befektetők, amelyeket tartós kiadáscsökkentésen keresztül érnek el, erről viszont nem hallottunk semmit" - mondta.

Barcza szerint a bejelentett intézkedéseknek van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy megszorítás nélkül igyekszik a hiánycélt tartani a kormány. Ezzel összefügg a másik, közgazdasági szempontból alátámasztható érv, hogy a bejelentett intézkedéseknek visszafogott hatása lesz a belső fogyasztásra ahhoz képest, amilyen hatása egy, az emberek életét negatívan befolyásoló megszorításnak lenne.

"A számok nem indokolják"

"Ennyit nem is kéne beszedni, a szeptemberi számok nem indokolják" - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a legutóbbi költségvetésihiány-adatokra utalva. A szakember szerint pozitív üzenet, hogy betömik a lyukakat a költségvetésen, de "még jobb lenne, ha eltűnnének a lyukak" a strukturális átalakításokkal - tette hozzá.

Szeptemberben 1089,1 milliárd forintra nőtt a magyar költségvetés hiánya, ez az éves előirányzat (864,3 milliárd forint) 125,1 százaléka. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a bankok ekkorra már átutalták a rájuk kivetett különadó első részletét, azonban ebből csak 56 milliárd forint folyt be szeptemberben, mivel egyes tételeket csak október 1-jével könyvelhettek el.

"Magyarországon magas az újraelosztás szintje, ezt csökkenteni kellene a kiadási oldalon. Ezt nem látom" - mondta Suppan Gergely, aki viszont elképzelhetőnek tartja, hogy reálszinten befagyasztják a kiadásokat (vagyis csak az infláció mértékével növelik), és a gazdaság növekedésével, illetve a különadók kifutásával fogják hosszú távon lefaragni az újraelosztás mértékét.

Vámosi-Nagy: "A lakosság fizeti majd meg"

Összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére - kommentálta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a kormányfő által szerdán bejelentett adóintézkedéseket az MTI-nek.

"Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat, ahogy a bankadót is, végül a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek - mondta az adószakértő. Hozzátette: lehet, hogy az szja-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.

London: kis csalódás

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint kedvező, hogy a magyar kormányfő elkötelezte magát az idei és a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése mellett, de a piac jobban örülne a kiadási oldali reformoknak. Christian Keller, a Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdásza azt mondta az MTI-nek, hogy azok, akik az önkormányzati választások után "valamelyest stratégiaibb" hozzáállásra számítottak, csalódással fogadhatják az elhangzottakat.

A magyar államadósság törlesztéskockázati megítélése ugyanakkor nagyot javult szerda estére a londoni piacon. Az úgynevezett CDS-árazás a szerdai késői londoni kereskedésben 259 bázisponton járt a 270,2 bázispontos előző esti zárás után.