Barack Obama amerikai elnök a George Washington Egyetemen tartott beszédében bejelentette a kormányzat kiadáscsökkentési tervét, amely az ország költségvetési hiányát és államadósságát hivatott kezelni. A New York Times szerint az elnök egy részben adóemeléssel, részben kiadáscsökkentéssel számoló, tizenkét év alatt 4000 milliárd dollárt megspóroló tervről beszélt, amely nem igazodik a törvényhozás alsóházában többségben lévő republikánusok elképzeléseihez. A Washington Post szerint egydollárnyi adóemelés mellé háromdollárnyi kiadáscsökkentés párosul, amelyet többek között a védelmi költségvetés csökkentésével érnének el, de a társadalombiztosítási pénzekhez nem nyúlnának.
Obama megemlítette beszédében a republikánusok tervét, amely szintén 4000 milliárd dollárral csökkentené a hiányt, igaz, tíz év alatt. Szerinte a republikánus terv alapjaiban más Amerikához vezetne, ezért elutasította a kiadáscsökkentés azon módját, amely szerinte 70 százalékkal vágna a megújuló energia költségvetési keretéből, 25 százalékot az oktatásból és 30 százalékot a közlekedésből. "A kiadáscsökkentés ezen módjai azt üzenik, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt az Amerikát, amelyben hiszünk" - mondta Obama hozzátéve, hogy szerinte ez egy pesszimista jövőkép.
Obama konszolidációs tervében hangsúlyosan szerepel a vagyonosok adókedvezményeinek elvétele - egy olyan tétel, amely a republikánusokkal való szócsatájának egyik sarokpontja lehet. "Az elmúlt évtizedben a társadalom alsó 90 százalékának csökkent az átlagos jövedelme. A leggazdagabb 1 százaléknak viszont emelkedett, több mint negyedmillió dollárral. És ők lennének azok, akiknek kevesebb adót kell fizetniük?" - magyarázta tervét Obama. (Az elnök beszédét angolul teljes terjedelemben olvashatja a New York Times oldalán.)
Fontos a republikánus válasz
Komoly tétje van annak, hogy miként reagálnak a republikánusok a demokrata párti Obama által bejelentettekre. A költségvetési deficit az idén 1,5-1,65 ezer milliárd dollár között lesz, ez az USA GDP-jének 11 százaléka. Az államadósság tehát gyors ütemben nő, nagysága várhatóan május közepére eléri a 14,3 ezer milliárd dolláros, törvényben meghatározott határt. Obama kormánya azt akarja elérni, hogy a törvényhozás lazítson ezen a korláton.
Ha az adósságplafont nem emelik fel, az USA technikailag államcsődbe jut, mert hiába lenne miből, nem tudja teljesíteni törlesztési kötelezettségeit. A Wall Street Journal üzleti lap által idézett amerikai kormánytisztviselők aligha túloztak, amikor azt mondták, ez "Armageddon-szerű" összeomlást idézne elő a pénzpiacokon. A válság óta különösen ideges befektetők olyan országok nehézségeire is érzékenyen reagáltak az elmúlt hónapokban, mint Görögország vagy Írország - ha a világ legerősebb gazdasága válna nemfizetővé, az beláthatatlan folyamatot indítana el a dolláralapú világgazdaságban.
Nem bevételi, hanem kiadási problémák
A Kongresszus alsóházában azonban republikánus többség van, és a párt képviselői az utóbbi hetekben többször közölték, hogy elsődleges céljuk az óriási költségvetési hiány és a rekordméretűre duzzadó államadósság leszorítása. Ráadásul ragaszkodnak hozzá, hogy ezt ne adóemelésekkel, hanem az állami kiadások lefaragásával érje el a kormányzat. Világosan jelezték, hogy ha Obama programja nem nyeri el a tetszésüket, készek ellenállni az adósságplafon megemelésének.
"Szerintem az adóemelés nem jöhet szóba, mert nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon vannak gondjaink" - jelentette ki Mitch McConnell, a republikánusok vezetője a szenátusban. "Nem azért magas a hiány, mert az amerikaiak túl keveset adóznak, hanem azért, mert a kormány túl sokat költ" - erősítette meg John Boehner, a párt képviselőházi többségének vezetője.
IMF: Nincs hiteles amerikai stratégia
A republikánusok érvelésükben támaszkodhatnak, például, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésében foglaltakra. A szervezet - amelynek legnagyobb részvényese maga az USA - azt írta, hogy az Egyesült Államoknak nincsen hiteles stratégiája az államadósság lefaragására, ami egyelőre csekély, de figyelmet érdemlő kockázatot jelent a világgazdaság egészére. A CNBC által "szokatlanul kemény" hangvételűnek nevezett jelentés emlékeztet arra, hogy 2011-ben az amerikai volt az egyetlen fejlett ország, ahol nőtt a büdzsé hiánya - miközben a gazdaság teljesítménye lehetővé tette volna a csökkentést.
A G20-csoportba tartozó országok (Japánt kivéve) tavaly közösen vállalták, hogy 2013-ra megfelezik a hiányukat. Az IMF azt is írta, hogy ennek teljesítéséhez az USA-nak keményebb megszorítást kell véghezvinnie a következő két évben, mint az adatgyűjtés 1960-as kezdete óta bármikor. A szükséges intézkedéseknek eddig csak kevesebb mint a felét léptette életbe az amerikai kormány - áll a dokumentumban.
Ki hozza az áldozatot?
Kiadáscsökkentésen az Egyesült Államokban sem értenek mást, mint elsősorban a jóléti, szociális juttatások megnyesegetését. A republikánusok a társadalombiztosítási és a nyugdíjrendszerben is érdemi megtakarításokat követelnek, míg a demokraták inkább a jómódúak adókedvezményeit szüntetnék meg (pontosabban nem hosszabbítanák meg őket). "Nem elfogadható egy olyan terv, amely csak a középosztálytól kér áldozatot. A hiány lefaragásának három lábon kell állnia: juttatások, adók, védelmi kiadások" - mondta a napokban a Reuters hírügynökség szerint Jay Carney, a Fehér Ház egyik szóvivője.
Ilyen nézetkülönbségek közepette kell Obamának a Kongresszus két eltérű színezetű házában támogatást szereznie hosszú távú stabilizációs programjához. Szembe kell néznie egyebek mellett azzal, hogy a hosszúnak ígérkező vita során saját pártjának egyes képviselőit is elidegenítheti magától. Reális lehetőségnek talán az tűnik, hogy megegyezzenek egy kevésbé kidolgozott, a nagyobb célokat felvázoló programban, és a részletekről csak a 2012-es elnökválasztás után szülessen döntés.
A közelgő elnökválasztás azért is fontos tényező ebben a játszmában, mert a hiány és az államadósság fontos téma lehet a kampányban. Egy, a Reuters által idézett, a múlt hónapban készített Gallup-kutatás azt mutatta, hogy a választók kétharmadát aggasztja ez a kérdés, más felmérések szerint pedig azok, akik Obamára szavaztak 2008-ban, a félidős képviselőházi választáson viszont nem a demokratákat támogatták, mellé állnának jövőre, ha meggyőzné őket az adósságcsökkentő terve.