Oszkó: Részben az elszállt kiadások miatt kellettek a kiigazítások

A kormány adóintézkedéseiből és a nyugdíjpénztári átalakításokból befolyó 260 milliárd forint mintegy felére a vártnál magasabb kiadások miatt volt szükség - válaszolta az [origo] kérdésére Oszkó Péter, előző pénzügyminiszter, aki szerint a kormányváltáskor jelezték, hogy van feszültség a büdzsében. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy teljesült a 2010-es deficitcél, de ehhez különadók, a nyugdíjpénzek átirányítása és takarékossági intézkedések is kellettek.

"A 3,8 százalékos hiánycél teljesítéséről még nem lehet fogalmunk, bár bízom benne, hogy sikerült. Egyelőre annyit látni, hogy a központi költségvetés évvégi pénzforgalmi adatai hogyan alakultak. Ebben a tekintetben a cél 3,3 százalékos GDP-arányos hiány volt, és a tény 3,2 százalék lett, elsősorban a különadók és a pénztári befizetések költségvetésbe csatornázása miatt" - válaszolta az [origo] írásban feltett kérdéseire Oszkó Péter, az előző kormány pénzügyminisztere.

A tavalyi év egészében optimista hangot megütő Oszkó májusban, a kormányváltás előtt is azt mondta: ha az új kormány tartani kívánja a 2010-re tervezett GDP arányosan 3,8 százalékos hiánycélt, "akkor az tartható, természetesen a megfelelő intézkedésekkel". A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten közölte, hogy 2010-ben az államháztartás hiánya 869,8 milliárd forint volt, ami a magyar elszámolási szabályok szerint a GDP 3,2 százalékának felel meg. A tervezett deficit 3,3 százalék volt, így a minisztérium szerint az önkormányzatok és egyes állami vállalatok hiányát is tartalmazó, uniós elszámolás szerinti 3,8 százalékos hiány is tartható lesz.

A minisztérium közleménye azonban arra is rámutat, hogy a költségvetési számok magukban nem lettek volna tarthatóak, a deficitcél eléréséhez ugyanis az is kellett, hogy a kormány 420 milliárd forint többletbevételt szedjen be a bankadón, az ágazati különadón és a nyugdíjpénzek átirányításán keresztül, illetve a takarékossági intézkedésekkel további 200-250 milliárd forintot spóroljon a kabinet.

"Túl sok már a rossz hír Magyarországgal kapcsolatban"

Oszkó szerint az eredményszemléletű, EU-s hiány teljesítése nem adódik automatikusan abból, hogy a pénzforgalmi deficitcél teljesült, hiszen "az évek között áthúzódó tételek eredményszemléletű elszámolása különbözik a pénzforgalmi elszámolástól, ráadásul ebben a hiányszámban még nincs benne az önkormányzatok gazdálkodása, sőt, arról pontos adat csak március után lesz, márpedig az könnyen elhúzhatja a hiányt, ahogy 2009-ben is történt". Az előző pénzügyminiszter szerint akkor például a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 2 tizedszázalékkal lett jobb, mint a cél (3,8 helyett 3,6 százalék), az eredményszemléletű hiány mégis magasabb lett.

"Szóval még 2010-re sem tudjuk az eredményszemléletű számokat, de bízom benne, hogy nem lesz részünk kellemetlen meglepetésben tavasszal, mert túl sok már a rossz hír Magyarországgal kapcsolatban, s ez végképp nem tenne jót a megítélésünknek. Ilyen módon azt is megértem, hogy a hiánycél tartásáról ilyen határozottan kommunikál a kormány, bár mint említettem, egyelőre ők sem tudhatják, hogy a végső, eredményszemléletű 3,8 százalékos hiánycél teljesült-e" - tette hozzá.

"Meglehetősen nagy a kuszaság"

"Ami a második féléves kiigazításokat illeti, szerintem ott meglehetősen nagy a kuszaság" - vélekedett Oszkó, aki szerint a kiadási oldalon a második félévben semmiféle megtakarítás nem látható, sőt a valós költések megközelítőleg 100-150 milliárd forinttal az eredetileg tervezett kiadási pálya felett vannak. "Ezek egy része a gyengébb forintból és az emelkedő kamatkiadásokból fakad, másik részük egyes intézményekkel kapcsolatos 10-20 milliárdos kiadási többletekből, ilyen például a terrorelhárító központ esete" - tette hozzá. Oszkó szerint a kiadási oldalon az új kormány "nem, hogy nem takarított meg", hanem sokkal inkább olyan többletköltségeket okozott, amik maguk tették szükségessé a korrekciót.

A bevételi oldalon szintén lát az egykori miniszter olyan intézkedéseket, amelyek rontották az egyenleget, ilyen például a társasági adócsökkentés, ami 70-80 milliárdos bevételkiesést okozott Oszkó szerint. "Persze ezzel szemben áll a nyugdíjpénztári befizetések költségvetésbe utalása, ami nagyjából 50 milliárd forintot jelent, illetve a különadókból származó mintegy 360 milliárd forint. Csakhogy a különadókat éppen a legnagyobb társasági adófizetőknek kellett finanszíroznia, amelyeknél a társasági adóalapból kiesett ez a 360 milliárd forint, ez megint mintegy 70 milliárd forintos kiesést okozott a költségvetés társasági adóbevételeiből" - írta Oszkó, aki szerint az adóintézkedések és nyugdíjpénztári átalakítások egyenlege legfeljebb összesen 260 milliárd forint, miközben ennek nagyjából a felét elvitte az új kormány idején bekövetkezett kiadási többlet.

"Költséges átmeneti intézkedések"

"A valós feszültség a költségvetésben annyi, amennyit a kormányátadáskor jeleztünk, nagyjából a GDP 0,5-0,6 százaléka. Ezt magunk is számszerűsítettük az átadás-átvételi dokumentációban és részletes intézkedéseket javasoltunk a költségvetés kiadási oldalán, amivel úgy lehetett volna kezelni a helyzetet, hogy ne kelljen különadókat bevezetni, illetve megkísérelni felszámolni a magánpénztári rendszert" - fogalmazott az egykori miniszter, aki szerint "érdekesség", hogy az ott felsorolt kiadási tételek, vagyis a Munkaerő-piaci Alap aktív ellátási kiadásai, a közmunkaprogramok, gyógyszerkiadások áttekintése éppen azok a tételek, amelyekkel kapcsolatban a kormány bejelentést tervez (a februárra ígért bejelentésekről itt olvashat részletesen).

"Ha pedig így van, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem követték az átadás-átvételi dokumentációban leírtakat 2010-re, s miért tettek ekkora kanyart, ha végül ugyanarra a pályára jutnak vissza, de eközben a halogatást az államháztartás, a gazdaság és különösen a devizában eladósodott lakosság számára igen költséges átmeneti intézkedésekkel finanszírozták" - írta az [origo]-nak Oszkó.