Egész Európának üzent a magyar olajcéget kritizáló Putyin

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök az elmúlt napokban több fórumon is kijelentette, hogy országa intenzív gazdasági kapcsolatokra törekszik az Európai Unióval. Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi övezetet javasolt, miközben felemlegette egyes, európai tulajdonszerzésben meggátolt orosz cégek sérelmeit. A Molban tulajdonos, de jogaiban korlátozott Szurgutnyeftyegaz példájának hangoztatásával minden bizonnyal Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is üzent a közelgő találkozó előtt.

"A legnagyobb kőolajtermelő orosz magánvállalat, a Szurgutnyeftegaz megvette a magyar Mol húsz százalékát, ám mindent elkövetnek, hogy képviselőit kiszorítsák, ne engedjék be őket a társaság vezető testületeibe, és ez megszeg minden törvényt és szabályt" - ezt mondta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök pénteken egy német vállalatvezetőkkel való folytatott megbeszélésen az Interfax orosz hírügynökség szerint.

Putyin kijelentése után az [origo] megkereste az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), ám a tárcánál azt mondták, nem kívánnak reagálni az orosz miniszterelnök szavaira, ahogyan a Mol is elhárította érdeklődésünket. A Külügyminisztériumban kérdésünkre nem tudták megmondani, a tárca kommentálja-e a hírt, de közölték, ha igen, akkor azt legkorábban hétfőn teszi.

Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint kétféleképpen is lehet értelmezni az orosz miniszterelnök kijelentését. Az egyik verzió szerint olyan üzenetről lehet szó, amit Putyin a jövő héten Moszkvába látogató Orbán Viktornak szánt, és azt akarta közölni a magyar miniszterelnökkel, hogy kemény dió lesz rendezni a Mol és a Szurgut között fennálló vitát. A másik magyarázat szerint a Molt kritizáló szavak nem elsősorban a magyar miniszterelnöknek szólnak, a magyar olajvállalat csak kézenfekvő példaként szolgált Putyin offenzívájában, melyben az orosz miniszterelnök azt ígéri, hogy teljesen felszabadítja az orosz piacot az európai cégek előtt, egyben bírálja az EU-t, hogy az nem engedi meg az orosz cégek terjeszkedését.

Üzenet lenne?

"Vlagyimir Putyin kijelentésével előkészítette a terepet az Orbán Viktorral való, jövő héten várható találkozása előtt. Az üzenet lényege pedig egyértelműen az, hogy nem lesz könnyű megoldani a Szurgut és a Mol közötti vitából adódó problémát" - kommentálta az orosz miniszterelnök pénteki szavait az [origo]-nak egy, az piacot jól ismerő, neve elhallgatását kérő szakember.

Ezzel összhangban nyilatkozott az [origo]-nak Kuti Ákos, az Equilor brókercég vezető elemzője, aki szerint az orosz miniszterelnök kijelentése vélhetően a Szurgut érdekeinek érvényesítését célzó kommunikációs stratégia része, és azt jelzi, hogy Orbán Viktor jövő héten esedékes moszkvai tárgyalásain kemény csaták várhatóak az ügyben.

Az ügyet jól ismerő, neve elhallgatását kérő szakjogász szintén elképzelhetőnek tartja, hogy politikai ügyről van szó, azaz Putyin üzent Orbánnak a látogatás előtt. Hozzátette: nem egyértelműek Putyin szavai, akár az is elképzelhető, hogy az orosz miniszterelnöknek vannak új információi, amelyek a Mol egy héttel ezelőtti pernyerése után is más megvilágításba helyezik a Szurgut és a Mol közötti vitát.

Nem meglepetés

"Putyin felszólalása egyébként nem meglepő, vezető orosz politikusok már az elmúlt hetekben többször is jelezték, hogy lépéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy a Mol ne korlátozhassa a Szurgutnyeftegaz tulajdonosi jogainak gyakorlását. Piaci pletykák szerint nem véletlen, hogy az orosz politikusok több fórumon is védik a homályos tulajdonosi hátterű Szurgutot, az orosz olajvállalat részvényesei között a befektetők több befolyásos orosz politikust sejtenek" - mondta Kuti Ákos. Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője szerint nincs különösebb hírértéke Vlagyimir Putyin moszkvai nyilatkozatának, a döntések úgyis a november végi Putyin-Orbán találkozón születnek meg, ha megszületnek.

Kuti Ákos szerint a Mol és a Szurgut közötti vita nem fog eldőlni a magyar miniszterelnök közelgő látogatásakor, mert komplex a probléma. Hozzátette. várhatóan nem lesz külön megállapodás, valószínűbb, hogy ezt a vitát egy csomagban rendezik majd a két ország politikusai. "Ebben a csomagban állapodhatnak meg a Malév sorsáról és energetikai kérdésekről, így például a Déli Áramlat vezetékkel kapcsolatos kérdésekről is" - mondta az Equilor elemzője.

Tavaly kezdődött

A Szurgut és a magyar olajcég közötti vita azután alakult ki, hogy az orosz olajvállalat tavaly március végén megvette az osztrák OMV kezében lévő 21,2 százalékos Mol-csomagot. Így a Szurgut ugyan részvényes lett a Molban, de a tulajdonszerzést nem jegyezték be a részvénykönyvbe a Mol 2009. április 23-án tartott közgyűlése előtt, így a Szurgut nem vehetett részt a Mol döntéseinek meghozatalában.

A Mol közgyűlésén a részvényesek megszavazták azokat az előterjesztéseket, amelyeket a menedzsment javasolt a cég függetlenségének garantálására, az úgynevezett "lopakodó felvásárlás" elleni védekezés címén. A részvénykönyvi bejegyzés megtagadása miatt a Szurgut bírósághoz fordult, de ez nem járt eredménnyel, a Fővárosi Ítélőtábla november közepén helyben hagyta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését, amelyben a bíróság elutasította a Szurgut keresetét.

A neve elhallgatását kérő jogász az ítélőtábla döntéséről elmondta, egyelőre nem világos, pontosan mit tartalmaz az ítélet, mert azt írásban még nem kapták meg az érintett felek. "A Mol feltehetően örül, de pontos állásfoglalás csak az írásos döntés megismerése után várható" - mondta a szakember, és hozzátette: elképzelhető, ha a bírósági út nem járható, akkor a Szurgut nemzetközi befektetővédelmi intézményeknél próbálja meg érvényesíteni igazát.

Putyin nagyszabású terve

A Szurgut-Mol-konfliktus említése ugyanakkor csak egy volt a Putyin által megemlített példák között, amikor arról beszélt, hogy az Európai Unió megnehezíti az orosz befektetőknek az uniós tagállamok cégeiben történő részesedésszerzését. Putyin szerint Oroszország azt sürgetné, hogy jöjjön létre egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó szabadkereskedelmi zóna - ez utóbbi célkitűzésről maga Putyin jelentetett meg cikket a Süddeutsche Zeitungban. Az orosz miniszterelnök még egy szabadkereskedlmi egyezmény lehetőségét is felvetette, ami elvezethetne egy "közös kontinentális piachoz".

A csütörtöki Süddeutsche Zeitung-cikk egy kétnapos németroszági látogatást előzött meg, azóta pedig egy pénteki berlini konferencián Putyin azt is bejelentette, hogy ezentúl könnyebben szerezhetnek részesedést külföldi befektetők a stratégiai fontosságú orosz cégekben, cserében viszont reménykedik, hogy éppen ezért az EU sem fogja tovább nehezíteni az orosz befektetők uniós terjeszkedését. Putyin szerint a gazdasági válság rámutatott Európa és Oroszország sérülékenységére, ezért az iparosítás új hullámát kell elindítani az egész európai kontinensen. Olyan ágazatokban szeretne startégiai szövetségre lépni az unióval mint a hajóépítés, az autógyártás, az űtkutatás,és a gyógyszeripar. Az orosz gazdasági sérelmek között a Mol ügye mellett - az AFP tudósítása szerint - Putyin megemlítette azt az esetet is, amikor kudarcba fulladt az Opel autógyár egy kanadai és egy orosz cég által tervezett kivásárlása.

Putyin a vízumkényszer enyhítését, majd teljes megszüntetését javasolja Oroszország és az Unió között, ami szerint elhozhatná az Oroszország és a huszonhét uniós tagállam közötti valós integrációt. Minderre Angela Merkel német kancellár, aki pénteken találkozott Putyinnal, a Deutsche Welle német hírszolgálat tudósítása szerint úgy reagált, hogy a szabadkereskedelmi-zóna létrehozásának nem sok esélye van, ennek okai pedig a magas orosz vámtarifák, illetve Oroszország kereskedelmi kapcsolatai az őt körülvevő országokkal.

"Természetesen támogatnánk egy, az EU és Oroszország között létrejövő szabadkereskedelmi zónát, de egyelőre egy kissé le kell hűtenem a várakozásokat, ugyanis Oroszország közelmúltbeli lépései nem ebbe az irányába mutatnak. Az egyik ilyen lépésük, hogy kereskedelemi kapcsolatot alakítottakki Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal, ezeknek az országoknak pedig még kevésbé van arra esélye, hogy csatlakozzanak a Kereskedelmi Világszervezethez" - mondta Merkel Berlinben.