"Nem fognak bajlódni a szakmunkástanulókkal" - a német modell esélyei

Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy bevezetik Magyarországon a duális szakképzési rendszert, melyért az iparkamara lesz a felelős, de a kormány az Audival és a Mercedesszel is tárgyal. Az [origo] által megkeresett szakképző iskolák vezetői szerint a sikerhez az is kell, hogy legyen elég cég, ahol el tudnak helyezkedni a tanulók, az államnak ösztönzőredszert kell életbe léptetnie, a keresletet és a kínálatot pedig össze kell hangolni.

Várhatóan 2012-ben vezetik be Magyarországon az úgynevezett duális szakképzést, de kísérleti jelleggel már 2011 szeptemberétől élhet a német szakképzési rendszer - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön. A duális képzésben három év lesz a szakképzés ideje, a cél pedig az, hogy a képzés gyakorlatorientálttá váljon, a tanulók piacképes tudást szerezzenek, és "visszaállítsák a kétkezi munka becsületét". A képzések felügyeletét a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) látja majd el. Parragh László, a kamara elnöke azt mondta, ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László csütörtök délelőtt aláírta a kormány és az MKIK közötti megállapodást a szakképzési feladatokról. "A kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket" - mondta Orbán, aki hozzátette: "nem ördögtől való" a 15 éves kortól való munkába lépés. (A német képzési rendszer bevezetését egyébként október közepén, a második akcióterv ismertetésekor jelentette be a kormányfő.)

Régen már volt valami hasonló

"A német modell átvétele nagyjából azt jelenti, hogy a régen Magyarországon is alkalmazott hároméves szakképzés térne vissza" - mondta az [origo]-nak Toldi Attila, a kisújszállási Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatója. Toldi szerint ez azzal járna, hogy a szakmunkások már 15 éves korukban dolgozhatnak, a képzés első évében csak iskolai tanműhelyben, a második és harmadik évben pedig már vállalatoknál is. "Erre már most is van lehetőség, a mi iskolánkban most hirdetjük ezt az úgynevezett előre hozott szakképzést" - mondta el az igazgató, aki hozzátette: 1997 előtt ez a rendszer már létezett Magyarországon.

A kormány az Audival és a Mercedesszel tárgyal, hogy a cégek vegyenek részt a szakképzési rendszerben. "Ezek a vállalatok segíthetnek a német rendszer adaptációjában is" - mondta az [origo]-nak Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki szerint az cégek számára úgy tennék vonzóvá a rendszert, hogy a szakképzési rendszerben részt vevő vállalkozásnak nem kellene szakképzési hozzájárulást fizetnie. Az államtitkár hozzátette: nincs külön forrásigénye az új rendszernek, csupán arról van szó, hogy az eddig ilyen célokra fordított állami forrásokat az MKIK-hoz irányítják át. A mostani szisztéma szerint a képzés két év elméletből és két év gyakorlatból áll, a tanulók pedig csak a 11. osztályban kerülnek cégekhez, de ez is csak lehetőség, nem kötelezettség. Az első két évben szakmai alapozó és orientációs tárgyakat hallgatnak a szakmunkástanulók.

Hiányzó feltételek

"Ez mind szép és jó, de két, egyelőre hiányzó feltétel kell ahhoz, hogy a szakképzési rendszer jól működjön. Jelenleg az általános iskolákból érkező diákok négyötöde funkcionális analfabéta, gyakorlatilag nem lehet őket tanítani. Másfelől pedig nincsenek cégek, amelyeknél később elhelyezkednének" - mondta az [origo]-nak a kormányzati tervekről egy borsodi szakképző iskola igazgatója, aki neve elhallgatását kérve válaszolt kérdéseinkre.

Toldi szerint is fontosak lesznek a duális képzés szabályozási részletei, ez ugyanis azt jelenti, hogy a tanulók a gyakorlatot nem az iskolában, hanem vállalatoknál szerzik meg, ahol juttatásokat is kapnak. "Németországban ez 300 eurónál kezdődik, és akár 800 euróig is elmehet havonta. Drezdában például a fodrásztanoncok nagyjából 300 eurót kapnak, az építőiparban és a vasas szakmákban dolgozók pedig ennek csaknem háromszorosát vihetik haza" - tette hozzá.

Negyven százalékos célkitűzés

Czomba Sándor államtitkár úgy véli, hogy a jelenleg működő állami ösztöndíjrendszerben az egy-egy diáknak adható havi 10-30 ezer forint nem elegendő ahhoz, hogy valaki szakiskolába menjen. Czomba azt is közölte, a 15-18 éves korosztálynak jelenleg a negyede szakmunkás, ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb arány, a cél az, hogy ez 40 százalékra növekedjen.

Toldi szerint Magyarországon a fő gond az lehet, hogy a cégek egyszerűen nem képesek ennyi szakmunkást felszívni, főleg úgy nem, ha fizetni is kell nekik. "A rendszerváltás után megszűntek a képzési helyek, ezeket ugyanis a nagy szocialista vállalatok biztosították, így bedőlt a szakképzés is, ami kényszerűségből egyre inkább az iskolákhoz került" - mondta, hozzátéve, hogy a mostani helyzetben csak akkor van esély a céges gyakorlati képzésre, ha a kormány erős pénzügyi ösztönzőket ad a vállalatoknak. "Pályázatokra is szükség lesz, a cégek nagy részében ugyanis nincs tanműhely sem" - mondta. A hiányszakmákban már most is létezik egyfajta ösztönzőrendszer, aki ugyanis ilyen szakmát tanul, az havonta 10-30 ezer forintot kap az államtól.

Alacsony presztízsű munkák

"Tapasztalatom szerint a 15 éveseknél nem elég motiváló erő a pénz, ez inkább a 17-18 évesekre jellemző" - fogalmazta meg kissé eltérő véleményét egy Veszprém megyei igazgató, aki hozzátette: a városokat járva azt látja, hogy csak kevés gyerek érdeklődik a szakiskolai tanulás iránt, ezért szükség lenne arra, hogy javuljon a különböző szakmák jelenleg szerinte nagyon alacsony presztízse.

A vasas szakmákat tanuló diákokkal lesz a legkevesebb gond a szakiskolák szerint

A szakmunkák alacsony presztízsében látja a legnagyobb problémát két, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó oktatáskutató is, akik szerint addig nehéz lesz asztalosnak, esztergályosnak csábítani fiatalokat, amíg azt látják a környezetükben, hogy ezek lenézett szakmák. A másik fontos probléma a kutatók szerint a Borsod megyei iskolaigazgató által említett funkcionális analfabetizmus. "Olyan magas az arányuk, hogy képtelenség őket megtanítani bármire" - mondta az egyik kutató. Szerinte egyelőre politikai nyilatkozatokról van szó, "elhangzanak tervek, hogy átalakítják a rendszert és az milyen jó hatással lesz a magyar gazdaságra, de egyelőre semmi konkrétum nem ismert".

Mást képeznek

Ha lennének is befogadó cégek, közel sem biztos, hogy bajlódnának a tanulók foglalkoztatásával. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben könnyen találhatnak olyan munkaerőt, akinek már van gyakorlata. "Ahhoz, hogy valódi változás legyen ezen a téren, sokkal több cégre lenne szükség, és az általános iskolai oktatást is fejleszteni kell" - fogalmazott az egyik iskolaigazgató. Ez utóbbi problémát a kormány is észlelte, erre utal, hogy Hoffmann Rózsa szerint a közoktatás színvonalát is emelni kell ahhoz, hogy a szakiskolákból ne funkcionális analfabéták kerüljenek ki, hanem "jól képzett, fejlett kompetenciájú, idegen nyelvet is beszélők". Ehhez a kormány be is vezeti a "Híd programot", amely az általános iskolát gyenge eredménnyel elvégzők számára egyénre szabott programmal segít felzárkózni akár a szakiskolába, akár a gimnáziumba történő bejutáshoz.

A kisújszállási igazgató szerint nem csak a cégek nehéz pénzügyi helyzete jelenthet gondot, hanem az is, hogy a képzés és a munkaerő-piaci kereslet sokszor nem esik egybe. "Az iskolában nyolc szakmát oktatunk, nagyon népszerű szak például a szakács és a pincér. De ez itt a Nagykunság, itt nincsen annyi étterem és vendéglátó egység, ami a tanulókat felszívja. Ennek ellenére valamiért erre van igény a gyerekek és a szülők részéről is" - mondta Toldi Attila, aki szerint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok már most is megszabják, hogy miből mennyit lehet képezni, de így sem teljes az átfedés. "A vasas szakmákat tanulók, azaz a szerkezetlakatosok és a gépi forgácsolók, illetve a hegesztők elhelyezésével nem lesz gond" - mondta.

A kereslet és a kínálat egy Veszprém megyei szakiskola igazgatója szerint sincs összhangban. "Van ugyan olyan szakma, a gépi forgácsoló, amelyre van igény a régióban, de hiába oktatunk mást is, ha arra pedig nincs. Ezzel együtt jó megoldás a német rendszer átvétele, mert ha a diákok pénzhez, fizetéshez juthatnak, az nagyon vonzóvá tud tenni egy szakmát" - mondta az iskolavezető, aki hozzátette: náluk a gépi forgácsolókat képző osztályba hatvanan jelentkeztek, nem kis részben azért, mert állami ösztöndíjat lehet kapni a jó eredmény esetén, ilyen sok tanulót azonban nem lehet felvenni.