Matolcsy 2013-2014-re 10-15 százalékos GDP-bővülést vár

2015-ig 400 ezer új munkahelyet ígért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A miniszter szerint megalapozatlanok azok a félelmek, miszerint a válságadók kivezetése után nem marad egyensúlyban a költségvetés, mert szerinte 2013-tól 1000 milliárd forinttal nagyobbak lesznek a bevételek, miközben a kiadások 600-800 milliárddal csökkennek.

A 2011-es az első olyan költségvetés, amely betartja az Európai Unió felé vállalt 3 százalékos hiányt - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági ministzter az OÉT pénteki ülésén. Közölte, három sarokszáma van a 2011-es büdzsének: a 3 százalékos növekedés (ehhez szükséges a külső feltételrendszer enyhe javulása), a 3,5 százalékos infláció (csökkenő inflációs pálya mellett) és az államadósság csökkentése. Magyarország gyökeresen szakít az elmúlt évek gazdaságpolitikájával, minden területen javulnak a mutatók - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, a 2011-es költségvetés leteszi a voksát a középtávú gazdaságpolitika mellett. Megjegyezte ugyanakkor, ez még csak az első költségvetése az Orbán-kormánynak, így csak arra vállalkozhat, hogy az országot "biztonságba helyezi". Arról ugyanis nem lehet megfeledkezni, hogy az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap óriási - 725 milliárdos, illetve majdnem 900 milliárdos - hiánnyal küzd. Ez okozza a magyar költségvetés strukturális egyensúlytalanságát, ezért van szükség a válságadókra, a bankadóra és a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami eltérítésére.

Az egész gazdaságpoltikát féltette Matolcsy az Ab-tól

Az Alkotmánybíróságnak a végkielégítések megadóztatását érintő döntéséről Matolcsy azt mondta: fellépett a veszély, hogy ha a 98 százalékos adó alkotmányellenes, akkor a bankadót és a válságadókat is alkotmányellenesenek nyilváníthatják. Ez viszont boríthatta volna a 2010-es és a 2011-es költségvetést, a hiánycél elérését, a társadalmi békét. Ez keresztbe verhette volna az egész gazdaságpoltikát - jelentette ki.

Átmenetileg különleges intézkedésekkel, brutális beavatkozással tartható a hiány - ismerte el a miniszter. Az egyetlen mentség, hogy a válságadók átmenetiek, kivezetésük után pedig megmarad az egyensúly. 2013-2014-re összességében 10-15 százalékos GDP-bővülést, 2015-ig pedig 400 ezer új munkahelyet ígért a miniszter. Matolcsy szerint a gazdaságpolitikai környezet szerinte megegyezik a 2010-essel: globálisan gyorsan fejlődök Ázsia, azon belül Kína és India, de az Egyesült Államokban továbbra sem indult be a konjunktúra.

Mi lesz 2012 után? Hogyan tömhetők be a lyukak? - tette fel a kérdést Matolcsy. Azzal válaszolt erre, hogy 2013-ban már más bevételi és kiadási szerkezete lesz a költségvetésnek, a reformok, takarékossági programok bevezetésének köszönhetően - ezeket azonban nem részltezete. Azt mondta, 2013-ban nagyjából 1000 milliárddal nagyobb bevétellel, és 600-800 milliárddal kisebb kiadással kalkulál a kormány. A kettő együtt teremti meg az egyensúlyt.

Matolcsy György gazdasági miniszter jegyzetei (kattintson a képre, és nézze meg nagyban!)

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke nehezményezte, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonához úgy nyúl a kormány, hogy nincsenek a konkrét lépésekről elképzelések, ami az intézkedés előkészítetlenségét jelzi.

A munkaadók csökkentenék a jóléti kiadásokat

A munkaadói oldal üdvözölte, hogy a kormány 3 százalék alatt tartja a hiányt, de ha hosszabb távra tekintenek, vannak kérdőjelek. A különleges válságadók 900 milliárdos tételt jelentenek, amely azonban kiesik 2012 után. A költségvetés bevételi oldalán a magánnyugdíjpénztárak vagyonának felhasználását csak úgy tartják elfogadhatónak, ha kiderül, milyen lesz hosszú távon a nyugdíjrendszer. A kiadási oldalon fennmarad a jóléti kiadások 61 százalékos aránya, ami jóval meghaladja, például, a szlovák vagy cseh arányt. Hosszabb távon ezt mindenképpen csökkenteni kell, és a vállalkozások ösztönzésére kellene fordítani a felszabaduló forrásokat - hangsúlyozták a munkaadók.

Matolcsy a felvetésekre válaszolva elmondta: munkából és tőkéből lesz növekedés, de az valóban kérdéses, hogy a növekedés a foglalkoztatás bővülésével jár-e 2011-ben. A miniszter szerint a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó a fogyasztást fogja növelni, de a családi beruházások is beindulnak, így például a lakásépítés. A társasági adó csökkentése 140 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, ami szintén a beruházásokat ösztönzi majd - tette hozzá.

Matolcsy György jelezte, a jövőre nézve kétpilléres nyugdíjrendszerben gondolkodik a kormány, az állami mellett az önkéntes pénztárakban, de hogy miképpen jutnak el odáig, az még nem tisztázott. Azt viszont megígérte, hogy jóvá fogják írni a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése miatt kieső összeget, de ennek részleteit is később dolgozzák ki.

Egy asztalnál a munkaadók, a munkavállalók és a kormány

A közszféra foglalkoztatásával kapcsolatban elmondta, jövőre, a 25 ezres természetes fogyáson túl, néhány ezer ember elbocsátásával számolnak, de az nem érinti az egészségügyet, az oktatást, a rendvédelmet - az államigazgatást és háttérintézményeit viszont igen.

Legalább 4,5 százalékos minimálbéremelést akar a kormány

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, ha nem tudják teljesíteni tíz év alatt az egymillió új munkahely ígéretét, akkor egyetlen problémát sem tudnak megoldani, amivel a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre és a hiányra egyaránt utalt. Az elmúlt nyolc évben mindössze 70-80 ezerrel nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, ezen kell gyökeresen változtatni - tette hozzá.

Áttérve az OÉT második napirendjére, Matolcsy György azt ajánlotta, hogy legalább 4,5 százalékkal emeljék meg jövőre a minimálbéreket a munkaadók, ekkor nem éri veszteség ugyanis a munkavállalókat (a minimálbért 76 800 forintra növelő emelési tervet már az OÉT két héttel ezelőtti ülésén bejelentette Matolcsy György). A szakmunkás bérminimumra 3,4 százalékos, az átlagkeresetre pedig 5 százalékos emelést tart kívánatosnak a kormány - derült ki a miniszter szavaiból.