Megemelte a kamatot a jegybank

A jegybank monetáris tanácsa kétéves szünet után hétfőn 25 bázisponttal 5,5 százalékra emelte az április óta változatlan alapkamatot. A forintárfolyamon alig látszott meg a jegybanki döntés, az euró jegyzése csak rövid időre tudott 280 forint alá menni.

"A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2010. november 30-i hatállyal, 25 bázisponttal 5,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét" - közölte a jegybank hétfőn délután. A döntés után a forint átmenetileg erősödött, az euró árfolyama egy rövid időre benézett 280 forint alá is, de háromnegyed háromkor már 280,50 forintot kellett adni az európai devizáért (a forintárfolyam alakulásáról itt olvashat részletesen).

A monetáris tanács azzal indokolta a döntést, hogy a gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövid távon az infláció emelkedése várható. "A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként változatlan monetáris kondíciók mellett az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és 2012-ben is a cél fölött alakulhat", ezért döntött a monetáris tanács a szigorítás mellett.

A döntés a Reuters hírügynökség elemzői konszenzusához képest váratlan volt, a megkérdezett szakértők ugyanis kamattartást vártak a magyar jegybankároktól, és az év végéig nem is számítottak további változtatásra. Az MTI által megkérdezett londoni bankok (Morgan Stanley, Goldman Sachs, Barclays Capital, 4cast, BNP Paribas, TD Securities, JP Morgan) közül három azonban látott esélyt arra, hogy akár már hétfőn kamatot emelhet az MNB, tekintettel az adóintézkedések következtében várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.

Fokozódó kockázat

"Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem mondhatjuk, hogy meglepetés az MNB kamatemelése, hisz a jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás" - kommentálta a jegybank döntését Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfóliómenedzsere, és hozzátette: az eurózóna perifériájába tartozó országok (Görögország, Írország, Portugália) adósságproblémáival a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hetekben, és Magyarországról is több olyan hír érkezett, ami rontott az ország megítélésén.

A csúcsról a mélybe

Legutóbb 2008 őszén volt példa kamatemelésre, akkor a válság elmélyülése miatt a forint fokozatosan gyengült, a további értékvesztést megállítása érdekében október 22-én a monetáris tanács rendkívüli ülésén 8,5 százalékról 11,5 százalékra növelte az alapkamatot. Az MNB ezt követően egy kamatcsökkentési sorozatot indított, az alapkamat fokozatosan mérséklődött, idén áprilisban a korábban soha nem látott 5,25 százalékos szintre csökkent.

"A kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatósága meglehetősen kérdéses, ráadásul az ellenőrzést végző intézményt, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, ami csökkenti a transzparenciát, fokozza a bizonytalanságot. Az államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatban további negatív hír volt a magán-nyugdíjpénztári vagyon felélése is. A kockázati felárakban a piac a monetáris tanács várható átalakítását is elkezdte beárazni, a jegybanki függetlenség sérülését nem díjazzák a befektetők. Ezek a hírek a kockázati mutatók hirtelen romlásához vezettek a közelmúltban: az állampapír-piaci hozamok megugrottak, az államadósságot csak jelentősen drágábban finanszírozzák a befektetők, és különösen aggasztó, hogy a hosszabb lejáratok esetében is 100 bázispont körüli emelkedést láthattunk. Az euróárfolyam ismét a 280 forintos szint közelébe ugrott, és a forint rendkívül törékenynek tűnik" - tette hozzá Bebesy.

"Az MNB lépéskényszerbe kerülhet"

Bebesy szerint a kockázati mutatók alakulásán túl az inflációs folyamatok sem adtak okot a nyugalomra. A jegybank legfrissebb inflációs jelentésének számai arra utalnak, a jegybank által kitűzött 3 százalékos cél feletti drágulással kell számolni a jövőben. "Az emelkedő inflációban közrejátszanak a dráguló nyersanyagárak, de a kormány költségvetési politikája, a válságadók áthárítása is felfelé hajtja az árakat" - mondta.

Az elemző szerint az emelkedő inflációra meglehetősen rossz kormányzati válasz lenne az inflációs cél módosítása, hisz ez ismételten hitelességi veszteséget jelentene, a finanszírozási költségek megdrágulása bőven meghaladná a vélt pozitív hatásokat. Bebesy hozzátette: az inflációs folyamatokat alapul véve úgy gondoljuk, hogy nincs szükség hirtelen jelentős kamatemelésekre, azonban a piaci helyzet romlása, a gazdaságpolitikánk kiszámíthatatlansága eredményezhet olyan helyzetet, amikor az MNB lépéskényszerbe kerül.