Hatalmas, ezermilliárdos és annál is nagyobb lyuk tátongana a következő években a költségvetésben, ha a kormány nem hajtaná végre a Széll Kálmán Tervbe foglalt megszorításokat, és azokat nem fejelné meg a konvergenciaprogramba rejtett további kiigazító lépésekkel - így foglalható össze annak az elemzésnek (pdf-formátumban olvasható) az üzenete, amelyet a tavaly év végén szélnek eresztett Költségvetési Tanács elemzői stábjának néhány tagja készített.
1000-1400 milliárdos rés
A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest néven megalakult társaság ma publikált anyagából kiderül, hogy az idei büdzsével nincs gond, hiszen a nyugdíjpénztári vagyon bekebelezésével többletet produkál az államháztartás, az egyenleg pedig a kormány elképzelése szerinti pluszt mutathat a KFIB elemzői szerint. Jövőre viszont ha semmi nem történne, vagyis nem avatkozna bele a kabinet a költségvetési-gazdasági folyamatokba a Széll Kálmán Tervvel és a konvergenciaprogramban jelzett stabilizáló intézkedésekkel (például az adójóváírás lefelezésével, a közszférában az illetmények befagyasztásával, a családtámogatások szinten tartásával), akkor messze nem teljesülne a kormány 2,5 százalékos hiánycélja a GDP arányában: a büdzsé deficitje ennél bő ezermilliárd forinttal szaladna túl. A konvergenciaprogramban vállalt hiánypálya tartásához pedig 2013-ban és 2014-ben még nagyobb áldozatot kellene hozni, ott már 1400, illetve 1300 milliárdos lyukat lát a volt Költségvetési Tanács elemzői gárdája.
A számok azt mutatják tehát, hogy a Széll Kálmán Terv maradéktalan végrehajtása (benne a rokkantnyugdíjasok egyharmadának visszaterelése a munkaerőpiacra, az utazási kedvezmények megrostálása, a társaságiadó-kulcs csökkentésének visszavonása, a gyógyszerkasszából 120 milliárd forint kivétele, a munkanélküli segély idejének egyharmadára való rövidítése) nem lenne elegendő a deficittervek teljesítéséhez. A Széll Kálmán Terv ugyanis a kormány megítélése szerint jövőre 500, 2013-ban pedig újabb 400 milliárddal faragná le a költségvetési hiányt - ráadásul a megtakarítás ennél is kisebb lenne, hiszen ha például valakitől elveszik a munkanélküli segélyét és három hónap után nem kap munkát, az visszafogja a fogyasztását, kevesebb adóbevételhez juttatva az államkasszát.
A KFIB vezetője, a volt Költségvetési Tanács elemzői gárdájának irányítója, Romhányi Balázs azt azonban nem tudta megmondani, hogy a konvergenciaprogramban jelzett további szigorítások betömik-e a rést. A konvergenciaprogram múlt hét pénteken lett nyilvános, a lépések beárazásához több időre van szükség.
Magas lenne a kamat a megszorítások sikere nélkül
A két kiigazító csomagnak a sikerességétől függ az is, hogy kell-e kamatot emelnie az MNB-nek. Ha a költségvetési hiány a beavatkozások nélküli magas szinten mozogna, akkor a jegybank a mostani 6-ról akár 8 százalékig is felvihetné a kamatot a 3 százalékos inflációs céljának teljesítése érdekében.
Az elemzők szóvá teszik anyagukban azt, hogy a költségvetési átláthatóság jelentősen romlott az elmúlt egy évben. A kormány nem közöl elégséges információt a költségvetési helyzet várható alakulásáról, döntéseinek ezzel kapcsolatos indítékairól - feddik meg a kabinetet. Ilyen eset volt például az, hogy a költségvetési törvény kihirdetése után kevesebb, mint két hónappal máris 250 milliárdos zárolást hajtott végre a kormány, de a valódi okot sokáig titkolták, és nem is hozták nyilvánosságra az idei államháztartási tételek alakulásáról a becslésüket. A Széll Kálmán Terv magyar és angol nyelvű változata érdemben eltér egymástól, utóbbiban több konkrét lépés olvasható.