Versenyképességi paktumot dolgozott ki az Európai Bizottság és az Európai Tanács állandó elnöke, azaz José Manuel Barroso és Herman Van Rompuy - értesült a Financial Times (FT). Az eurózóna stabilizálását célzó javaslatokat hétfőn ismertetik majd az eurót használó 17 tagállam képviselőivel.
A most bemutatásra kerülő paktum az FT szerint több ponton egybevág azzal, amit a német-francia tandem mutatott be február elején, így szerepel benne például az a német elképzelés is, miszerint a tagállamoknak adósságlimitet kellene meghatározniuk annak érdekében, hogy ne szaladjanak el a kiadásaik.
A pontok között szerepel az is, hogy az eurót használó országoknak nyugdíjmonitoring-rendszert kell kiépíteniük, illetve az is, hogy a tagállamoknak ellenőriznie kell a bérek emelkedését a versenyképesség megtartása érdekében (az eredeti német felvetés a bérindexálás megszüntetését írta volna elő). A német-francia javaslattal ellentében a Barroso-Van Rompuy paktum nem a nemzeti kormányokra bízná az előírások teljesülését, hanem az Európai Bizottságra. Az FT értesülse szerint a március 11-én esedékes eurózóna-csúcson el is fogadhatják a paktumot.
Párizs és Berlin korábban azt javasolta, hogy a tagállamok társaságiadó-rendszerét is közelítsék egymáshoz, de ez a pont az FT szerint már nem szerepel a mostani csomagban - annyi bizonyos, hogy ez volt az eredeti paktum legvitatottabb pontja, Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezzel a ponttal kapcsolatban mondta azt, hogy "a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni Magyarország csatlakozását az euróövezethez".
Orbán azzal támaszotta alá az euró bevezetésének kicsúszását, hogy véleménye szerint a csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni, mégpedig a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába - miközben Orbán szerint Magyarország nem támogathatja az adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben (az Ernst &Young nemzetközi adótanácsadó cég szerint az uniós adóharmonizáció Bulgáriát, Portugáliát, Lengyelországot, Finnországot, Írországot és Csehországot érintené a legkedvezőtlenebbül).