Nemzeti érdekharcok állhatnak az európai atomvita középpontjában

Úgy tűnik, hogy a múlt héten bejelentett atomerőművi biztonsági tesztek mégsem lesznek olyan szigorúak, ahogy az kezdetben látszott, és a tagállamok anyagi érdekeik mentén igen távol kerültek bármilyen közös állásponttól - derül ki az EurAktiv hirportál összeállításából.

Ahogy a Japánban egyre inkább sikerül megfékezni az elszabadult atomerőművet, úgy csökken az európai atomerőművek bezárását követelők lendülete is - közli az Európa tizenkét országában megjelenő hírportál-hálózat, az EurAktiv. A japán nukleáris baleset kapcsán kialakult közhangulatban a német és a dán EU-biztos a múlt héten az atomenergia európai jövőjére nézve kedvezőtlen híreket jelentett be a múlt héten.

Günther Oettinger energetikai biztos az új nukleáris erőművi szabályozást és a banki stressztesztekhez hasonló tűréspróbákat emlegetett az EU területén működő 134 nukleáris létesítményben, Connie Hedegaard pedig az európai nukleáris reneszánsz és az európai atomenergia "hátszelének" a végéről beszélt. Mivel a Bizottságnak valójában nincsen felhatalmazása ilyen beavatkozásokra, Fellegi Tamás az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége nevében összehívta az energetikai miniszterek tanácsát március 21-re. Már az előkészületekből nyilvánvaló volt, hogy a Tanácsban éles vita fog kialakulni, ugyanis a két biztos saját országai nemzeti érdekeinek figyelembe vételével elrugaszkodott a nukleáris energiában érdekelt tagállamok - köztük Magyarország érdekeitől.

Mivel a stresszteszteknek egyelőre nincsen jogi alapja, egyáltalán nem volt világos, hogy mi lesz azokkal az erőművekkel, amelyek nem felelnek meg neki. Németország és Ausztria régóta követeli a régi típusú atomerőművek bezárását, és ez jó alkalom lett volna ennek elérésére. Azonban a miniszteri tanácsban elnöklő Fellegi Tamás szerint még nincsen válasz arra, hogy mi lesz a teszteken megbukó erőművekkel. "Az egész tűréspróbának az értelme az, hogy megállapítsuk ezeket a dogokat. A következő néhány hónapban többféle eshetőségre is terveket kell készíteni" - mondta a magyar miniszter Brüsszelben. Sőt az is kiderült, hogy a tesztek nem lesznek kötelezőek, és maguk a tagállamok dönthetik el, hogyan alkalmazzák, és alkalmazzák-e egyáltalán a teszteket.

Németország és Dánia azt szeretné, ha az EU-ban nőne a zöldenergia aránya, ebbe azonban nem tartozik bele a nukleáris energia. Ezeknek a berendezéseknek a telepítése viszont sokba kerül, ennek költségét az európai fogyasztók fizetnék meg, a hasznát pedig a gyártók élveznék. Németország és Dánia ezeknek a technológiáknak a legnagyobb exportőre a világon, vagyis azonnal profitálna az átállásból. A nukleáris létesítmények korlátozása viszont különösen fájna azoknak a tagállamoknak, amelyek ezekhez berendezéseket gyártanak (elsősorban Franciaországnak), illetve azoknak az országoknak, amelyek már rengeteget költöttek nukleáris létesítményeikre. Ebbe a csoportba tartoznak a visegrádi országok és Olaszország is.