Több ponton bírálja az Európai Központi Bank (EKB) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését érintő törvényi változtatásokat - derül ki az ECB véleményét tartalmazó dokumentumból, melynek magyar verzióját az MNB juttatta el az [origo]-hoz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium novemberben kérte fel az EKB-t, hogy alkosson véleményt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény készülő két módosításáról. Az egyik a monetáris tanács (meghatározott kérdésekben a jegybank legfőbb döntéshozó testülete) tagjainak kinevezését és felmentését, a másik pedig a felügyelőbizottság (fb) tagjainak díjazását érinti.
Az EKB véleményének kikérése az MNB-vel kapcsolatos rendelkezésekről az EU jogszabályainak értelmében kötelező. A EKB a két törvényjavaslat véleményezésére való felkérés alapján egyesítette a két konzultációt, és közös dokumentumban közölte a véleményét.
Túl gyakori módosítgatás
Az állásfoglalás felidézi, hogy az első törvényjavaslat értelmében a jövőben már nem az MNB elnöke és a miniszterelnök jelölné a tagokat fele-fele arányban, hanem az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága - a kinevezés és felmentés joga pedig a köztársasági elnökről átszáll az országgyűlésre.
Az EKB kifejezi rosszallását "az MNB-törvény gyakori módosításaival kapcsolatban", mondván, a központi banki függetlenség alapja a stabil jogszabályi keretrendszer. "E változtatások bevezetése károsan érinti az MNB szervezeti és irányítási stabilitását" - áll az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet által jegyzett dokumentumban.
Az MNB-törvényt ebben az évben eddig is többször módosították. A legfontosabb - az EKB által is kifogásolt - változás az volt, amikor Simor András jegybankelnök fizetése szeptembertől 75 százalékkal, 2 millió forintra csökkent, igazodva az állami szférában bevezetett bérplafonhoz. Ebben az ügyben jelenleg Európai Bizottság vizsgálódik, ha megalapozottnak találja az EKB panaszát, kötelességszegési eljárást is indíthat.
Aggályokat vet fel
Külön kiemeli az EKB, hogy a javaslattételi jogkör változása a fent említett fizetéscsökkentéssel és a kamatdöntések közelmúltbeli kormánybírálatával együtt aggályokat vet fel, mivel ez "akként tekinthető, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni", ami ellentétes az EU jogszabályaival.
"Az MNB pénzügyi függetlensége és az MNB döntéshozó szerve tagjainak személyi függetlensége továbbra is aggályos kérdés. (...) a magyar Országgyűlés figyelmen kívül hagyja az MNB-törvénynek az MNB irányító szerve tagjainak díjazásáról szóló rendelkezéseire vonatkozó EKB-álláspontot" - szögezi le a frankfurti székhelyű bank.
Konkrétan a tanácstagok kinevezési gyakorlatáról azonban csak azt írja az EKB, hogy az MNB intézményi függetlenségének biztosítása érdekében "az MNB-törvénynek egyértelműen rendelkeznie kellene az MNB elnöke megbízatásának a hivatali idő lejárta, lemondás, felmondás vagy halál esetében történő megszűnése esetére az új elnök kinevezésének eljárásáról". Megjegyzi továbbá, hogy a tanácstagok által teendő eskü szövegét módosítani kell annak érdekében, hogy az ne hátráltassa őket a Központi Bankok Európai Rendszeréhez kötődő feladatok ellátásában. "A monetáris tanács tagjainak kinevezési kritériumai nem változnak, ahogyan a tagok személyi függetlenségét a hivatali idő biztonsága, a felmentési okok és az összeférhetetlenség tekintetében garantáló szabályok sem" - állapítja meg az EKB.
Jól fizetett fb
A felügyelőbizottság tagjainak díjazása az azóta megszavazott törvényjavaslat szerint jelentősen megemelkedik: az elnök tiszteletdíja havi bruttó 1,2 millió, a tagok tiszteletdíja pedig havi bruttó 800 ezer forint lesz. (A felügyelőbizottságot az elmúlt hetekben újította meg a parlament, elnöke Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, későbbi jegybankelnök lett.)
Az EKB felhívja a figyelmet, hogy a javasolt rendelkezések formálisan ugyan megfelelnek az uniós jogszabályoknak, de a gyakorlatban az MNB olyan helyzetbe fog kerülni, hogy a felügyelő bizottság (fb) tagjainak megemelt tiszteletdíja magasabb lesz a monetáris tanács egyes tagjainak nemrég csökkentett fizetésénél, ami ismét csak "aggályokat vet fel".
Az állami szektorban a jövedelmek csökkentésére bejelentett kormányzati szándék "kétségeket ébreszt a tekintetben, hogy a felügyelő bizottság új tagjai tiszteletdíjának emelése megfelelően időzített-e" - zárul az Európai Központi Bank véleménye.