Öt százalék fölé gyorsuló növekedéssel számol a kormány

A 20-64 éves kor közötti népesség 75 százaléka fog dolgozni 2020-ra, a diplomások aránya 30 százalékra nő a 30-34 évesek között - többek között ezeket vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottságnak elküldött Európa 2020 Stratégiában rögzített tervekben. A tárca szerint 5 százalékra csökken a munkanélküliség, a növekedés pedig 5 százalék fölé gyorsul az elkövetkező években.

A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégia magyar vállalásait tartalmazó előzetes Nemzeti Intézkedési Tervet (NIT) - derül ki a minisztérium közleményéből. A beterjesztést követően a tárca széleskörű konzultációt indít, melynek célja a végleges Nemzeti Intézkedési Terv egyes pontjainak társadalmi szintű megvitatása.

Magyarország a tervben azt vállalja 2020-ig, hogy a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási rátát 75 százalékra emeli. Tíz év múlva a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a bruttó hazai termék 1,8 százalékára nő. A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nő, a teljes energiamegtakarítás-vállalás 10 százalék, az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2005. évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nő.

Több diplomás, kevesebb szegény

A minisztériumi terv szerint a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3 százalékra nő, az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18-24 éves népességen belül pedig 10 százalékra csökken. Az NGM azt is vállalta, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség aránya 5 százalékponttal csökken.

A közlemény leszögezi, hogy az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához Magyarország saját adottságait és prioritásait tükröző nemzeti intézkedések teljesítésével kíván hozzájárulni. A foglalkoztatás bővítése, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának elsőszámú prioritása, az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Nemzeti Intézkedési Tervben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg.

A Nemzeti Intézkedési Terv elfogadását követően egy kormányzati intézkedéssorozat veszi kezdetét, hogy az ország teljesíteni tudja a NIT-ben vállalt kötelezettségeit az évtized végére. Az intézkedések, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai gyökeresen átalakítják majd a makrogazdasági alappályát, melynek alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt. A kormány azzal számol, hogy az egymillió új munkahelyből 400 ezer 2015-ig teljesül - olvasható a közleményben.

Öt százalék fölé emelkedő növekedés

A Nemzetgazdasági Minisztérium a benyújtott vállalások teljesítését arra építi, hogy a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedhet: a következő két évi 3-3,5 százalék körüli szintről 5 százalékra, majd afölé. A nominális GDP 2015-re közel 3000 milliárd forinttal (7,5 százalékkal) meghaladhatja a jelenlegi szintet.

A legnagyobb változás a nemzetgazdasági beruházásoknál látható: az alacsony 2010-es bázisról az éves volumennövekedés előbb 7-8 százalékra, majd az előrejelzési horizont végére 10 százalék fölé gyorsul. A beruházási hányad 2014-re eléri a 25 százalékot, majd efölé is emelkedik. A jelentős adócsökkentés, valamint a foglalkoztatás növekedése pozitívan hat a fogyasztásra, így a háztartások fogyasztása évi 4 százalék körül bővül 2013-tól.

A foglalkoztatottak száma 2012-ben 2 százalékkal, 2013-tól évi 3 százalékkal emelkedhet; így a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 11 százalék körüli szintről 2015-re 5 százalék közelébe süllyedhet. Ilyen mértékű foglalkoztatás-bővülés érdemben emeli a potenciális GDP-t, így a kormányzati intézkedések inflációra gyakorolt hatása mérsékelt.