"Ez egy tücsök-mentalitású nép" - kint élő magyarok az ír válságról

Dühösek a saját kormányukra az Európai Unió és az IMF pénzügyi segítségére szoruló Írország polgárai, és csak kevesen látják be, hogy az elmúlt két évtizedben tanúsított saját fogyasztási és hitelfelvételi szokásaik is hozzájárultak ahhoz, hogy a bezzegország ide jutott. Úgy tűnik, nehezen fognak lemondani a megszerzett jólétről - derül ki az [origo]-nak az írországi közhangulatról nyilatkozó magyarok beszámolóiból.

"Épp nemrég beszéltem erről egy ír sráccal, ahhoz hasonlította Írország jelenlegi helyzetét, amikor egy diák nem tudja beosztani a zsebpénzét, és kölcsön kell kérnie" - mondta egy Írországban dolgozó magyar férfi, amikor arról kérdeztük, mit szólnak a kilencvenes évek óta látványos jólétben élő írek ahhoz, hogy a még néhány éve is gazdasági csodaként emlegetett "kelta tigris" nemzetközi segélyre szorul.

"A legtöbben a szerintük hazudozó kormányt hibáztatják, egyebek mellett azért is, mert ilyen sokáig halogatta a segítségkérést, feltehetően presztízsszempontok miatt. Kevesen vannak tudatában annak, hogy a gondokat részben a fogyasztás túlpörgése okozta. Az ír nagyon tücsök-hozzáállású nép, még sokkal inkább, mint a magyar. Már évekkel ezelőtt látszott, hogy itt olyan tempóban égetik a pénzt, ami hosszú távon fenntarthatatlan" - tette hozzá az egyik multinacionális cég középvezetőjeként dolgozó forrásunk.

Az ír miniszterelnök, Brian Cowen vasárnap este jelentette be, hogy Írország pénzügyi mentőcsomagot kap az Európai Uniótól. A pénzügyi segítség részleteiről - így annak összegéről és futamidejéről - az elkövetkező napokban tárgyal az unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Lenihan pénzügyminiszter szerint a mentőcsomag kevesebb lesz 100 milliárd eurónál. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa azt mondta: valószínűleg három éves időszakra fog szólni az íreknek felajánlott hitel. Az ír kormány korábban tagadta, hogy tárgyalnának a hitelcsomagról, sőt Írország eddig azt sem ismerte el, hogy szüksége lesz segítségre.

Rosszul kezelték a gazdagságot?

"Az íreket a történelmük során vagy elnyomás, vagy óriási szegénység sújtotta, és amikor a kilencvenes években elkezdtek nagyon jól élni, mintha nem tudták volna kezelni a változást. Aki nem ment évente Balira nyaralni, az hovatovább lúzernek számított" - mondta az [origo] érdeklődésére egy ír banknál dolgozó magyar férfi. Úgy látja, rengetegen fel vannak háborodva azon, hogyan juthatott idáig a "kelta tigris", erről a beharangozott megszorítások (adóemelés, tandíjemelés, minimálbér-csökkentés) miatti tüntetések is tanúskodnak.

A hosszú ideje hatalmon lévő koalíciós pártok nagyon népszerűtlenek, de hogy pontosan mennyire, az a csütörtökön, Donegal megyében tartandó időközi választáson derülhet ki. Az ellenzék azt a - magyar fülnek is ismerősen hangzó - érvet hangsúlyozza, hogy az ország elveszti a pénzügyi függetlenségét, míg a kormány arra hivatkozik, hogy az euróbevezetéssel erről már régen lemondott - magyarázta a Dublinban dolgozó bankszakember.

Már nincs az a tobzódás

Mást érzékel a helyiek reakcióiból egy kisebb vidéki városban élelmiszerüzletet vezető nő. Szerinte az írek még nemigen fogták föl, mekkora a baj, nem érzik a probléma súlyát, de azt biztosra veszi, hogy "nagyon nehezen fognak lemondani a megszerzett jólétről". A külföldi vendégmunkásokat ellenben már érintik a megszorító intézkedések, megvontak tőlük bizonyos szociális juttatásokat, és a kevesebb munkahely miatt kevésbé szívesen látják őket. Ennek ellenére nem tapasztalja, hogy a magyarok tömegesen a hazajövetelt fontolgatnák.

Pedig van köztük, aki hosszú idő óta nem talál teljes állást, így az az [origo]-nak nyilatkozó pincérnő, aki majdnem két éve csak részmunkaidőben tud dolgozni. Ennek oka szerinte az, hogy 2008 ősze után a fővárosban drasztikusan visszaesett az éttermek, kávézók forgalma. "A boltokban is ordító a különbség, látszik, hogy az emberek meggondolják, mire költik a pénzüket, nincs az a tobzódva fogyasztás, mint korábban" - jellemzte a helyzetet.

Az euró sorsával viccelnek

Megjegyezte, kelet-európai szemmel az életszínvonal még így is nagyon magas, és van egy jól szituált réteg, amelynek életvitelét nem befolyásolta a válság. De tény, hogy a munkanélküliség majdnem 14 százalékos - jellemző, hogy amikor a minap egy belvárosi szálloda munkaerő-felvételt hirdetett, száz ember állt sorba az utcán.

Dublini tüntetés

"Azok kerültek igazán nagy bajba, akik óriási hiteleket vettek föl, és elvesztették a munkájukat. Nem kevesen vannak ilyenek. Az utóbbi egy évben már sokan megelégedtek azokkal a munkakörökkel, amelyeket pár éve még meghagytak a kelet-európaiaknak. A minimálbér 1200 euró, és azok is jól keresnek még, akiknek csökkent a bérük, az emberek nagy része mégis a hitelkártyájából él" - válaszolta az átlagpolgár anyagi természetű szokásait firtató kérdésünkre egy dublini hotel magyar alkalmazottja.

Úgy vette észre, elégedetlenség van, de kétségbeesés nincs, az emberek nyugodtak, ritkán téma az uniós mentőcsomag. "Igaz, hallottam már olyan poént, amikor valaki 50 euróssal fizetett, hogy ezt gyorsan el kell költeni, mert hamarosan nem lesz jó semmire" - jegyezte meg forrásunk, az eurózónával kapcsolatos aggodalmakra utalva. "Arra viszont semmi sem utal, hogy az írek megbánták volna a nyakló nélküli fogyasztást" - jelentette ki.

Írország nem Görögország

Noha Írországot a befektetők gyakran a "következő Görögországként" emlegetik, a két állam problémái jelentősen eltérnek egymástól. Az íreknél nem a központi költségvetés lazasága okozta a legnagyobb gondot - bár idén az egyedül is összehozna a GDP 12 százalékára rúgó hiányt -, hanem a bajba került bankokba pumpált óriási összegek. Viszont hiába állna meg a költségvetés a saját lábán, a bankrendszer borulása a büdzsét sem kímélné - arról nem is beszélve, hogy egész Európában, így a világgazdaságban is új vihart kavarna. Különösen akkor, ha valóra válnak a bedőlő jelzáloghitelek számának meredek emelkedéséről szóló jóslatok.

Két éve, amikor a válságpánik kellős közepén az ír kormány garanciát vállalt a bankrendszer összes kötelezettségére, a pénzügyminiszter, Brian Lenihan még azt mondta, hogy "ez minden idők legolcsóbb bankmentése". Az ír kormány 2008 végén 5,5 milliárd euróval segített ki három bankot. Mostanra azonban mégis nagyon drágának bizonyult az akkori bejelentés: egyedül az ír vállalati piac egyik fő hitelezőjének, az Anglo Irish Banknak a stabilizálása több mint 30 milliárd euróba kerül. A legpesszimistább jóslatok szerint, ha a bankmentésekre költött összegeket is beleszámítják a hiányba, akkor döbbenetes arányú, a GDP 32 százalékát elérő deficit jöhet ki. (Az ír gazdaság gondjairól és a mentőcsomag körül kialakult kommunikációs káoszról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.)