Nem kér a vergődő euróból a gyenge magyar gazdaságot féltő kormány

Egymás után húzzák elő az érveket a kormány tagjai annak alátámasztására, hogy Magyarországnak nem szabad siettetni az euró bevezetését. A költségvetési bizottság egyik fideszes tagja és az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint a kormány félti a legyengült magyar gazdaságot és az európai versenyben hátrányból induló magyar cégeket. A gyors euróbevezetés ellen szólnak a szlovák, portugál és görög gazdaság nehézségei is.

"Az euró bevezetésének időpontjára nem tudok kezet adni" - Orbán Viktor, akkor még a Fidesz elnökeként, csaknem épp egy évvel ezelőtt mondta ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fórumán. Az volt az első alkalom, hogy Orbán az euróbevezetés kitolódásáról beszélt, de kormánypárti politikusok azóta több olyan kijelentést is tettek, amelyek szerint nem várható az euró gyors bevezetése Magyarországon.

A miniszterelnök tavaly december közepén azt mondta, hogy "szomorú szívvel, de egyetért" azokkal a véleményekkel, amelyek szerint nem az eurózónához csatlakozás Magyarország legsürgetőbb feladata, a Wall Street Journalnek adott, január közepén megjelent interjúban pedig már azt mondta, hogy az euró átvétele az évtized végén lehet reális. Ugyanezt a dátumot erősítette meg Orbán február elején, amikor azt mondta, hogy "a csillagok jelenlegi állása" mellett 2020 előtt elképzelhetetlen, hogy Magyarország bevezetné az eurót. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az osztrák Der Standardnak adott interjúban pedig úgy fogalmazott, hogy 2020 előtt nem érdekes Magyarország számára az euróbevezetés.

"A euróövezeti csatlakozásnak két feltétele is hiányzik, Magyarország ugyanis nem teljesíti a maastrichti kritériumokat, azokon belül is elsősorban az államadósságra vonatkozó feltételt, miközben a magyar reálgazdaság sincs felkészülve a közös pénz átvételére" - mondta az [origo]-nak Dancsó József fideszes képviselő, a párt gazdasági kabinetjének és a parlament költségvetési bizottságának tagja, aki szerint ezért egyelőre nem is érdemes konkrét csatlakozási céldátumot meghatározni.

Jövedelmi elmaradás és adóharmonizáció

Az utóbbi egy év kormányzati nyilatkozatai többféle érvet is felhoztak az euróbevezetés kitolódása mellett, annyi azonban közös ezekben, hogy jellemzően nem arra támaszkodnak, hogy Magyarország ne tudná, akár pár éven belül is teljesíteni az európai uniós szerződésekben előírt feltéteket.

Orbán Viktor tavaly, a márciusi VOSZ-fórumon azt mondta, a magyar euróhoz az kellene, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye elérje az Európai Unió átlagának 80 százalékát, de erre nincs esély "az elmúlt nyolc év" miatt. A miniszterelnök december 15-én, a David Cameron brit kormányfővel tartott miniszterelnöki egyeztetés után már nem a jövedelmeket emelte ki, hanem azt nyilatkozta, hogy "80 százalékos államadósság-rátával nem lehet csatlakozni az euróhoz", mert a felső tűréshatár 60 százalék, márpedig ezt Orbán szerint a mostani ciklsuban nem lehet elérni (a kedden bejelentett Széll Kálmán terv prognózisa szerint 2014-re valamivel 65 százalék feletti adóssággal számol a kormány). Orbán ehhez azt is hozzátette, hogy az euróhoz el kell érni a 65 százalékos európai foglalkoztatottsági átlagot, és a gazdasági növekedést is be kell indítani - ez a két célkitűzés hangsúlyos helyet kapott a kormány reformcsomagjában is.

Egészen más érvet használt a miniszterelnök idén februárban, amikor először említette a 2020-as dátumot. Orbán az után nyilatkozott, hogy nyilvánosságra került a francia-német versenyképességi paktum, amely többek között egységesítette volna a cégek adózását az eurózónában. Orbán akkor azt mondta, hogy az eurózóna csatlakozási feltételei radikálisan meg fognak változni, mégpedig a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába - miközben Orbán szerint Magyarország nem támogathatja az adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben, azaz, nem vezetheti be gyorsan az eurót.

A paktum változott, a magyar álláspont nem

Az Orbán által is kritizált adóharmonizáció jó eséllyel nem lesz a magyar eurócsatlakozás kerékkötője, a március 11-ei eurócsúcson ugyanis feltehetően olyan versenyképességi csomag kerül majd a tagállamok elé, amelyben ez a pont már nem is szerepel. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács állandó elnöke február végén ismertette azt a versenyképességi csomagot, amelyből már kimaradt a céges adózás összehangolását előíró pont.

	EU	Magyarország		EU	Magyarország
Egy főre eső GDP (2009)*	100	65	Infláció (2010)	2,1	4,7
Foglalkoztatottsági ráta (2009)	64,6	55,4	Államadósság (2009)	74	78,4
GDP-növekedés (2010)	1,8	1,1	Munkanélküliség (2011/I.)**	9,5	12,6

Forrás: Eurostat

A paktum fellazulása azonban a jelek szerint nem tette vonzóbbá az eurót a kormány szemében, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már nem is ezzel érvelt a közös pénz ellen, hanem azzal, hogy a maastrichti szerződésben szereplő kritériumokon túl, Magyarországnak a reálgazdasági mutatóit is közelítenie kell az eurózónához - a 2020 előtti euróátvételt szintén nem támogató miniszter ki is emelte a jelenleg 80 százalékon álló államadóssági ráta 50 százalékra való csökkentését, illetve a foglalkoztatási szint és a nemzeti jövedelem emelését, azaz, a miniszter ugyanazokat az érveket vette elő, amelyek Orbán tavaly decemberi nyilatkozatában is feltüntek.

"Az Európai Unió által előírtakon túl célszerű egyéb feltételeket is állítani, gyenge gazdasággal ugyanis nehéz helyt állni az eurózónán belül" - mondta Dancsó József, aki szerint fel kell készülni a problémákra, hogy Magyaroszág ne legyen vesztese a csatlakozásnak. A képviselő szerint az eurózónán belüli versenyhelyzetünket már amúgy is rontja, hogy viszonylag kevés a magyar székhelyű multinacionális cég, és a magyar vállalatok tőkeellátottsága is szerényebb, mint a nyugat-európai társaságoké, így a felkészülésnek még nagyobb a jelentősége.

"Az eurózóna nem tudta megvédeni magát"

A gazdasági felzárkózás szükségességét korábban több magyar közgazdász is hangsúlyozta - köztük az Orbán Viktorral 2002-ben konfliktusba került, de a 2010-es választásokra kibékült Surányi György egykori jegybankelnök, illetve Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter és MNB-elnök, a Költségvetési Tanács jelenlegi vezetője (a magyar gazdaság lemaradásáról táblázatunkban talál részleteket). A hazai gazdaság versenyképességének javításán túl azonban az is a magyar euró ellen szólt, hogy az utóbbi egy évben komoly válságba süllyedt az eurózóna, és az is beszédes, hogy a Fidesz politikusai is akkor lettek igazán kritikusak az euróval szemben, amikor az athéni államcsőd elkezdett reális veszéllyé válni.

Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint a 2020-as dátum bedobása legalábbis részben azzal magyarázható, hogy a kormány el szeretné kerülni a "görög drámát", Athénnak szerintük ugyanis éppen az a baja, hogy úgy lett eurózónatag, hogy nem volt elég versenyképes, és ezt később sem orvosolta. Orbán már tavaly decemberben, két nappal a londoni útját követően utalt arra a magyar uniós elnökséget beharangozó brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy szerinte nem feltétlenül kell sietni a közös pénz átvételével. Orbán ekkor azt mondta, hogy az eurózóna fennállásának legnehezebb pillanatait éli, a válság pedig "olyan az euró számára, mint az új gépkocsik számára a törésteszt". Az eurózóna gyengeségére utalt Matolcsy is, amikor a Der Standardnak azt mondta, hogy az euró vonzerejét szerinte jelentősen csökkentette, hogy az eurózóna nem tudta megvédeni magát a válságban.

Hasonlóan látja Dancsó József is, aki az [origo]-nak azt mondta: Görögország, Írország és Portugália gondjai azt mutatják, hogy ha Magyarország nem kellően felkészülve csatlakozik, akkor mi is rosszul járhatunk.

A szlovák példából is lehet okulni

A magyar kormány várakozásait az is lehűthette, hogy az euró bevezetése csak részben volt segítség Szlovákiának a válságban, a közös pénz hátrányai hamar kiderültek. A közös pénz 2009-es bevezetése után azonnal megindult a határ menti bevásárló-turizmus, mind Magyarország, mind pedig Lengyelország irányába sokan indultak útnak bevásárolni, mivel az új pénz jóval erősebb volt, mint a környező országok valutái, ezért olcsóbban lehetett bevásárolni - ez a hazai fogyasztást, s ezáltal a gazdaság növekedését is csökkentette

Tavaly májusban az IMD svájci kutatóközpont tizenhat helyet rontott Szlovákia versenyképességi besorolásán. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők kevesebb mint egy évvel ezelőtt már azt mondták szinte egyöntetűen, hogy a növekvő államadósság, a magas költségvetési hiány, az eddig alacsony szintje miatt vonzó állami újraelosztás növekedése azt mutatja, hogy az elmúlt évek kiemelkedő fejlődése, amely miatt az országot a "tátrai tigris" kifejezéssel illették, már a múlté (erről itt olvashat részletesen).

A maastrichti kritériumok és Magyarország

Az eurózónához való csatlakozást eddig a maastrichti szerződés határozta meg, amely szerint a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát; az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál; az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál; a deviza árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM); a hosszú távú kamatszint legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjének átlagát.

Magyarország ugyan jelenleg nem teljesíti a feltételeket, de Samu János, a Concorde vezető elemzője szerint "ha meglenne a politikai akarat, akkor az eurózónához való csatlakozás gazdasági kritériumait 3-4 éven belül teljesíthetné az ország". A költségvetés hiánya már idén megfelel az előírásoknak, a kedden bejelentett reformcsomag egyik fő célkitűzése az államadósság jelentős mértékű csökkentése, a forint viszonylagos stabilitása nemcsak az euró esetleges bevezetése, hanem a devizahitelesek gondjai miatt is fontos, az infláció pedig ugyan jelenleg csaknem 5 százalékos, de elemzők szerint a megfigyelési időszakra 3 százalék alá is süllyeszthető.