Az ír tévé szerint 85 milliárd eurós lesz a pénzügyi csomag

Az ír közszolgálati televízió szerint Írország 85 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot kap az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól  - közölte kedd este az RTÉ. Az ír pénzügyminisztérium nem erősítette meg az értesülést.

Az RTÉ esti híradásából nem derült ki, hogy az információ milyen forrásból ered, csak annyi hangzott el, hogy a tévécsatorna "újabb részleteket tudott meg" az Írországnak szánt kisegítő csomagról, és ezek alapján az Írországnak juttatott nemzetközi pénzügyi csomag 85 milliárd euróra rúg majd.

A beszámoló szerint az összeget az ír bankrendszer tőkepótlására és a költségvetés napi finanszírozására lehet majd használni. A külső pénzügyi támogatással az ír bankrendszer átlagos tőkemegfelelési mutatója 8 százalékról 12 százalékra emelkedhet, ami nemzetközi mércével mérve "igen magas" - hangzott el az RTÉ késő esti híradójában.

Az ír pénzügyminisztérium kedd este ugyanakkor "spekulációnak" nevezte a támogatási csomag méretéről szóló híreket, mondván: a tárgyalások folynak, és várhatóan még "pár hétig" eltartanak.

A várható összegről jó ideje keringenek a találgatások. A Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap az elmúlt hétvégén 120 milliárd euróig terjedő ír pénzügyi mentőcsomag lehetőségéről írt üzleti mellékletében. Ennek alapján az Írországnak nyújtandó pénzügyi támogatási csomag értéke meghaladná a Görögországnak összeállított, három évre szóló csomagét, amelynek összértéke 110 milliárd euró.

Brian Lenihan ír pénzügyminiszter azonban az RTÉ ír közszolgálati rádiónak még vasárnap kijelentette, hogy az Írország által kért pénzügyi támogatás összege "nem lesz három számjegyű".

Brian Cowen ír miniszterelnök vasárnap este jelentette be hivatalosan, hogy Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kért, és az EU jóváhagyta a kérést.

Az ír kormány részéről ez volt az első hivatalos jelzés arra, hogy az országnak külső pénzügyi támogatásra van szüksége, jóllehet ezt a nemzetközi elemzői közösség már jó ideje tényként kezelte.

A bejelentés után komoly belpolitikai válság alakult ki Írországban. Az ellenzék, sőt a kormánykoalíció egyes tagjai is előre hozott választások kiírását követelik, azzal az érvvel, hogy a kormány félrevezette a parlamentet és a lakosságot, mivel alig néhány nappal korábban még cáfolta a segélyprogram szükségességét, sőt a pénzügyi csomagról folyó tárgyalások tényét is.

Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság; a fő problémát az ír bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával.

Az ír bankszektor rendbetételének költségei az idén, a kormány várakozásai szerint a hazai össztermék (GDP) 32 százalékára duzzasztják Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet egész történetében példátlan költségvetési deficit lenne.

Ennek a várt deficitnek a jelentős része azonban az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) azon előírását tükrözi, hogy a kormány által a bankok számára kibocsátott fizetési ígérvényeket (promissory note) is már költségvetési kiadásként kell elszámolni.

Nemzetközi hitelminősítők számításai szerint ezeknek az egyszeri tranzakcióknak a kiszűrésével a GDP-arányos ír államháztartási hiány az idén 11,9 százalék lesz, ami hozzávetőleg azonos a kormány által 2010-re előzetesen jósolt deficittel.

A külső pénzügyi támogatás kérvényezésének bejelentését követő piaci fellendülés rövid életű volt; Írország és a gyenge lábakon álló többi euróövezeti tagállam törlesztéskockázati árazásai újból emelkednek a londoni piacon.

A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint az ír államadósság-törlesztési kockázat biztosítási díjszabása (credit default swaps, CDS) meredek, 25 bázispontos emelkedéssel 550 bázispontra drágult a keddi londoni kereskedés végére, vagyis jelenleg magasabb, mint a segélyprogram kérvényezésének bejelentése előtt, a múlt hét végén ugyanis jóval 500 bázispont alatti ír CDS-árazásokat mértek Londonban.

A keddi londoni zárásra kialakult ír CDS-árazás azt jelenti, hogy az ír állam törlesztésképtelenné válásának kockázata ellen biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 550 ezer euró körüli, éves díjat kérnek a befektetőktől minden 10 millió euró ír államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, hozzávetőleg 70 ezer euróval többet, mint a múlt hét végén.

A CMA DataVision számítási modellje szerint a jelenlegi ír CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 38 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Írország nem fizetővé válását ötévi távlatban.

A bizalom újbóli apadását a legsúlyosabb költségvetési és adóssághelyzetben lévő euróövezeti tagállam, Görögország még inkább megszenvedte. A CMA adatai szerint a görög CDS-tranzakciók árazása, a keddi londoni zárás előtt - hosszú hetek óta először - jóval ezer bázispont fölé szökött; a nap folyamán mértek 1100 bázispont feletti görög CDS-díjszabásokat is.

Ezek fejlődő országokra jellemző törlesztéskockázati biztosítási árszintek. A görög CDS-ügyletek jelenlegi árazása alapján a piac 57 százalékos, halmozott valószínűséggel számol azzal, hogy Görögország öt éven belül törlesztésképtelenné válik.