Láthatatlan táppénzcsalókat vett célba a kormány

Megfelezte a jól keresőknek járó táppénzt a parlament a hét közepén, de az egészségbiztosító adatai szerint igazán nagyot akkor tudna spórolni a kormány a táppénzkiadásokon, ha a kirúgás elől betegállományba menekülőkkel szemben lépne fel. A munkanélküliség helyett a passzív táppénzt választók száma két éve látványosan megugrott, számos élménybeszámoló szól arról, hogy kirúgott emberek tudatosan választják az áltáppénzt, amelyet teljes egészében az állam fizet.

Az államnak és a cégeknek évente 10-15 milliárd forintos kárt okozhatnak a táppénzcsalások Magyarországon - mondta az [origo]-nak Dancsó József fideszes országgyűlési képviselő, akinek a javaslatára szerdán az országgyűlés megszavazta a táppénzszabályok szigorítását. A módosítás a felére csökkentette az átlagosnál jobban kereső munkavállalóknak járó táppénzt. Havi bruttó 260 ezer forintos kereset fölött legfeljebb 156 ezer forint táppénz jár májustól, amelyből adót és járulékot is kell fizetni. Az eddigi szabály 300 ezer forint fölött húzta meg a táppénz felső határát. Dancsó szerint az új szabályok ötmilliárd forinttal mérsékelhetik az Egészségbiztosítási Alap terheit.

A munkavállalókat betegségük idején évente tizenöt napig bérük hetven százaléka illeti meg, melyet a munkáltatóknak kell állniuk. A tizenöt nap lejárta után táppénzt kapnak, ez a bérnek már csak hatvan százaléka - illetve az új szabály értelmében legfeljebb 156 ezer forint -, és ennek már csak egyharmadát fizetik a munkáltatók. A fennmaradó kétharmad az államot, az Egészségbiztosítási Alap táppénzkasszáját terheli. A változtatás tehát az állam költségeit mérsékli.

Bekerül az új Btk-ba a táppénzcsalás

Nagy Anna kormányszóvivő szerdán közölte, a kormány nemcsak a felezés közvetlen hatásától remél megtakarítást, hanem attól is, hogy a szigorítással a jobban keresőknek kevésbé éri majd meg indokolatlanul táppénzre menni. Dancsó József ugyancsak a táppénzcsalások visszaszorításával indokolta a szigorítást.

Bár a kormány következő évekre szóló reformterveit összefoglaló Széll Kálmán-tervben nem bukkan fel a táppénzcsalás, Navracsics Tibor a terv bemutatásakor azt mondta: a kormány felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénzfolyósítás szabályait, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szombaton pedig arról beszélt egy előadásban, hogy a kormány tervei szerint a készülő új büntető törvénykönyvben külön tényállásként kezelnék a táppénzcsalást.

Táppénzre menekülnek a kirúgottak

Az MTI archívumában elvétve bukkannak csak fel táppénzcsalásról szóló hírek, és jellemzően azok sem magyarok. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2008-ban és 2009-ben több mint 40 ezer ember táppénzes besorolását szüntették meg az ellenőrzés után, de az esetek nagy többségében azért, mert időközben meggyógyult a beteg. Az OEP erről szóló legutóbbi átfogó jelentésében azt írta: "elenyésző azon esetek száma, amelyeknél az egész keresőképtelen periódus indokolatlan, ezért tömeges táppénzcsalásról nem beszélhetünk".

Ennek ellenére 2008-ban csaknem öt százalék volt a jogosulatlan táppénzes esetek száma, és az egy évvel korábbi, kisebb mintán elvégzett felmérés is hasonló eredményt (5,6 százalék) mutatott az OEP szerint. Az nem egyértelmű az egészségbiztosító interneten megtalálható adataiból, hogy a feltételezett csalásokat jellemzően milyen jövedelemmel rendelkező emberek és hogyan követik el, így azt sem lehet megítélni, hogy Dancsó javaslata mennyire tudja segíteni ezek megoldását. Az OEP adataiból az derül ki, hogy az összes táppénzes eset nagyjából 10 százaléka, az összes táppénzen töltött napnak pedig körülbelül a hét százaléka köthető a 250 ezernél többet keresőkhöz. A kétezres évek közepén indult, milliós nagyságrendet elérő táppénzkifizetéseknél az OEP végül azt állapította meg, hogy bár az összegek magasak voltak, többségüket jogszerűen fizették ki.

"Úgy nevezném, jogérvényesítés"

A statisztikák szerint a magas táppénzeken kívül még egy kényes pont lehet a rendszerben. 2009-ben jelentősen, több mint harmadával megugrott az elbocsátásuk után néhány napon belül hetekig tartó, úgynevezett passzív táppénzre vonulók aránya. Az összes táppénzkiadáson belül évek óta kevesebb mint 10 százalékot kitevő passzív táppénz aránya a táppénzkiadásokból majdnem 12 százalékra emelkedett. Az nem egyértelmű, hogy ennek mekkora része megalapozott. Bár a passzív táppénz összege nem lehet több mint a minimálbér 150 százaléka, a pénzt teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap állja, így a munkatársát kirúgó cégnek nem kerül semmibe, a kirúgott dolgozó pedig úgy keres pénzt, hogy munkája már nincs. Bár az OEP erről szóló 2010-es adatai egyelőre nem jelentek meg, az interneten számos fórum- és blogbejegyzés árulkodik arról, hogy a passzív táppénz még mindig divatos.

"Ma három beteget tessékeltem ki a rendelőből, akit egyenesen a munkáltatójuk küldött hozzám a nekik JÁRÓ harmincnapos passzív táppénzre jelentkezés céljából. Év végi kirúgási roham van, ugye, mindenhol" - írta decemberi blogbejegyzésében egy háziorvos. Egy adózási kérdésekkel foglalkozó fórumon pedig valaki az iránt érdeklődött, hogy járható út-e a passzív táppénzre vonulás kirúgás után. Az egyik kritikus válaszolónak pedig azt írta vissza: "teljesen igazad van, hogy 'ez a joggal való visszaélés', de én úgy nevezném, hogy jogérvényesítés".

A cégek évek óta kérhetik táppénzre vonuló munkatársaik ellenőrzését az OEP-től. A kirendelt felülvizsgáló orvos 16 ezer forintos díj ellenében száll ki, joga van megvizsgálni a beteget, a kezelőorvos jelenlétében akár a beteg tartózkodási helyén is, betekinthet a betegdokumentációba, és javaslatot tehet a táppénzfolyósítás megszüntetésére. Az OEP tapasztalatai szerint a vállalatok alig több mint egy százaléka él ezzel a lehetőséggel. Ha valakit visszaélésen érnek, akkor a keletkezett kárt az orvosnak és az álbetegnek együtt kell megtéríteniük. A cégek elenyésző mértékben élnek ezzel a lehetőséggel. Az OEP adatai szerint 2008-2009-ben a táppénzjogosultság ellenőrzését szolgáló vizsgálatok elenyésző részét kezdeményezték cégek.

A táppénzszabályokat 2009-ben a Bajnai-kormány is szigorította, tíz százalékponttal csökkentette a táppénz mértékét. Két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében a bér hetven százalékáról hatvan százalékára, míg rövidebb időszak esetén hatvan százalékról ötven százalékra csökkent a táppénz összege. A munka törvénykönyve szerint járó tizenöt napos betegszabadság idején pedig az eddigi nyolcvan százalék helyett a bér hetven százaléka járt az akkor elfogadott szabályok szerint. A Bajnai-kormány szigorította a passzív táppénz szabályait is, jogosultsági idejét levitte negyvenötről harminc napra. Szijjártó Péter, a miniszterelnök jelenlegi szóvivője a tavalyi országgyűlési választások előtt, 2010 márciusában, a Hírszerző szerint azt ígérte, hogy újra hetven százalék lesz a táppénz, a családi pótlékot az infláció mértékével emelik, és ezt a korrekciót visszamenőlegesen is megadják.