Orbán: Fölösleges az Unióhoz rohangálni

Magyarország képes megoldani a saját problémáit, így a cégeknek "fölösleges az Unióhoz rohangálnia" - mondta pénteken az európai uniós csúcstalálkozó után Orbán Viktor miniszterelnök arra a levélre reagálva, amit óriáscégek írtak az Európai Bizottság elnökének a válságadók miatt. A magyar kormányfő szerint a magyar elnökség egyik fő feladata az euró megerősítése lesz, a válság pedig olyan az euró számára, mint az új gépkocsik számára a törésteszt.

"A Magyarországon működő cégek és emberek sorsa is itt dől el. Fölösleges az Unióhoz rohangálni" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján, Brüsszelben.. "Még a moszkvai időkből itt maradt nézet, hogy van egy világhatalom, ahol majd a mi sorsunk eldől. Mi képesek vagyunk arra, hogy megoldjuk a saját problémáinkat" - mondta Orbán. Az [origo] azon kérdésére, hogy ezzel utalt-e a José Manuel Barrosonak írt levélre, Orbán mosolyogva azt mondta, hogy "igen".

Az Európai Bizottság elnökének szerdán küldött levelet a magyar válságadók miatt 15, elsősorban német és osztrák nagyvállalat vezetője, köztük az E.On, a Deutsche Telekom és az OMV. A Reuters által ismertetett levél szerint a magyar különadók aránytalanul sújtják azokat a szektorokat, amelyek a kötött infrastruktúrájuk miatt csak korlátozott mértékben tudnak reagálni ezekre az intézkedésekre. "A magyar kormány legutóbbi döntései trendszerűen egyes kiválasztott iparágakat és különösen a külföldi társaságokat használják a költségvetési egyensúly megteremtéséhez" - áll a levélben. "Ez kárt okoz a beruházásoknak és a magyar kormány hitelességének is, ami az európai belső piac iránti elkötelezettséget illeti" - folytatódik a José Manuel Barroso által vezetett testületnek írott levél.

"A nyugdíjrendszer nemzeti hatáskörbe tartozik"

"A nyugdíjrendszer nemzeti hatáskörbe tartozik. Minden ország olyan nyugdíjrendszert épít ki, amilyet akar, tehát erről nem is volt vita a csúcson" -mondta a miniszterelnök. Orbán azt mondta: "mi most visszatérünk a nyugati országokhoz, amelyek egy állami és egy önkéntes magán-nyugdíjpénztári pillért működtetnek, nem úgy mint az egykori kommunista országok, amelyek egy állami, egy kötelező magánnyigdíjpénztári és egy önkéntes magánnyugdíjpénztári rendszert tartanak fönn". (A magyar kormány október végén jelentette be, hogy az állami rendszerbe való visszalépésre buzdítja a magánpénztári tagokat, ami könnyen a második pillér végét jelentheti - a szerk.)

A miniszterelnök szerint a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatósága nem a nyugdíjrendszerben van, hanem azon kívül. Ha azt akarjuk, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntartható legyen, akkor az 55 százalékos magyar foglalkoztatást 65 százalékra kell emelni, majd még tovább. "A fenntarthatóság másik eleme az, hogy gyerekek szülessenek. illetve muszáj csökkenteni az államadósságot" - mondta a miniszterelnök. "A nyugdíjrendszer problémáit nem pénzügyi technikákkal kell megoldani, hanem munka-és családbarát politikával" - mondta Orbán.

"Az euró nincs válságban"

"Az euró nincs válságban, az eurózónában vannak országok, ahol adósságválság van, de az euró nincs válságban" - mondta Orbán. Arra a további kérdésre, hogy ő mint elnök mit tud tenni azért, hogy megoldódjon ez a krízis, Orbán elmondta: ő abban tud segíteni, hogy az EU tiszta üzeneteket küldjön a piacoknak, vagyis az Európai Unió képes kezelni a helyzetet és az euró helyzete stabil. Magyarország januárban veszi át a soros uniós elnökséget, így a magyar miniszterelnök immár az egész Európai Unió (EU) nevében is nyilatkozik majd.

A csúcstalálkozó első napján, csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt emelte ki, hogy a tagállamok fő célja az eurózóna stabilizálása lesz. "Mindent meg fogunk tenni az eurózóna stabilitásának fenntartása érdekében" - hangsúlyozták a vezetők. A csúcstalálkozón viszonylag rövid ülés után állapodtak meg az állami vezetők az Európai Unió állam- és kormányfői az állandó Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról csütörtökön este az Európai Tanács idei utolsó ülésének első napján Brüsszelben. A csúcson a lisszaboni szerződés ehhez szükséges módosítását is elfogadták, és egyetértés alakult ki az uniós gazgasági stratégia fő irányvonalairól is - jelentette be este fél tizenkettő előtt Brüsszelben a két elnök.

"A magyar elnökség alatt a következő 7 éves költségvetés nem kezdődik el. Én arra fogok koncentrálni, ami a magyar elnökség menetrendje, a fő fókusz a közös európai gazdasági koordináció kidolgozása és az euró megerősítése. Arra kell összpontosítani, ami a feladat" - mondta a magyar miniszterelnök a Nicolas Sarkozy, Angela Merkel és David Cameron levelét firtató újságírói kérdésre (a levélről itt olvashat részletesen). "Hogy nekem mi a véleményem az adott kérdésről, azt majd júniusban elmondom" - tette hozzá Orbán.

A Financial Times (FT) londoni üzleti lap internetes kiadása péntek reggel közölte, hogy információi szerint Franciaország, Nagy-Britannia és Németország egyeztetéseket folytat az Európai Unió költségvetésének 2020-ig, reálértéken történő befagyasztásáról - ezt később a vezetők meg is erősítették Brüsszelben. Az FT szerint David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön személyesen lobbizott más tagországok vezetőinél azért, hogy legalább tízen álljanak a gondolat mellé, Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár ugyanakkor igyekezett bizalmasan kezelni az ügyet, nehogy az idejekorán diplomáciai konfliktust keltsen az eurózóna adósságválsága miatt egyébként is feszült helyzetben.

Az euró és a törészteszt

Orbán szerint az eurózóna fennállásának legnehezebb pillanatait éli, olyan mély az eurózóna válsága, mint amilyen a 2008-as amerikai válság volt. "Ennek ellenére a csúcsot mégsem a pesszimizmus hatotta át" - mondta Orbán, aki azt mondta: soha nem tapasztalta, hogy ennyire pozitívak lettek volna a sikerrel kapcsolatban a vezetők. "Komoly és szép döntéseket sikerült hozni a csúcson, gépjárművünk az árokból visszakerült az úttestre" - tette hozzá a magyar kormányfő.

Orbán elmondta: szerdán este David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyalt, csütörtökön reggel pedig a jordán királlyal, majd pedig a visegrádi csúcs, illetve néppárti csúcstalálkozó következett - az uniós csúcstalálkozó ezek után kezdődött Orbán számára, aki pénteken külön tárgyalt Angela Merkel német kancellárral és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel is (ez utóbbi találkozón szkanderozott is a két kormányfő, az erről készített képet itt nézheti meg).

"Egy közös valuta csak akkor működik, ha van mögötte közös gazdaságpolitika. Ha jól mennek a dolgok, akkor ez nem feltétlenül szükséges, de ha rosszul mennek a dolgok, akkor fontos. A válság olyan az euró számára, mint az új gépkocsik számára a törésteszt" - mondat Orbán, aki szerint bár Magyarország ugyan nem tagja az eurózónának, de számunkra is ugyanolyan fontos az euró jövője, mint a tagoknak. "Itt most a magyar szempontból fontos ügyek háttérbe szorultak. A mi programunk egy igazi európai ügyekkel telezsúfolt program, nem szabad engedni, hogy a fókusz lekerüljön az euró megerősítéséről. A cél, hogy az euró a válságból jobb helyzetben jöjjön ki, mint ahogy bekerült a válságba" - hangsúlyozta Orbán.

A csúcstalálkozóról szóló cikkeinket itt találja meg.