Coface: Bizonytalan a válság kifutása

Ha lassuló ütemben is, de még mindig két számjeggyel nőtt tavaly a fizetésképtelenség miatt indított cégeljárások száma. A Coface Hungary elemzése szerint elképzelhető, hogy az idei évben trendfordulóhoz érnek a cégek, a magyar gazdaság, de az sem kizárt, hogy marad az egy helyben topogás, esetleg a visszaesés.

Tavaly 10 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos cégeljárások száma a megelőző évhez képest - olvasható a Coface Hungary elemzésében. Ugyan a növekedés üteme lassult, de ez nem feltétlenül jelenti a kilábalást a válságból. Hiszen a megelőző évben kiugróan magas volt az eljárások száma, aminek nemcsak a válság, hanem a jogi környezet változása is oka. Ami a tavalyi adatokat illeti: az esetek több mint 54,5 százaléka felszámolás volt, ezeknek volumene 17 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 2 százalékponttal emelkedett. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a módosított csődtörvény, ugyanis az eljárások a száma a módosítás 2009-es hatályba lépése után is csak 343 volt.

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője személyes tapasztalataira alapozva úgy látja: sokkal több céget lehetne megmenteni megfelelő törvényi szabályozással. Ennek hiánya jól mutatja, hogy egy-egy cég bedőlése, számos beszállítóját, hitelezőjét sodorja nagyon komoly bajba, gyakran a fizetésképtelenségig. Új jelenség, hogy egyre nagyobb mértékben válnak érintetté a nagyobb vállalkozások is. Még akkor is, ha a legnagyobb fizetési kockázatot továbbra is a mikró- és a kisvállalatok testesítik meg: a 300 millió forint éves forgalom alatti cégek körében indult az eljárások 86 százaléka.

Az építőipar és a kereskedelem van kritikus helyzetben

A leginkább kockázatos ágazat változatlanul az építőipar, illetve a kis- és nagykereskedelem. A tíz legtöbb problémát generáló szektor 2010-ben szinte ugyanaz volt, mint egy évvel korábban. A kilátásokat jelzi, hogy az építőipart továbbra is a kivárás jellemezi csak egy-egy nagyobb projekt akad egyelőre. Ráadásul - Kárpáti tapasztalatai szerint - a tervezőasztalokon sincsenek még igazán projektek, nem véletlen, hogy a fehér hollónak számító fejlesztésekre a cégek bekerülési ár alatt adnak ajánlatokat, ami azonban szintén a túlélésüket veszélyezteti. A szektort emellett továbbra is a lánctartozások jellemzik, ami ugyancsak rontja az ágazat megítélését.

Ugyanakkor a kiskereskedelemben némi javulás volt tavaly - sőt ezen a területen még fordulatot is lehet rögzíteni: ugyanis kevesebb az újonnan bejegyzett vállalkozások száma, mint ahány fizetésképtelenségi eljárásba került. A Coface szakértői úgy látják, hogy az első félév még nagyon gyenge volt, de a második hat hónap már javulást eredményezett, mivel a jelek szerint valamelyest megélénkült a belföldi kereslet.

Látszik az ágazati megközelítésben is, hogy azokat érintik a kevésbé a kedvezőtlen folyamatok, amelyekben a cégek jelentős része külföldi tulajdonban van (közművek, bank- és szolgáltatás, gépipar), s amelyek a megtermelt profit jelentős részét kiviszik az országból, illetve amelyek meg tudják lovagolni a nemzetközi konjunktúrát. A legrosszabbul pedig hagyományosan azok a szektorok teljesítenek, amelyek - s nem csak nálunk - a helyi tulajdonosi körhöz tartoznak (az építőipar, a kereskedelem jelentős része, a fuvarozás, a textilipar). Ez is mutatja - fűzi hozzá Bagyura András kereskedelmi igazgató -, hogy szükség volna olyan cégekre a magyar gazdaság tartós növekedése miatt is, amelyek "multivá" képesek válni a régióban, amelyek a külföldön megtermelt jövedelmeket vissza tudják forgatni a magyar gazdaságba, exportpiacokat nyernek, s hosszú távon gondolkodnak.

A kényszervállalkozások sokat rontanak a képen

Regionális bontásban az látszik, hogy az eljárások közel 44 százalékát Budapesten folytatják le, miközben a második helyen álló Pest megyére már csupán az ügyek 9,41 százaléka jut. Ennek csak egyik oka, hogy a legtöbb (39,62%) hazai társaságot a fővárosban jegyzik be, így a különféle fizetésképtelenségi eljárásokat is itt, az illetékes cégbíróságoknál kezdeményezik. A másik - mint Bagyura rámutat - az, hogy tavaly már elkezdtek kivérezni azok a cégek a gazdaságilag legfejlettebb régiókban is, amelyek tovább tudtak talpon maradni. Budapesten vagy Győr-Sopron megyében például a korábbi átlag alattiról átlag felettire nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. A tavalyi adatokat 2009-hez viszonyítva az látszik, hogy Győr-Moson-Sopronban 49,31, Bács Kiskun megyében 28,22, Borsodban 27 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Csongrádban közel 15, Hajdú-Bihar megyében 17,8, Szabolcs-Szatmár-Bereg pedig több mint 40 százalékos csökkenést regisztráltak.

Mindenesetre Bagyura szerint még nagyon sokáig nagyon magas marad a fizetésképtelenségek száma. Egészen addig, amíg irreálisan sok vállalkozás működik, hiszen tele van a gazdaság rosszhiszeműen működőkkel, kényszervállalkozókkal, alvó cégekkel, amelyek körében mindig aránytalanul magas a fizetésképtelenné válók száma. Ha kivesszük ezt a kört, és ráközelítünk azokra, akik tényleges, aktív gazdasági szereplők, és hozzá is adnak, és nem csak elvesznek, akkor abban a körben biztos, hogy érzékelhető változást hoz ez az év - magyarázza.

Kárpáti arra hívja fel a figyelmet, hogy nem tudni, mi lesz a válság kifutása. Vagy lassú növekedés, de benne van a kalapban egy drasztikus visszaesés is - már ha a W-válság kifutást prognosztizálók véleménye jön be - mutat rá Kárpáti. Bagyura hozzáteszi: Magyarország a kiélezett nemzetközi figyelem középpontjában, sorsfordító megoldások előtt álló, gazdasági szempontból is rendkívül kiélezett helyzetben lévő ország. Egyrészt februárra remélik a gazdaság szereplői, a piac a várt strukturális reformok bejelentését. Másrészt lassan vége annak a kegyelmi időszaknak, amelyet a kormányváltás kapcsán kapott az ország. Az idén válaszok lesznek a nemzetközi tőkepiaci és az elemzők által már több mint egy éve feltett kérdésekre, és a magyar gazdasági és a csődszámok nagyon erősen függnek attól, hogy ezek mik lesznek, továbbá hogyan értékeli majd azokat a Magyarországot finanszírozó pénzügyi és befektetői kör.