A több mint 3 millió nyugdíjpénztári tagból közel 100 ezren nyilatkoztak hétfő estig arról, hogy továbbra is pénztártagok maradnak. Ez az arány alig több mint 3 százalék, azaz kevesebben választották a magánnyugdíjtagságot, mint amennyi a nyugdíjszabályokat jegyző kormányzat becsléseiben szerepelő 10 százalék volt.
Az állami rendszerbe átlépők nagy száma miatt több magánnyugdíjpénztár taglétszáma a törvényben előírt kétezer fős szint alá csökkenhet. A limitet nem teljesítő pénztárak vagy beolvadnak egy másik kasszába, vagy pedig beszüntetik a tevékenységüket, a tagoknak pedig, akik kasszájuk megszűnése után is a magánrendszerben szeretnének maradni, egy hónapon belül új pénztárat kell találniuk, ellenkező esetben ugyanis az állami gondoskodás hatókörébe kerülnek.
Kétszer harminc nap
"A jelenlegi jogszabályi előírások nem taglalják túl részletesen, hogy mi történik akkor, ha a magánnyugdíjpénztár-tagnak megszűnik a pénztára" - válaszolta az [origo] érdeklődésére Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. A pénztár megszűnése esetén a végelszámoló 30 napon belül értesíti a pénztártagot az eseményről, a tagnak további 30 nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy nyilatkozzon, melyik más pénztár tagja kíván lenni. "Ez utóbbi előírás nagyon fontos, ha ugyanis nem él ezzel a lehetőséggel a tag, akkor a végelszámoló, vagy az eljáró szervezet automatikusan átvezeti a tagot az állami nyugdíjrendszerbe" - figyelmeztetett a főtitkár.
A taglétszám csökkenésén kívül dönthet a megszűnésről a pénztár közgyűlése is, ha úgy ítélik meg, hogy a biztonságos működés nem garantálható. "Igazából március elseje után lehet erről korrektan nyilatkozni, mivel az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak (ONYF) addigra kell összesítenie, hogy melyik pénztárban hányan maradtak" - fogalmazott Juhász Istvánné. Jelenleg 18 magánnyugdíjpénztár működik Magyarországon, a Stabilitás korábbi kalkulációja szerint 4-8 pénztár maradhat talpon a mostani nyugdíjváltás után.
Pénztármatek: hányan maradhatnak?
A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó tizenkilenc magyarországi kötelező magánnyugdíjpénztárnak összesen 3 090 517 tagja volt a múlt év harmadik negyedévéről szóló statisztika szerint. Az ONYF szerint hétfő estig közel 100 ezer pénztártag jelezte, hogy a pénztári rendszerben marad. A magánkasszákat választók száma ennél valamivel magasabb is lehet, miután azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak nyilatkozni, februárig nyilatkozhatnak a maradásról, a statisztikákban pedig nincsenek benne azok, akik nem a magyarországi ügyfélszolgálatokon jelentkeztek.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik pénztárból hányan távoztak, de ha azt feltételezzük, hogy nem volt pénztárfüggő a döntés, azaz mindenhol az országos átlagnak megfelelően mindössze a tagok 3,3 százaléka maradt a kasszánál, akkor csak hét pénztár tud tovább működni (ez természetesen feltételes számítás, hisz a különböző kasszák tagjai eltérően dönthettek, és a pénztárak által produkált hozamok is különbözőek voltak).
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma és annak 3,3 százaléka, 2010. harmadik negyedévi adatok
Magánnyugdíjpénztár | Taglétszám 2010. szeptember végén | Várható taglétszám* |
OTP | 763 731 | 25 203 |
Aegon | 602 191 | 19 872 |
ING | 527 069 | 17 393 |
Allianz | 458 368 | 15 126 |
Axa | 272 515 | 8993 |
Évgyűrűk | 107 648 | 3552 |
Aranykor | 71 100 | 2346 |
Generali | 68 069 | 2246 |
Erste | 63 477 | 2095 |
MKB | 38 148 | 1259 |
Budapest | 38 865 | 1019 |
Postás | 25 634 | 856 |
Honvéd | 24 012 | 792 |
Dimenzió | 12 452 | 411 |
VIT | 8770 | 289 |
Vasutas | 7474 | 247 |
Quaestor | 6448 | 213 |
Életút | 2546 | 84 |
* Az országos visszalépési arányt figyelembe véve készült becslés
A pénztárak közül a banki hátterűeknek van több esélye a talpon maradásra, ezeknél a kasszáknál legalábbis az általános költségek egy részét a bank egészére szét lehet teríteni, míg a kizárólag pénztári szolgáltatást nyújtóknál minden költség a kasszát terheli. A költségekre szigorú korlátokat szab a törvény, tehát azokat nem lehet a végtelenségig emelni.
Jogutód nélküli megszűnés
A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szerint ha a pénztár a jogutód nélküli megszűnés mellett dönt, akkor azt be kell jelentenie a felügyeletnek. A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolás után, a PSZÁF előzetes tájékoztatásával szűnhet meg, a megszűnést pedig az illetékes bíróságnak kell bejelenteni. A végelszámolást a felügyelet ellenőrzi, a bíróság pedig a pénztárat a nyilvántartásból a felügyelet határozatának jogerőre emelkedése után törli.
A jogutód nélküli megszűnés esetén a pénztártag a megtakarítását átlépéssel viheti át egy másik kasszába. Erről a végelszámoló az eljárás indulásától számított 30 napon belül köteles levélben tájékoztatni a tagokat, egyúttal nyilatkozatot kell kérnie tőlük, hogy melyik pénztárban kívánnak a későbbiekben takarékoskodni. A pénztártag akkor lépett át hivatalosan is az általa megnevezett kasszába, ha a pénztár kiadta a befogadó nyilatkozatot, a törvény szerint azonban a vagyont csak a végelszámolás lezárása után utalhatják át. Ha a megszűnő pénztár tagja nem nevez meg pénztárat, akkor a végelszámoló átlépteti az állami társadalombiztosítási rendszerbe. A végelszámolási eljárást egy év alatt kell lefolytatni, a pénztár kérésére a PSZÁF ezt az időszakot egy évvel meghosszabbíthatja.
A magánpénztárnál való maradást személyesen kellett bejelenteni
Az is előfordulhat, hogy fizetésképtelenség vagy a pénzügyi felügyelet döntése értelmében kell felszámolni egy pénztárat. Egy nyugdíjpénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes elismert kötelezettségeinek 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A felszámolásnál hasonlóak a szabályok, mint a végelszámolásnál: a felszámolónak az eljárás indulásától 30 napja van arra, hogy levélben tájékoztassa a tagokat, és megkérje őket, válasszanak másik pénztárat. Ha ezt nem teszik meg, akkor 30 napon belül ők is automatikusan az állami rendszerbe kerülnek át.
Átalakulási menetrend
A pénztár jogutódlással is folytathatja a működését, azaz a felügyelet engedélyével a pénztár beolvadhat egy másikba, illetve két pénztár összeolvadhat. Ezekben az esetekben a jogutód pénztárnak a kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenységi engedély nélkül is teljesítenie kell.
Az összeolvadást, beolvadást és szétválást a törvény átalakulásnak nevezi. Az átalakulásról a pénztár közgyűlésének két alkalommal - a jelenlévők kétharmados szavazattöbbségével - kell határoznia. A közgyűlés első körben arról dönt, hogy a pénztártagok egyetértenek-e az átalakulással. Ha a közgyűlés áldását adja a lépésre, akkor el kell készíteni a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket, és ki kell tűzni az váltás fordulónapját. A tervezetek elfogadásáról a második közgyűlésnek kell döntenie, amit legkésőbb a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. Az átalakulás napja legkorábban a második közgyűlés napja lehet, legkésőbbi pedig az azt követő harmincadik nap.
Pénztárbukásnál a garancia alap fizetne Amennyiben egy magánnyugdíjpénztár például becsődölne, és emiatt nem tudná kifizetni tagjának megtakarítását, úgy a Pénztárak Garancia Alapja (PGA) állna helyt - mondta az [origo]-nak Szűcs László, az alap ügyvezető igazgatója. Ez igaz, ha már a járadék kifizetéséről van, tehát az érintett tag már nyugdíjas, de abban az esetben is, ha még fizeti a járulékokat. Utóbbi esetben a tag kérheti átléptetését egy másik pénztárba, de ha megtakarításai kárt szenvedtek volna ezt kompenzálja a PGA. Az ügyvezető szerint annak természetesnek kellene lennie, hogy a tagok nyomon követik saját pénztáruk működését, likviditását. Ha mégsem teszik, s valamilyen oknál fogva bedőlne pénztáruk, akkor legrosszabb esetben is az előző év végi egyenleg erejéig kaphatnak kártalanítást. A jelenleg működő 18 pénztár amúgy a tagdíjbevétel 0,35 százalékát fizeti be a garancia alapba, amelyben eddig 11 milliárd forint gyűlt fel. Ez az összeg egy kisebb méretű pénztár teljes kártalanítására lenne elég. Eddig ilyenre azonban még nem volt példa, a PGA-nak egyetlen fillért sem kellett kifizetnie kártalanításra. Abban az esetben, ha úgy dőlne vagy dőlnének be pénztárak, hogy a kártalanítás összege meghaladná az alapban lévő összeget, akkor a PGA hitelt venne fel a helytállásra. A korábbi külföldi példák azt mutatták, ha véletlenül mégis csődbe ment egy pénztár, a többiek szívesen átvették a tagokat, hiszen abból bevételük származott. |