Az adókat okolja a szenvedő magyar szeszipar

Negyedével esett vissza a Zwack értékesítése az elmúlt hónapokban, és ha kisebb mértékben is, de az egész magyar szeszipart sújtja a fogyasztás csökkenése. A bevételek apadását az adóterhek növekedésére vezeti vissza a szeszipari szövetség, amely szerint az ősztől szabadjára engedett otthoni pálinkafőzés is nyomot hagyhat az eladási számokon.

A magyar szesziparban az eddigi adatok 11-13 százalékos forgalom visszaesésről tanúskodnak, de azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy az év végén mit fognak mutatni a statisztikák - mondta az [origo]-nak Halász Róbert, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója.

Az idei év egészének számait az teszi bizonytalanná, hogy a szeszesitalok forgalmát a karácsony és szilveszteri időszak akár jelentősebb mértékben is megdobhatja, másfelől pedig növeli a bizonytalanságot, hogy miképp hat a házi pálinkafőzés liberalizálása, vagyis az, hogy nem kell jövedéki adót fizetni az otthon főzött szesz után.

Komoly visszaeés a Zwacknál

A magyar szeszgyárak közül a Zwack Unicum Nyrt. részvényeivel lehet kereskedeni a Budapesti Értéktőzsdén, így a cég negyedévente köteles nyílvánosságra hozni eredménykimutatását és a mérlegét. A Zwack legutóbbi pénzügyi jelentéséből az derül ki, hogy az áprilistól szeptemberig terjedő, 2010-2011-es első üzleti félévben a társaság nettó árbevétele 5,6 milliárd forint volt, ami 25,1 százalékkal marad el a 2009-2010-es adattól.

A belföldi prémium szeszek árbevétele 30,1 százalékkal, a minőségi termékeké 9,7 százalékkal, míg a kommersz termékek árbevétele 26 százalékkal csökkent a beszámoló szerint. Ha a Zwack profitját nézzük, még siralmasabb a kép, hiszen a társaság nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerinti adózás előtti eredménye 878 millió forint, 43,9 százalékkal alacsonyabb a megelőző év 1,566 milliárd forintos értékénél.

Folyamatosan növekvő adóterhek

"A csökkenés nem a véletlen műve" - mondta az [origo]-nak Halász Róbert, aki a termelés és fogyasztás visszaesését, és a profit annál is nagyobb mértékű csökkenését az általános válságon túl az adóterhek növekedésére vezeti vissza az ágazatban.

Halász szerint 2009 nyarától a kétszeri jövedékiadó-emelés, illetve az általános forgalmi adó változása miatt 25-26 százalékkal több teher sújtja az alkoholtermékeket, amit az éles piaci verseny miatt az árban nem tudtak érvényesíteni a gyártók. Ennek szerinte az a következménye, hogy az eredmény nagyobb mértékben zuhant, mint az értékesítés - erre utal a Zwack példája is.

"Minden esetben, amikor növekedett a jövedéki adó, csökkent a szeszesital-fogyasztás" - erősítette meg a szövetség igazgatójának érvelését Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója, aki konkrét számokat nem kívánt mondani. " Még nagyobb is a tehernövekedés, mint 25 százalék, ami komoly gondja az iparágnak" - toldotta meg Oroszné Prekop Erzsébet, a Miskolci Likőrgyár vezetője. "A magyar szeszipar becsült éves forgalma 147 milliárd forint körül alakulhat, amelynek 15-20 százalékát teheti ki az import termékek értékesítése" - mondta Halász Róbert.

Ellenpélda Miskolcról

"A Miskolci Likőrgyár árbevétele 12,5 százalékkal nőtt 2010 első kilenc hónapjában" - mondta az [origo]-nak Oroszné Prekop Erzsébet, a társaság elnök-vezérigazgatója. A minőségi termékek értékesítése ugyan a miskolci társaságnál is 6-8 százalékkal esett, de azt jócskán sikerült ellensúlyozni a kommersz italokkal.

Oroszné Prekop Erzsébet szerint ebben meghatározó, hogy sok áruházláncnak gyártanak saját márkás termékeket, amelyek ugyan nem hoznak számottevő nyereséget, de nagy mennyiségű és viszonylag stabil megrendeléssel látják el a céget. "Ennek köszönhető, hogy a Miskolci Likőrgyárban meg tudtuk tartani a munkahelyeket, nem kényszerültünk elbocsátásra" - mondta a vezérigazgató.

Otthoni pálinkafőzés

A szeszipari ágazat kilátásait tovább rontja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kormány első gazdasági akciótervébe az otthoni pálinkafőzés engedélyezését is bevette, vagyis a kormány visszaállította a szabad gyümölcspárlat-készítés jogát. A parlament által is megszavazott előterjesztés azzal a gyakorlattal szakított, hogy aki a saját kertjében megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből főzött pálinkát, az ezt csak bérfőzetésben tehette meg legálisan, vagyis arra jogosult pálinkafőzdében főzetheti ki a maga által készített cefrét - és adót is kellett fizetnie.

A jelenlegi szabályok szerint saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, a pálinka előállításához használt készüléket pedig 100 liter alatt nem is kell engedélyeztetni. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás esetében zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálható az italt.

Ha valaki mégis el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is van lehetőség. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek. Magyarországon a kereskedelmi célból előállított pálinka mennyisége évente mintegy 1,5-2 millió liter. Ez kevesebb, mint a bérfőzés keretében előállított évi 5 millió liter pálinka.

A nyolcmilliárd forintos adókieséssel is járó pálinkafőzési liberalizációhoz a kezdetektől fogva kritikusan álltak hozzá a szeszgyártók, akik az egyeztetést hiányolták, illetve a hungarikum védjegyet féltették az otthoni főzés szabályainak enyhítéséről (erről itt olvashat részletesen).

A kiskereskedelemben július volt a fordulópont

A szeszesitalok forgalmának csökkenése amúgy illeszkedik a hazai kiskereskedelmi forgalom alakulásába, igaz, az utóbbi jóval kisebb visszaesést szenvedett el az év eddig eltelt részében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első hét hónapjában 3,8 százalékkal volt alacsonyabb a kiskereskedelem forgalma 2009 azonos időszakával összevetve. Jó hír volt ugyanakkor, hogy 2007 márciusa óta idén júliusban emelkedett először a forgalom éves összevetésben 1,7 százalékkal. Idén az első hét hónapban a kiskereskedelmi eladások 45 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 17 százaléka üzemanyag-, 13 százaléka bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott, a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt.