A távközlési adó miatt jogsértési vizsgálatot kezd Magyarország ellen az Unió

Az EU eljár a francia, a spanyol és a magyar távközlési adók ellen. A francia és a spanyol kormány külön távközlési adóját az Európai Bíróságon támadja meg, Magyarország ellen jogsértési eljárást indítanak. A kiskereskedelemre és az energiaellátásra kivetett magyar különadót még vizsgálja az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy az Európai Bíróságon támadja meg francia és a spanyol kormány külön távközlési adóját - amellyel a köztévéket kárpótolják a reklámok megszüntetéséért 2009 óta -, és jogsértési vizsgálatot kezd Magyarország ellen, szintén a távközlési különadó miatt, amelyet tavaly októberben vezetett be a kormány. A magyar kormánytól két hónapon belül várják az indoklást Brüsszelben.

Az Európai Bizottság hétfőn úgy határozott, hogy - az úgynevezett jogsértési eljárás első lépéseként - hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. Az uniós végrehajtó testület - közölték Brüsszelben - attól tart, hogy ez az adó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással. Az ugyanis előírja, hogy a távközlési szolgáltatókra csak olyan különdíj vethető ki, amely közvetlenül hozzájárul az ágazat szabályozási költségeinek fedezéséhez.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azt mondta, a kormány álláspontja szerint a különadó minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak. A szóvivő ez azzal indokolta, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.

Mint kifejtette: "ezen szektor meglehetősen nyereséges vállalatainak korábban nem volt lehetőségük arra, hogy arányosan bekapcsolódjanak a közteherviselésbe". Ez a törvény teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a teherviselésből arányosan és közösen vehessék ki részüket, és ez megfelel az európai uniós értékeknek és előírásoknak - tette hozzá.

Hivatalosan Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a megkeresésre. Ha az Európai Bizottság nem kap választ, vagy a magyar hatóságok által nyújtott tájékoztatás nem oszlatja el a brüsszeli testület aggodalmait a különadó szabályellenességéről, a Bizottság felszólíthatja Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a távközlési vállalatok adóztatására vonatkozó uniós jogot.

Három évnél tovább számítanak a különadókra

Orbán Viktor kormányfő október közepén jelentette be, hogy a következő három évben évi 61 milliárd forintot kívánnak beszedni a távközlési és telekommunikációs cégektől, évi 70 milliárdot az energiacégektől és évente 30 milliárdot a kereskedelmi láncoktól. A költségvetés tervezetéből kiderült, hogy a kormány három évnél tovább számít az adókra. A különadók mértékét az árbevétel alapján határozzák meg. A távközlési vállalatoknak a nettó - vagyis áfa nélküli - árbevétel 0-6,5 százaléka közötti adókulccsal kell számolniuk - emlékzetetett közleményében az Európai Bizottság is.

Levélben panaszkodtak

Tizenhárom európai nagyvállalat közös levelet írt még decemberben az Európai Bizottságnak, hogy tiltakozzon a magyar kormány különadói miatt. Az aláírók között volt a német Allianz, az E.ON és a Deutsche Telekom, valamint az osztrák Spar, a francia Axa és a holland ING is. Erre Orbán Viktor a decemberi csúcson úgy reagált, hogy nem kell az Unióhoz rohangálni, a magyar emberek és a Magyarországon tevékenységet folytató cégek ügyeit Magyarországn oldjuk meg.

"A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett különadóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségéhez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással" - olvasható a brüsszeli végrehajtó testület közleményében.

A 2010. évre esedékes különadót tavaly decemberben kellett befizetni, és a szolgáltatók ezt meg is tették. A várakozások szerint a távközlési ágazatra kivetett különadónak éves szinten körülbelül 220 millió eurónak megfelelő bevételt kell eredményeznie. A kiskereskedelemre és az energiaellátásra kivetett különadót még vizsgálja az Európai Bizottság - közölték.

A franciák és a spanyolok is kaszálnak a távközlési szektorra kivetett adóból

Az uniós távközlési szabályozás és az úgynevezett engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózat-üzemeltetőkre. A távközlési vállalatokra kivetett díjak csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségeket fedezhetnek - főleg a felhatalmazások és ellenőrzések kapcsán felmerülőket. Elvárás az is, hogy e díjak "tárgyilagosak, átláthatók és arányosak" legyenek. Ezenfelül a díjak bármely változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek álláspontjuk kifejtésére.

Franciaországban 2009 márciusában 0,9 százalékos különadót vetettek ki a távközlési vállalatok 5 millió eurón felüli évi bevételére, ezzel pótlandó a költségvetés számára azt a bevételcsökkenést, amelyet a köztévében megszüntetett kereskedelmi reklámok kiesése okozott. A különadóból évente 400 millió eurós bevétele van a francia kormánynak. Spanyolországban 2009 szeptemberben hasonló különadót vetettek ki a távközlési cégekre, ebből tavaly körülbelül 230 milliós bevétele volt a spanyol költségvetésnek.

Meg kellene nyitni a frekvenciasávunkat

Az Európai Bizottság hétfőn felszólította Magyarországot és Spanyolországot arra is, hogy biztosítsák az új mobilszolgáltatások számára a GSM-frekvenciákhoz való hozzáférést. Az uniós végrehajtó testület azt várja el a két országtól, hogy teljes mértékben tegyenek eleget a módosított uniós GSM-irányelvnek, azaz biztosítsák, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot gyorsabb mobilszolgáltatások, például mobil internet céljára igénybe lehessen venni.

E frekvenciasáv megnyitása a fejlettebb hozzáférési technológiák - például az univerzális mobiltávközlési rendszerek (UMTS) - számára fontos lépést jelent a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások gyorsabb és szélesebb körben való terjesztésében. Az uniós országok célul tűzték ki, hogy 2013-ra minden európai polgár széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen. Megállapodtak abban, hogy a módosított GSM-irányelvet 2010. május 9-ig átültetik nemzeti jogukba.

"Magyarország és Spanyolország még nem fogadott el erre vonatkozó nemzeti intézkedéseket, vagy nem értesítette ezekről a Bizottságot. Következésképpen az ezekben az országokban tevékenykedő mobiltelefon-szolgáltatók potenciálisan nem rendelkeznek hozzáféréssel a 900 MHz-es rádiófrekvencia-sávban az UMTS-szolgáltatások számára, és a fogyasztóknak a nagysebességű mobil internet-szolgáltatásokhoz való hozzáférése is valószínűleg korlátozott" - olvasható a brüsszeli bizottság közleményében.

Magyarországot és Spanyolországot most a brüsszeli végrehajtó testület úgynevezett jogsértési eljárás keretében "indokolással ellátott vélemények" formájában szólította fel ennek megtételére. Ha két hónapon belül nem értesítik Brüsszelt a módosított GSM-irányelvből fakadó kötelezettségeik teljesítéséről, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé idézheti őket, és pénzbüntetés kiszabását kérheti.

A módosított GSM-irányelvnek az a célja, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávban lehetővé váljék a GSM- és az UMTS-rendszerek együttes alkalmazása. Az utóbbi rendszereket az úgynevezett harmadik generációs telefonok testesítik meg, amelyek esetében a szokásos telefonszolgáltatások nagy sebességű, széles sávú mobilinternet-szolgáltatással egészülnek ki.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt., amelynek főrészvényese a Deutsche Telekom.