Fájdalmas kimúlástól tartanak a nyugdíjpénztárak

Több ezer ember kerülhet utcára a pénztári szektorból, miközben az állami nyugdíjrendszer néhány éven belül képtelen lesz ellátni a tőle várt feladatokat - mondta az [origo]-nak Juhász Istvánné, a magán-nyugdíjpénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára a kormány terveiről. Mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy jobb belátásra bírják a kormányt, amely szerinte lassú és fájdalmas kimúlásra ítélte a kasszákat.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy 14 hónapon át az állami tébé-rendszerbe irányítják a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket. A pénztárszövetség tiltakozott és bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez. Várhatóak egyéb lépések is?
- Jelenleg is jogászok vizsgálják, hogy milyen módon lehetne népszavazást tartani ebben a kérdésben. Egyébként pedig a pénztárakat tulajdonló több mint 3 millió tag érdekeinek védelmében minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon fel kívánunk lépni a kormányzat most bejelentett, egyoldalú intézkedéseivel szemben.

Az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetsége (European Federation for Retirement Provision - EFRP) tagjaként indítványozni fogjuk, hogy az Európai Tanács vizsgálja meg, hogy a kormányzati intézkedések mennyiben állnak összhangban az európai uniós irányelvekkel.

Tervezik a szintén érintett alapkezelők, illetve bankok bevonását a lobbitevékenységbe?
- A magánnyugdíjpénztárak nem a bankok és a biztosítók, hanem a tagok tulajdonában vannak. A pénztárak között számos olyan van, amelynek nincs banki vagy biztosítói háttere, mint például a Vasutas vagy a Honvéd Pénztár. Minden olyan politikamentes civil szervezet segítségét örömmel fogadjuk, amely a 3 millió érintett embernek az érdekeit tudja előmozdítani.

Az intézkedés miatt várhatóan kevesebb lesz a munka nyugdíjkasszáknál, ebből adódóan lehetnek elbocsátások?
- A pénztárak működési és likviditási tartaléka még egy kis időre biztosítja a működést, mivel azonban az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen működési bevételre nem tudnak szert tenni, ez idő alatt a pénztári tagoknak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraik felszámolásba mennek át. Így a kormány ezzel az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélt egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító teljes pénzügyi intézményrendszert. A pénztári szektor mintegy 2000 embernek ad közvetlenül, közel 10 ezernek pedig közvetve állást. Ezeknek az embereknek a kétharmada a kormányzati lépések miatt munkanélkülivé válik, és szintén bekerül az állami ellátó rendszerbe.

Elfogadják-e más szervezetek, esetleg politikai pártok támogatását a népszavazási ügyben?
- A Stabilitás Pénztárszövetség politikamentes civil szervezet, amelynek egyetlen célja tagjainak érdekképviselete. Minden olyan civil szervezet segítségét örömmel fogadjuk, amely a több mint 3 millió pénztártag érdekeit elő tudja mozdítani.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A Stabilitás szerint a magánpénztárak 2700 milliárd forintot kezelnek

Az ügyfelek részéről megnőtt az érdeklődések száma a bejelentés óta?
- Az embereket nagyon is foglalkoztatja ez a kérdés, hiszen ma már szinte mindenki tudja, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány éven belül képtelen lesz ellátni a tőle várt feladatokat. Így nem marad más választás, mint az öngondoskodás, aminek lehetőségét most készül megszüntetni a kormány. Számtalan levelet és buzdítást kapunk az emberektől, hogy csatlakoznak az aláírásgyűjtéshez, ami nagyon jó érzés, hiszen a munkánk elismerését jelenti.

Mi a válaszuk Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felvetésére, miszerint nem hatékonyan és drágán működnek?
- A pénztárak rekordidő alatt, már tavalyra ledolgozták a pénzügyi válság miatt elszenvedett veszteségeiket és 2009-ben már 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el. A tagoknál a választható portfóliós rendszerben a klasszikus portfólió 12,11 százalék, a kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a növekedési portfólió pedig 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben.

A legalább 10 éve működő magánnyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfólióból a 2000 és 2009 közötti tízéves átlaghozam 45 portfóliónál meghaladta az infláció mértékét, ebből 17 portfólió éves reálhozama 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfólió reálhozama pedig az évi 2 százaléknál is nagyobb volt. A vagyonra vetített díjterhelési mutatók évről évre csökkenek, 2008-as 1,69 százalékról 2009 végére 1,3 százalékra. Idén pedig maga a szektor kezdeményezte portfólió kezelési díjak csökkentését. Tehát nézőpont kérdése, mi a nem hatékony és a drága.

Mi lenne az a három érv, amivel maguknál tartanák az ügyfeleket?
- Először is az, hogy az állampolgárok pénze a magán-nyugdíjpénztáraknál teljes biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által részletesen szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rendszeresen ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék.

Ezen felül a magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, hogy a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket és maguk választhatnak a különféle befektetési portfóliók közül. Végül a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetőek is, szemben az állami rendszerrel.