Jövőre kikerülhet Magyarország a deficiteljárás alól az NGM államtitkára szerint

A januártól esedékes magyar uniós elnökség alatt fog beindulni a közös uniós gazdaságpolitikai koordináció, ugyanis az eddigi javaslatokat a magyar elnökség alatt öntik jogszabályi formába. Nátrán Roland helyettes államtitkár szerint a magyar elnökség alatt fognak kihátrálni a tagállamok a gazdaságösztönző programokból, Magyarország ebből a szempontból pedig jó helyzetben van.

"A magyar uniós elnökség fő prioritása a 2011 januárjában kezdődő rotálódó uniós elnökség alatt a közös gazdaságpolitikai koordináció beindítása lesz" - mondta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a 2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái című konferenciasorozat "Gazdasági kormányzás az Európai Unióban" című pénteki konferenciáján.

A magyar elnökség alatt emellett kiemelten fontos lesz az EU 2020 fejlesztési stratégiája keretében kidolgozandó nemzeti reformprogramok egyeztetése, illetve az exitstratégiák végrehajtása (a gazdaságösztönző programokból történő állami kihátrálás). Nátrán Roland szerint az unió legtöbb tagállamának felborult államháztartás mellett kell felhagyni a gazdaságélénkítő lépésekkel, míg Magyarország ezen a területen egy nagyon jó pozícióból fog indulni, köszönhetően az első és a második akciótervnek, és ezért jövőre várhatóan kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól is.

Az uniós gazdasági kormányzás alappillérei a válságkezelési mechanizmus kidolgozása, a makrogazdasági felügyelet, illetve az Európai Szemeszternek nevezett fiskális koordináció.

Ne veszélyeztessük egymást

A helyettes államtitkár az Európai szemeszterrel kapcsolatban elmondta, hogy jövő tavaszig kell benyújtani minden tagállamnak a 2012-es költségvetés főbb irányvonalait tartalmazó tervezet, hogy a tagállamok kölcsönösen megismerhessék egymás terveit még a nemzeti jóváhagyás előtt. Ez biztosítja, hogy a tagállamok a nemzeti költségvetés elfogadása előtt az európai szempontokat is figyelembe vegyék, és ne veszélyeztessék az unió gazdasági és pénzügyi stabilitását az egyéni terveikkel.

A közös gazdaságpolitikai koordinációról már több mint fél éve folyik az egyeztetés az unióban, a görögországi adósságválság és a nyomában kibontakozó dél-európai krízis csak az utolsó csepp volt a pohárban. Júniusban már a két legbefolyásosabb tagállam, a németek és a franciák is közös nevezőre jutottak a kérdésben. A koordináció mindenek előtt a gazdaságpolitikák fokozott ellenőrzését jelenti, de a hatáskör kiterjed a szerkezeti reformok számon kérésére, a középtávú költségvetési tervek ellenőrzésére, különös tekintettel az államadósság fenntarthatóságára. Mindez azt jelenti, hogy az új rendszer az 1997-es amszterdami szerződésben szereplő stabilitási és növekedési paktum egyfajta szigorítása.

A Herman von Rompuy, az EU elnöke vezette, a közös gazdasági kormányzásért felelős munkacsoportja október 21-én hozta nyilvánosságra a javaslatait, amit aztán az Ecofin - az uniós pénzügyminiszterek tanácsa - is megtárgyalt, és jóváhagyott. Ezek kodifikálására a magyar uniós elnökség alatt kerül sor.

A külgazdasági helyzet is fontos a hiány és az államadósság mellett

A Van Rompuy vezette munkacsoport legfőbb javaslatai között szerepel, hogy az országok költségvetése átláthatóbb legyen, hogy szélesítsék ki az unió gazdasági felülvizsgálati mechanizmusát, mind e mellett szükség van egy robosztus válságkezelési mechanizmus kialakítására is, illetve mindezen célkitűzések az intézmények megerősítésén keresztül történő előmozdítására is. A munkacsoport fontos megállapítása volt az is, hogy létre kell hozni egy negatív ösztöntőrendszert, amiben szankciókkal sújtanák a szigorított Stabilitási és Növekedési Paktumot megsértő tagállamokat. Automatikus szankciókkal az unión belül azonban csak az eurozóna tagokat sújtanák.

A megszigorított stabilitási és növekedési paktumnak az is része, hogy egy új, több indikátorból álló felülvizsgálati mechanizmust dolgoznak ki,amelyben már nem csak az államadósság és az államháztartási hiányt veszik figyelembe, hanem a folyó fizetési mérleg egyenlegét is, vagyis a külgazdasági helyzetet. Ennek az új indikátorrendszernek jelenleg is folyik a kidolgozás az Európai Tanács különböző munkacsoportjaiban. Az egyik elképzelés, hogy ezek alapján egyensúlytalansággal fenyegetett és egyensúlytalansággal nem fenyegetett kategóriába osztanák az országokat is, de szó van arról is, hogy inkább három kategória legyen. "Nagyon fontos, hogy az indikátorrendszer transzparens legyen, és ne keltsünk vele káros piaci reakciókat" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az Ecofin december 7-én véglegesíti a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó jelentését, majd benyújtja az Európai Tanácsnak. Ezután megkezdődik a javaslatok normaszövegbe öntése, és Nátrán Roland szerint várhatóan március-áprilisig jutnak el oda, hogy megszülessen a két testület között egy közös álláspont, amiről aztán lehet egyeztetni az Európai Parlametben.