Két pofont kapott különböző indokkal a költségvetés

Kritizálta a 2011-es költségvetést az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is, a két jelentés azonban leginkább csak a törvénytervezet átláthatatlanságában ért egyet. A tanács szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a magánpénztári tagok vagyonával foltozzák be a költségvetésen tátongó lyukat, a számvevők pedig a tervezett adóbevételek teljesülését nem látják biztosítottnak.

Két független intézmény, a Költségvetési Tanács (KT) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kritizálta hétfőn a 2011-es költségvetést. A kifogások azonban az átláthatóság kritizálásán túl nem teljesen ugyanabba az irányba mutatnak: a KT szerint az a legfőbb gond, hogy egy egyszeri tétel javítja a jövő évi büdzsé számait, az ÁSZ pedig elsősorban az adóbevételekkel kapcsolatos kockázatok miatt feddte meg a kormányt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 30-án mutatta be a költségvetési tervet, és a "talpra állás költségvetésének" nevezte a szerinte az utóbbi két évtized legnagyobb adócsökkentését tartalmazó büdzsét. A miniszter szerint a költségvetés főleg a családoknak és a vállakozásoknak kedvez, a közszférában azonban 25-30 ezerrel csökken majd a jelenleg 690 ezer fős létszám. A büdzsé eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz 2011-ben a tervek szerint, de ehhez az is kell, hogy 3 százalékos legyen a GDP-növekedés, illetve 3,5 százalékos legyen az infláció.

A piaci elemzők már a költségvetés bemutatásakor jelezték, hogy a növekedési előrejelzéssel kapcsolatban van a legtöbb bizonytalanság, miközben azt elismerték, hogy lényegesen csökkenhet a következő években az államadósság és a kamatteher a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyon átirányításával (erről itt olvashat részletesen).

Magánnyugdíj: az egyiknek probléma, a másiknak nem

A Költségvetési Tanács szerint az az egyik legnagyobb gond, hogy a kormány csak a GDP 3,2 százalékát kitevő nyugdíjpénztári pénzek bekebelezésével tudja biztosítani a hiánycélt, enélkül pedig elszállna a deficit. Matolcsy György a költségvetés bemutatáskor kiemelte, hogy a magánkasszákból visszalépő tagok áthozott vagyonából 530 milliárd forintot a nyugdíjkassza hiányának pótlására használ majd fel a kormány, és ugyanide megy a járulékok eltereléséből származó 380 milliárd forint is. Az ÁSZ kritikája nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, a Nyugdíjbiztosítási Alapról mindössze annyit közölt a szervezet, hogy a "2011. évi tervezett kiadási és bevételi főösszeg teljesülési kockázata a tervezett makroadatok alakulásának kockázatával azonos".

"Mind az átláthatóságot, mind a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot rontja, ha az állam a költségvetési hiány tényleges emelkedésének láthatóvá tételét átmenetileg azzal kívánja elkerülni, hogy a belföldi háztartások megtakarításainak egy részét saját magához csoportosítja át" - áll a KT elemzésében, amely szerint rizikót jelent az is, hogy nincs biztosítva, hogy a kormány által várt nagyságrendben lépnek át a pénztártagok a tébébe. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy 90 százalékos átlépéssel számol a kormány, a magánpénztárak azonban ennél jóval kisebb átlépéssel kalkulálnak (erről itt olvashat részletesen). Az ÁSZ szerint a hiány betartásánál "az adósságszolgálat és kamattérítés kiadásai, a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, a családi támogatások és szociális juttatások, az egyedi és normatív támogatások" jelenthetnek kockázatot.

Gondok lehetnek a makroszámokkal

A Költségvetési Tanács szerint a kormány költségvetési számai nincsenek teljes összhangban a makropályájával sem: ez leginkább a közszférában foglalkoztatottaknál jelentkezik, ahol 30 ezres leépítést terveznek, a jövőre betervezett bértömegen ez azonban nem látható. A központi intézményeknél dolgozóknál a bérekre 7 milliárddal többet tervez költeni a kormány, az önkormányzatok normatív támogatása pedig 4,5 százalékkal, az inflációt meghaladó mértékben nő - vagyis az anyagiak nem kényszerítik majd az önkormányzatokat létszámleépítésre (erről lásd keretes írásunkat).

Kritikaként fogalmazta meg a KT azt is, hogy bár a kormány a közszféra létszámcsökkenését jelentette be, de a közszféra működési költségei infláció felett nőnek a 2011-es büdzsében, ami egymással ellentétes folyamatokra utal. Komoly bizonytalansági tényezőnek tartják a költségvetés fenntarhatóságára ügyelő szakértők azt is, hogy az adócsomag a Matolcsy György által belengetett négyszázezer helyett csak tizenötezer munkahelyet hoz létre négy év alatt. Az sem egyértelmű a KT szerint, hogy az szja-csökkentés miatt a családoknál maradó jövedelmek valóban keresletet teremtenek majd, azt ugyanis részben megtakarításra, részben hiteltörlesztésre is fordítják majd.

Túl pesszimista a költségvetés?

A kormány az eddig megszokottakhoz képest alapvetően nem túl optimista volt, hanem inkább túl pesszimista költségvetést tervezett. Ennek egyik jele, hogy mivel nem megalapozott az a létszámcsökkentés a közszférában, amit a kormány bejelentett, ezért valószínűleg több szja- és tb-járulék kerül vissza a kormányhoz, ugyanis a közszféra dolgozói után az állam saját magának fizeti ezeket a járulékokat. Az egyetlen talán túl optimista sor az egészségügyi finanszírozás: ez jellemzően egy olyan tétel, amely év közben ki szokott "kilyukadni", erre a tételre a Költségvetés Tanács magasabb kiadással is számol, mint a kormány.

Az ÁSZ szerint is lehetnek gondok a makroszámokkal, a GDP tervezett 3 százalékos növekedésénél alacsonyabb bővülés ugyanis például a társasági adó vagy áfa tervezésénél "további kockázati tényező lehet". Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek nagy többsége (85,9 százaléka) ugyanakkor az ÁSZ szerint gond nélkül teljesíthető, a 14,1 százalékot kitevő értékesítési bevételek esetében azonban nem lehet biztos pénzről beszélni. Az ÁSZ szerint a jövő évi adóbevételek 14,6 százalékának teljesülése közepes, 6,2 százalékénak teljesíthetősége magas kockázatú, ez utóbbi körbe tartozik a társasági adó, illetve a hitelintézeti járadék előirányzata. A jövedéki adóval kapcsolatos bizonytalanság elsősorban abból adódik, hogy az üzemanyagok forgalmánál rizikót jelent az olajárak és az árfolyamok alakulása - derül ki az ÁSZ jelentéséből.

Átláthatatlanság: senkinek nem tetszik

Kritikusan látja a KT a költségvetési törvény átláthatóságát is, a testület szerint a javaslat nem mutatja be kellő részletességgel, hogy a kormány makrogazdasági feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok. Példaként hozzák fel, hogy a makrogazdasági pályából nem következik a közszféra bérköltségének csökkenési mértéke. Az átláthatóságot szintén kritizáló ÁSZ szerint gondot jelent, hogy a büdzsében nem szerepelnek a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatai, sőt, az idei évre valószínűsíthető adatok sem jelennek meg a tervezetben, a fő adóbevételi előirányzatoknál pedig hiányoznak a részletes háttérszámítások és a számítások feltételrendszerei is.

Az ÁSZ szerint a folyamatban lévő peres eljárásokkal kapcsolatos kiadásoknál is forráshiány várható. A perek 2011-es lezárása esetén ugyanis két tárcánál milliárdos nagyságrendű, a törvényjavaslatban nem szereplő kiadás várható: a belügyi tárcánál a tűzoltók túlmunkája, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál pedig a Budapesti MÁV Kórházak és Központi Rendelőintézet Kötelezettségrendező Szervezet vitatott tartozásainak fedezete miatt.

Létszámleépítés: lesz, vagy nem lesz?

A közszféra dolgozói - akikből összesen jelenleg 770 000 van - három kategóriába sorolhatók. A közfoglalkoztatottakra (80 ezer), a központi intézményeknél dolgozókra (260 ezer) és az önkormányzati dolgozókra (430 ezer). Összesen a három kategóriára, vagyis a közszféra dolgozóira járulékokkal együtt 3000 milliárd forintot költ a kormány az idén.

Az önkormányzatoknál dolgozók számára nincs közvetlen ráhatása a kormánynak, hanem csak maximum az önkormányzatoknak adott normatív támogatásokon keresztül. Mivel ez utóbbiak jövőre az infláció feletti mértékben, 4,5 százalékkal nőnek a költségvetési törvény szerint, ezért nehéz elképzelni, hogy kevesebben dolgozzanak jövőre az önkormányzatoknál. A 260 ezres központi intézményi dolgozói létszám csökkentése azért nem tűnik reálisnak, mert a költségvetési törvény szerint 7 milliárddal többet költenek a bérükre.

A közfoglalkoztatottakra ebben az évben 92 milliárd forintot költ az állam, jövőre 28 milliárddal kevesebbet fog, és az idei 80 ezer közfoglalkoztatott helyett 18 ezerrel kevesebb lesz. Ezt a kalkuláció ezért megalapozott a Költségvetési Tanács szerint, így a 30 ezres létszámcsökkentésből nagyjából 20 000 főt látnak megalapozottnak.