Félretette a kormány a kötelező lakásbiztosítás tervét

Egy januári vitaanyagban elképzelhetőnek nevezte a kormány, hogy kötelező lakóingatlan-biztosítást írjon elő a katasztrófavédelemről szóló új törvény. A szakmai egyeztetések után a Belügyminisztérium elvetette a javaslatot, pedig a lakóingatlanok negyedét, közel egymillió ingatlant nem védi biztosítás.

A katasztrófavédelemről szóló jogszabályok átalakítására vonatkozó, tavaly ősszel megjelent kormányzati előterjesztés a háztartások havi rezsikiadásait emelő, kötelező ingatlanbiztosítás bevezetését fontolgatta. A tervezetet január közepéig lehetett véleményezni, akkor a belügyi tárca alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) úgy tájákoztatta az [origo]-t, hogy a katasztrófavédelmi szabályozásról szóló koncepció márciusban kerülhet a kormány elé.

Az Országos Katasztófavédelmi Főigazgatóság hétfőn közölte, hogy a kötelező lakásbiztosítás bevezetéséről a belügyi tárca egyeztetett a biztosítási szakmával, többek között a Magyar Biztosítók Szövetségével (Mabisz), a tárgyalások eredményeként az általánosan kötelező ingatlanbiztosítás bevezetésének lehetősége a szabálycsomagból kikerült. A szervezet egyúttal azt is közölte, hogy a károsultak öngondoskodásának megteremtése továbbra is cél marad, a megfelelő szabályozás előkészítése nélkülözhetetlen. "A lehetséges megoldások felkutatását - függetlenül a katasztrófatörvény módosításától - a Belügyminisztérium is elengedhetetlennek tartja" - áll az OKF válaszában.

Javaslat a szakmai szervezettől

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a - nyaralókkal együtt - 4,3 millió magyarországi lakóingatlan 29 százalékának nincs biztosítása, vagyis több mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges katasztrófa-helyzetben. A szakmai szervezet statisztikái szerint egy átlagos lakás teljes körű biztosításának havi díja 2500 forint körül alakul, ez tartalmazza az ingatlan biztosítása mellett a katasztrófa-kockázatokat, az üvegtörésre szóló, illetve felelősségbiztosítási és balesetbiztosítási fedezetet és az ingóságok biztosítását.

A Mabisz januárban azt közölte az [origo]-val , hogy akiknek üzleti biztosítás nem nyújtható - például ártéren épült az ingatlanuk, amelyre nem vállalható az árvízkockázat - a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal köthetnek szerződést, ennek éves díja nem haladja meg a 7-8 ezer forintot. "Akiknek ez a díj magas - szociális rászorultság esetén - az önkormányzatok nyújthatnának támogatást a díjfizetésre" - javasolják a Mabisz szakértői, szerintük, akik ezt sem veszik igénybe, azokon az állam segíthet a jelenleginél korlátozottabb mértékben. "Ennek egyik módja lehetne hosszú lejáratú, alacsony kamatozású állami kölcsön nyújtása az újjáépítésre - illetve az ingatlan azon hányadára, amely szociális alapon indokolt lehet -, vagy a lakhatás biztosítására bérlakás kiutalásával a fedél nélkül maradottak számára" - derül ki a Mabisz válaszából.