"Ha magyar, ha német, ha francia, ugyanazt a szemetet adják" - vásárlók a magyar és külföldi terméke

Mindegy, hogy magyar-e, a lényeg, hogy jó legyen az ár/érték arány - az [origo] által megkérdezettek többsége ez alapján választ, amikor boltba megy. A Gazdasági Versenyhivatal három üzletlánc ellen indított eljárást, mert arra gyanakszik, hogy nem magyar termékeket tűntettek fel magyarként. Az [origo]-nak nyilatkozók többsége szerint itthon nincs kultúrája a magyar termékek vásárlásának, de találkoztunk olyan tudatos fogyasztóval is, aki először a magyar cikkeket keresi, és ha nem talál ilyet, akkor valamelyik szomszéd országból származót választ.

"Az egész kérdés a lyukas zsák tipikus esete. Szerintem, ami minőségi, finom magyar termék, annak a nagy része külföldre megy, hogy ott drágán eladják. Helyette pedig itthon megvehetjük az olcsó külföldit vagy magyart. Tehát kiesik a zsákból a jó termék" - mondta a csütörtöki zsemlebeszerzés után egy harmincas éveiben járó, háromgyermekes anyuka egy csepeli áruház közelében az [origo] riporterének.

A megkérdezett vásárlók között volt, aki tüzetesen megvizsgálja a termékeket, hogy kiderítse, honnan származnak, még akkor is, ha ezzel sokkal hosszabb lesz a vásárlás. Többen pedig azt mondták, nem nézik, hogy honnan van, amit vesznek, inkább az ár számít.

Az [origo] az után keresett fel több, Budapesten és közelében lévő áruházat, hogy a Gazdasági Versenyhivatal csütörtöki közleménye szerint különböző termékek feltételezett megtévesztő reklámozása miatt eljárást indított három országos hálózattal rendelkező áruházlánccal szemben. A hatóság azt gyanítja, hogy a cégek olyan termékekről állították azt, hogy magyar, amelyek nem azok. Az [origo] megkereste az érintett üzletláncokat, hogy kommentálják a hatósági eljárás elindítását, de a cégek szűkszavúan reagáltak. Az Aldi, a Spar és az Auchan is azt közölte, együttműködnek a hatóságokkal, a folyamatban lévő vizsgálatokról azonban nem nyilatkoznak, ha lezárul az eljárás, akkor fogják ismertetni az álláspontjukat.

"Érdektelen, hogy honnan származik"

A lyukas zsákkal példálózó családanya azt mondta, a zsemlét rendszerint nem a boltban veszi, hanem a péknél. "Egyszerűen olcsóbb és finomabb. A többi terméknél is ezt az utat járom, elsősorban az ár alapján döntök. Ha pedig egy termék bevált, akkor a későbbiekben is azt veszem, akkor is, ha esetleg picivel drágább, mint a többi, érdektelen számomra, hogy honnan származik, ezért nem is nézem" - tette hozzá. Szerinte korábban nem nevelték rá a magyar vásárlókat, hogy a magyar termékeket részesítsék előnyben, ezért nem csoda, hogy a polcokon rengeteg a külföldi áru.

"Magyar fizetésből veszek külföldit, mert olcsóbb. Ez egy vicc. Fordítva kellene lennie, azaz külföldi fizetésből venni magyart, na, odáig kell eljutni" - mondta az egyik budaörsi áruház parkolójában egy negyven év körüli nő. Közölte: ma már nagyon oda kell figyelni, sajnos a család pénzügyi helyzete olyan, hogy az alacsony árkategóriába tartozó termékeket kell megvennem. Szerinte, mindegy, hogy magyar vagy külföldi az adott árucikk.

"Nézze meg, ez is magyar, meg ez is. Nagyon figyelünk" - adott az előbbitől eltérő választ egy középkorú házaspár egy másik budaörsi áruház előtt, miközben megmutatta a bevásárlókocsi tartalmát. Amikor az [origo] riportere közölte, hogy a GVH eljárást indított több áruházlánc ellen a külföldi termékek magyar termékként való, feltételezett megtévesztő reklámozásának gyanúja miatt, azt válaszolták: keresem a magyar termékeket, de nem fogom végigbogarászni a csomagolást.

"Ugyanazt a szemetet árulja mindenki"

Egy hatvan év felett járó kétgyermekes családapa, aki csütörtök délelőtt az egyik XI. kerületi szupermarketben vásárolt, azt mondta, hogy mindig megkeresi a magyar terméket, és tüzetesen megvizsgálja a leírásokat. "Ez meghosszabbítja a vásárlást, de nekem számít a dolog" - mondta, és hozzátette: ha az adott boltban nincs magyar, akkor a régiós országok termékeit keresi. "Ha mondjuk csak német és szlovák felvágott van, akkor az utóbbit választom" - tette hozzá.

"Nem érdekel, hogy magyar vagy külföldi, az ár/érték arány alapján válogatok. Ha egy termék bevált, legyen magyar, vagy akár valamivel drágább, mint az adott termékkörben a legolcsóbb, akkor is azt választom" - mondta egy másik férfi a csütörtök esti bevásárlás előtt. "A kollégáimmal épp a minap beszéltünk erről, és szinte mindenkinek az volt a véleménye, hogy a magyar, a német vagy éppen szlovák termékekből sokszor ugyanúgy kispórolják a megfelelő alapanyagokat. Aki biztosra akar menni, az menjen a piacra" - tette hozzá. Egy budai családi házban élő, háromgyerekes családanya azonban azt mondta, hogy ma már a piacon sem mehetünk biztosra, mert több kereskedő csak felvásárolja a termelőktől a terméket, és egyszerűen továbbértékesíti "Ettől persze az a termék még magyar" - mondta az asszony, aki azt sokszor csalódott magyar és külföldi árukban egyaránt.

"Mivel sokat főzök, a kipróbált termékeket veszem" - mondta egy harminc év körüli férfi, aki szerint nem sokat számít, hogy honnan jön az áru: "ha magyar, ha német, ha francia, a nagy gyártók és termelők ugyanazt a szemetet adják a forgalmazóknak", és ezzel le is zárta a beszélgetést.