Nyilatkozattal vértezik fel magukat a vonakodó pénztártagok

Több mint tízezren adtak le olyan nyilatkozatot egy ezek begyűjtésére vállalkozó szakszervezetnél, amelyben azt állítják, hogy kényszerből térnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A nyilatkozók abban bíznak, hogy a kormány a pénztári törvény visszavonására vagy módosítására kényszerül, az okirat ekkor ugyanis is segíthet a jogviszony visszaállításában.

"Csak szerdán 11 óráig hatszázan személyesen keresték fel a szakszervezet fővárosi, Benczúr utcai székházát, hogy leadják a jogfenntartó nyilatkozatukat, de mivel egy ember több okmányt is hozott, legalább ezer nyilatkozatról lehet beszélni" - mondta az [origo]-nak Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke.

A VDSZ január 16-tól hirdette meg akcióját, amely szerint bárki leadhatja szervezeteiknél Budapesten és vidéken azt az úgynevezett jogfenntartó nyilatkozatot, amelyben a magán-nyugdíjpénztártag rögzíti, hogy "kényszer hatására, a pénztári törvény következményeitől való félelem miatt" lép vissza a vegyes nyugdíjrendszerből a tisztán államiba.

A magánkasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség is jogfenntartó nyilatkozat kitöltését javasolta azoknak, akik átlépnek ugyan az állami rendszerbe, de csak azért teszik ezt, hogy a későbbiekben ne essenek el az állami nyugdíjtól. A jogfenntartó nyilatkozatnak akkor lehet jogi jelentősége, ha az Alkotmánybíróság vagy más hatóság olyan döntést hoz, ami alapján így a kormány visszavonni vagy módosítani kényszerül a nyugdíjszabályokat. Ebben az esetben a visszalépett pénztártag igazolhatja, hogy megítélése szerint nem szabadon, hanem egyfajta kényszer alatt cselekedett az állami rendszer választásakor.

Tűzoltók, rendőrök, pedagógusok

A VDSZ adatai szerint az első öt nap alatt, azaz január 21-ig tízezren éltek a lehetőséggel, és nemcsak a vegyipari szakszervezet dolgozói, hanem közalkalmazottak, például tűzoltók, rendőrök, pedagógusok is. "Ők egyszerűen nem tudják másképpen kifejezni az ellenvéleményüket, attól tartanak ugyanis, hogy ha maradnának a magánpénztárnál, akkor az állásukat kockáztatnák" - mondta az elnök, hozzátéve: a VDSZ-t azért érinti különösen érzékenyen a nyugdíjszabályok megváltozása, mert a 30 ezer vegyipari munkavállaló 80 százaléka tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak.

"Mivel a vegyiparban dolgozók fizetése magasabb az országos átlagnál, így jópáran vannak olyanok, akiknek a számláján akár több millió forint is összegyűlt már, és ezt elvesztik, ha átlépnek az állami rendszerbe" - mondta Székely, aki szerint ezért döntött úgy a VDSZ, hogy ingyen végzi a nyilatkozatok átvételét, és a dokumentumokat január 31. után ügyvédnél helyezik letétbe. Kérdésünkre, hogy ez mennyibe fog kerülni a szakszervezetnek, Székely Tamás nem tudott válaszolni, mint mondta, az ár nyilván attól függ majd, hogy 60 ezer nyilatkozatot kell letétbe helyezniük, vagy "egy kamionnyit".

Az igazgatóságok nem veszik át a nyilatkozatot

"Úgy emlékszem, a VDSZ eleinte a szakszervezeti tagok, illetve az iparági alkalmazottak között kezdte terjeszteni az ingyenes ügyvédi segítség lehetőségét, aztán egyre többen kérdezték, hogy a családtagok nyilatkozatát is hozhatják-e" - mondta az [origo]-nak egy, az ágazatban dolgozó nő, akinek szintén az a tapasztalata, hogy rengetegen élnek a lehetőséggel, olyanok is, akik egészen más területen dolgoznak.

"Először a Stabilitás Pénztárszövetség oldalán olvastam a nyilatkozat aláírásáról, akkor még azt javasolták, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak (ONYF) próbálja leadni az ember. Hallottam, hogy az ONYF nem köteles és nem is hajlandó átvenni ezt a dokumentumot, ezért döntöttem a letétbe helyezés mellett. Úgy veszem észre, sokan azért is választják ezt, mert félnek, hogy ha állami hivatalhoz juttatják el a papírt, abból később bajuk lehet" - tette hozzá a névtelenséget kérő pénztártag.

Egy másik nyilatkozat kártérítésre

A Stabilitás a pénztári rendszerben maradóknak is egy speciális dokumentum kitöltését javasolja. Ebben arról lehet nyilatkozni, hogy "ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet a törvény hatályon kívül helyezéséről vagy megsemmisítéséről rendelkezne", akkor a pénztártag igényt tart a megsemmisített jogszabályi rendelkezés miatt elszenvedett esetleges vagyoni hátrány megtérítésére.

"Az ONYF valóban nem veszi át a jogfenntartó nyilatkozatokat" - mondta az [origo]-nak Szőke Lovas Zsuzsa, a főigazgatóság sajtótitkára, aki elmondta: erről mindenki számára elérhető közleményt is kiadtak. A hivatal honlapján elérhető közlemény szerint az ONYF és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek jogszabályban meghatározott feladata "kizárólag a magánnyugdíjpénztári tagság fenntartásáról szóló személyes nyilatkozattételek fogadása és az érintett magánnyugdíjpénztárhoz történő eljuttatása". Ebből az is adódik, hogy az ONYF "nem tart nyilván és nem továbbít, illetőleg semmilyen eljárásban nem fog felhasználni olyan adatokat, dokumentumokat, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők ezen döntésének körülményeivel, okaival vagy jogfenntartásával kapcsolatosak".

Három út az Alkotmánybíróság előtt

A Stabilitás tavaly december elején kért soron kívüli eljárást az Alkotmánybíróságtól, amelynek eheti üléseinek napirendjén nem szerepeltek a nyugdíjpénztári változtatások, vagyis az bizonyos, hogy a január végi leadási határidő lejártáig már nem lesz döntés a kérdésben. A Stabilitás nemcsak az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, hanem az Európai Bizottságtól, illetve az Európai Parlamenttől is segítséget kért, és indítványozta uniós ombudsman kijelölését is.

"A Stabilitás mellett a VDSZ is az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, mégpedig két szempontból" - mondta Székely Tamás, aki szerint miután a kormány leszűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét, így kiesett a legkézenfekvőbb érv, a magántulajdonhoz való alkotmányos jog. A VDSZ beadványában ezért az emberi méltóságra és az adatkezelésre hivatkozva kérte az AB-től a jogorvoslatot. "Előbbinél annak vizsgálatát kérjük, hogy miért kötelezik személyes megjelenésre a magánpillérben maradókat, hiszen nem esküvő ez, a második aggály pedig ahhoz kapcsolódik, hogy nincsen pontosan szabályozva, hová kerülnek majd a tagok adatai" - jegyezte meg Székely Tamás.

A VDSZ szerint immár az Alkotmánybíróságnál a labda, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor dönt majd a testület a beadványokról - májusig ugyanis lebonyolódhat az elszámolás a pénztárak és a kincstár között, és ha állami alapba kerülnek a megtakarítások, akkor már nagyon bonyolult lesz a követelések teljesítése. "Ebből a szempontból nem túl biztató jel, hogy egy korábbi, november eleji beadványukat csak idén január elején iktatta az Alkotmánybíróság" - mondta Székely Tamás.

Székely szerint ha megsemmisítené az Ab a törvényt, visszaáll az eredeti állapot, vagyis ismét három pillérű (állami, magán, önkéntes) lenne a magyar nyugdíjrendszer. Emellett az is elképzelhető, hogy csak bizonyos rendelkezések módosításáról dönt a testület, például hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy csak január 31-ig dönthettek a tagok a pénztárnál maradásról. "Ha a testület elutasítja a panaszainkat, akkor azonnal a strasbourgi bírósághoz fordulunk jogorvoslatért, még akkor is, ha tudjuk, hogy évekig is elhúzódhatnak a perek" - mondta a VDSZ elnöke.