A piaci kockázati árazások szűkülése és a várttól jóval elmaradó januári infláció nyomán, nagy valószínűséggel leáll a magyar jegybank (MNB) kamatszigorítási ciklusa - jósolják a monetáris tanács jövő hétfői ülése előtt londoni felzárkózó piaci elemzők.
Arról azonban eltérnek a citybeli vélemények, hogy a kamatdöntő testület összetételének változása milyen hatást gyakorolhat az MNB kamatpolitikájára. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport felzárkózó piaci szakértői sem hétfőre, sem az év végéig nem várnak további MNB-kamatemelést, ugyanakkor a kamatcsökkentés esélyét is "alacsonynak" tartják.
A 4cast nevű pénzügyi-befektetési elemző cég londoni szakértői a váltás után sem látják okát a monetáris politika radikális módosulásának, az RBC Capital Markets befektetési csoport londoni elemzői viszont "növekvő kockázatnak" nevezték az eddigi kamatszigorítás visszafordításának lehetőségét.
Január 24-én a monetáris tanács 25 bázisponttal emelte meg az alapkamatot. Másnap a nemzetgazdasági tárca közleményben "szakmailag elhibázottnak" nevezte a döntést. A Nemzetgazdasági Minisztérium indoklása szerint a 2010-es 4,9 százalékos infláció után erre az évre 3-3,5 százalékos pénzromlást várható, tehát csökkenő pályán mozog az infláció, többek között ezért sem indokolt a monetáris tanács döntése.
2,7 százalékos GDP-bővülést várnak idén az elemzők
A Reuters által megkérdezett 27 elemzőből 26 arra számít, hogy a monetáris tanács jövő hétfőn 6 százalékon hagyja az irányadó kamatot. A konszenzus szerint az alapkamat 2011 végén is 6 százalékon áll majd.
Anders Svendsen, a Nordea elemzője szerint a négy új tag márciusra várható belépésével véget érhet a kamatemelési periódus. Nem tartja valószínűnek, hogy már rögtön márciusban csökken az alapkamat, de nem lepné meg, ha egy vagy két alkalommal az alapkamat csökkentéséről döntene a tanács a következő két negyedévben.
A megkérdezett elemzők átlagosan 3,9 százalékos inflációt, 2,7 százalékos GDP-növekedést és 2,9 százalékos államháztartási hiányt várnak ebben az évben. 2012-re pedig 3,4 százalékos inflációt, 3,4 százalékos GDP-bővülést és 2,9 százalékos hiányt jósolnak. A február 14-16 között végzett felmérés során több elemző hangsúlyozta, hogy a kilátások nagyban függenek a szerkezeti reformoktól, amelyek ismertetése február végén vagy március első felében várható.