Megemelné a nyugdíjjárulékot a Fidesz, csaknem 40 milliárddal hízhat a büdzsé

Fél százalékkal megemelné jövő januártól a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot egy, az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítvány. Az alacsonyabb keresetűeknél ez elveheti az szja-csökkentés hatásának jelentős részét, miközben a költségvetésnek csaknem 40 milliárd forintot hozhat. A javaslatot formálisan a költségvetési bizottság jegyzi, de a kormánypártok támogatják. A Fidesz egyik választási ígéretét, a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék a pluszbevételből.

Fél százalékponttal, 9,5 szézalékról 10 százalékra emelné a kormány a bruttó bért terhelő nyugdíjjárulékot 2011. januártól - derül ki az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítványból. A javaslatot a kormánypártok támogatják, az ellenzék nem (lásd keretes írásunkat), az előterjesztésről hétfőn szavaz a parlament.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta: a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása a Fidesz egyik választási ígérete volt, az előzetes számítások szerint ez 20-40 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek.

A költségvetési bizottság javaslata úgy módosítaná a társadalombiztosításról szóló törvényt, hogy a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozók esetében - 9,5-ről 10 százalékra nőne. A módosítás szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékának mértéke pedig a 2011. december 31-ig tartó időszakban növekedne 10 százalékra.

Magán versus állami

A módosítás csak a magánnyugdíjpénztári tagok esetén tartalmaz időbeli korlátozást, a kizárólag állami nyugdíjjrendszerben résztvevőknél nem. Ez azzal függ össze, hogy a kormány tervei szerint jövő év végéig vonnák el a magánnyugdíjpénztári befizetéseket - a javaslat arról nem szól, hogy mi történik majd 2011 után.

Szerepel a módosító csomagban egy olyan javaslat is, amely szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók esetén is is 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedne a nyugdíjjárulék mértéke.

35-38 milliárd forintot hozhat

A jelenleg érvényes szabályok szerint a munkavállalóknak a bruttó bér 9,5 százalékát kell befizetniük nyugdíjjárulékként, melyből 8 százalékot utaltak októberig a magánnyugdíjpénztárak számlájára (november 1. után már az összes nyugdíjjárulék az állami nyugdíjalapba folyik be), 1,5 százalék pedig eddig is a tébének ment. Amennyiben a parlament elfogadja a módosító indítványt, néhány ezer forinttal csökken majd a munkavállalók részére kifizetendő nettó bér, a fél százalékos emelés ugyanis a munkaadói járulékokat érinti, amit a bruttó bérből kell kifizetni.

A költségvetés tervezésekor úgy számoltak, hogy a jövő évben a munkáltatók (24 százalék) és munkavállalók (9,5 százalék) által befizetett teljes nyugdíjalap 2554 milliárd forintot tesz ki. Amennyiben fél százalékkal nő a munkavállalók által fizetett járulék mértéke, az mintegy 38 milliárd forintot plusz bevételt jelenthet az államnak.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete alelnökének számítása szerint (mivel a módosítás érint minden munkaviszonyban lévőt, az összes főfoglalkozású egyéni vállalkozót, közalkalmazottak és a köztisztviselőket is), a lépés 35-36 milliárd forinttal gyarapíthatja a jövő évi büdzsét.

Tiltakozik az ellenzék

A járulékemelési javaslatot formálisan a költségvetési bizottság jegyzi, így azt a bizottság elnöke, a jobbikos Nyikos László írta alá - a parlamenti pártok közül azonban csak a kormánypártok támogatják az előterjesztést, az ellenzékiek nem.

A Jobbik "sunyi és gyáva" lépésnek tartja a kormánypártok nyugdíjjárulék-emelésre vonatkozó indítványát - közölte Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője szombaton az MTI-vel. Sunyinak azért, mert azt egy újabb "salátaindítványba" rejtették, gyávának pedig azért, mert "nem merik nyíltan bejelenteni". Az MSZP is tiltakozott a pénzügyi salátatörvény beterjesztése miatt. A Lehet Más a Politika szerint a Fidesz suttyomban veszi vissza az adócsökkentést a nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos emelésével.

Az adócsökkentés ellen hat

A járulékemelés csökkenti az adócsökkentés valódi mértékét, ami így nem éri el az 1 százalékot sem - mondta a Klubrádiónak Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője.

A szakértő szerint ha a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl hozzá a kormány, akkor 15 millióig lett volna szuperbruttósítva a 17 százalékos kulcs, ami 21, 6 százalékos elvontást jelent. Ehelyett jön a 20,3 százalékos elvonást jelentő a 16 százalékos kulcs. Ez átlagosan 1,3 százalékpontos csökkentés lenne, azonban ha ebből levonjuk a nyugdíjjárulék tervezett megemelése miatti 0, 5 százalékpontot, akkor jövőre valójában 0, 8 százalékpontos köztehercsökkenés lesz.