"Nincs gyors megoldása ennek a problémának. Ez egy nagyon hosszú menetelés lesz, mire a magyar gazdaság eljuthat körülbelül 10 év múlva arra a szintre, ahol jelenleg a szomszédaink vannak" - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Heller Farkas Szakkollégium szakmai hetének keretében, a Budapesti Corvinus Egyetemen egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államadósság fenntarthatóságáról.
A magyar gazdaság válságának kialakulásáról szólva a jegybank elnöke hangsúlyozta: a külföldi hatásokon túl elsősorban az járult hozzá, hogy az állam fölszívta a belföldi megtakarításokat. Ennek következtében külföldi forrásokból kellett finanszírozni a beruházásokat. A külföldi szereplők azonban nem vállalták magyarországi kereslet forint-alapú kielégítését, és ezért nőhetett meg a válság tetőpontján tapasztalt szintre a deviza-eladósodottság.
Magyarország növekedési kilátásaival kapcsolatban elmondta, hogy alapvetően három tényező befolyásolja a gazdasági növekedési pályáját: a munkaerőpiaci aktivitás, a beruházás mértéke, valamint a technológiai fejlődés. Ez utóbbival szerint a válság előtt sem volt gond, de a beruházás mértéke és a munkaerőpiaci aktivitás már a válság előtt is alacsonyabb volt Magyarországon a régiós vetélytársaknál. A munkaerőpiaci aktivitás helyzete javult az elmúlt egy év során meghozott kormányzati döntéseknek köszönhetően, a különadók viszont csökkenthetik a befektetési hajlandóságot Magyarországon - jelentette ki.
Az MNB-elnök megismételte november 11-én, a 2011. évi költségvetés értékelésekor megfogalmazott kritikáját, amely szerint nem megnyugtató, hogy a költségvetési hiány csökkentése nem hosszú távú reformokon alapul.