A kamarai tagdíjon és a tagságon csatázik az üzleti és az agrárlobbi

Összecsapott egymással a mezőgazdasági és a vállalkozói lobbi a készülő kamarai törvény miatt. Az előbbi különálló, az utóbbi egységes kamarát szeretne, s mindkét oldal szívesen látná a másik szektor képviselőit saját szervezetében. A vállalkozóknál "kiverte a biztosítékot", hogy az agrártárca egy olyan javaslattal állt elő, amelyben egyes nagy bevételű cégeknek több tízmilliós tagdíjakat kellene fizetniük.

Egy elkapkodott törvénykoncepció miatt bolydult fel a vállalkozói szektor, s emiatt csúszik a gazdasági kamarákat szabályozó új törvény is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter május 2-án azt válaszolta egy írásban feltett képviselői kérdésre, hogy "hamarosan lezárhatják" a kamarai törvény előkészítési fázisát, s utána társadalmi egyeztetésre küldik azt. Ennek ellenére egyelőre nem indult meg az egyeztetés, pedig a törvényt még májusban a parlament elé szánta a kormány. Az agrárkamarára vonatkozó szabályozást már korábban vitára bocsátották, ráadásul olyan tartalommal, amely megdöbbenést keltett a vállalkozók közt, és keresztülhúzta az új kamarai rendszer terveit.

A kötelező tagság miatt a hazai vállalkozásokat széles körben érintő kamarai törvény vitájában két alapkoncepció verseng: egységes kamara jöjjön létre, vagy az agrárkamara külön maradjon. Előbbiért a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kardoskodik, a különállást pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium tartja fontosnak. Egy a kamarai álláspontot ismerő, de névtelenséget kérő forrásunk szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gyorsabb elfogadás érdekében inkább az utóbbi állásponthoz áll közelebb. A szervezeti felálláson kívül van pár kritikus pont is, amelyet még el kell simítani elfogadás előtt: ilyen a tagdíj és a tagság kérdése vagy a kereskedelmi hely nyitásának engedélyeztetése.

Egységes vagy ágazati kamara

A társadalmi egyeztetésre nyilvánosságra került agrárkamarai törvénytervezet kiverte a biztosítékot a vállalkozóknál - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A vállalkozói érdekszervezet korábban még elutasította a kötelező tagságot, de május elején a néhány ezer forintos tagdíj mellett már elfogadhatónak tartotta azt. Dávid Ferenc szerint az agrárkamarai törvény koncepcióját nem egyeztette a mezőgazdasági tárca az érdekeltekkel, mielőtt nyilvánosságra hozta, ezért sok vállalkozás felháborodott a tervezetben olvasható ötleteken. Szerinte a honlapra kikerült törvényjavaslat egyik legsértőbb pontja, hogy a mezőgazdasági érintettség miatt az agrárkamarához sorolná a mezőgazdasági termékfeldolgozók és a kereskedők teljes körét, vagyis "kiürítené" a kereskedelmi és iparkamarát.

A VOSZ emiatt két hete, a törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése után javaslatot tett az egységes gazdasági kamara létrehozására, amely egyesítené a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vállalkozásokat és a szolgáltatókat is. A szervezet ettől olcsóbb és egyszerűbb kamarát vár, mivel megszűnne a kettősség, vagyis nem lenne két kamara megyénként, s a tagság kérdése is rendeződne. Dávid Ferenc elmondása szerint már februárban elkezdődött az egyeztetés a kereskedelmi és iparkamarákról, míg az agrárkamarákról szóló törvénytervezet csak a közelmúltban vált ismertté.

Az agrártárca szerint azonban erről nincs vita a kormányban. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az [origo] megkeresésére azt állította, hogy "sem a kormány, sem a vidékfejlesztési tárca részéről nincs olyan szándék, hogy egyesítsük a gazdasági és a szakmai kamarákat. Az agrár- és élelmiszer-gazdaságnak önálló kamarára van szüksége." A VM emellett azt is közölte, hogy a "honlapján található tervezet tekinthető a javaslat alapjának", s a tervezetről május 15-ig folyt társadalmi egyeztetés, majd a véglegesített javaslatot a tárca a kormány elé kívánja terjeszteni.

VOSZ: Még nem dőlt el

A vállalkozói szervezetek azonban még adták fel, hogy megvalósítsák terveiket. Politikai döntés kérdése, hogy egységes szervezet vagy különálló kamarák lesznek - állította Dávid Ferenc. Szerinte a kérdés még nem dőlt el, és arra is látott esélyt, hogy mindkét elképzelés a kormány elé fog kerülni. "A kormány centralizációs politikájába jobban illeszkedne, ha a gazdaságszervezés egy köztestület kezébe, az egységes kamarához kerülne" - tette hozzá. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke pedig az [origo] megkeresésére azt mondta, hogy a kamarai törvény tervezete "percenként változik", ezért ő maga sem tudta elmondani, hogy éppen hol áll a folyamat. (Megkerestük a kamarai törvényt szövegező Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de nem kaptunk választ kérdéseinkre.)

Az egységes kamara ötlete nem új, sőt az MKIK tavaly még ezt támogatta - erre utal, hogy Orbán Viktor 2010 februárjában még a "befolyásos és egységes nemzeti kamarát" felirat előtt mondta el beszédét a kamara rendezvényén. (Az akkor még miniszterelnök-jelöltként részt vevő Orbán beszédét és a feliratot ebben a videóban tekintheti meg.)

Tagdíjvita, kereskedelmi vétó

A másik kritikus pont a tagdíj kérdése, amelyet a kereskedelmi és iparkamara esetében egy jelképes, ötezer forintos szint körül állapíthatják meg, az agrárkamaráknál azonban sávosan, az előző év bruttó árbevétele alapján. A szabályozás azt jelentené, hogy a milliárdos árbevételű vállalkozások több millió, esetleg több tízmillió forintos tagdíjat fizetnének a kamarai tagságért. Ez - összevetve a kereskedelmi és ipari vállalkozások néhány ezer forintos tervezett tagdíjával - elfogadhatatlan - vélte a VOSZ főtitkára.

Ki mit akar?

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: külön kamarák; ötezer forintos regisztrációs díj; törvény által szabályozott, kötelező tagság (ne a vállalkozások dönthessenek, melyik kamarába lépnek); részvétel a kereskedelmi hely nyitásának engedélyezésénél; állami források a kamarai közfeladatok ellátására; a törvény májusi elfogadása - egy éven belül választások helyi és országos szinten

Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége: egységes kamara; 3-5 ezer forintos tagdíj; köztestületi jelleg (ne lásson el érdekvédelmet); törvény által szabályozott, kötelező tagság; kereskedelmi helyeknél kamarai véleményezés, de nem vétójog

Vidékfejlesztési Minisztérium (a nyilvánosságra hozott törvénytervezet szerint): külön agrárkamara, "amely a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszer-feldolgozókat és -kereskedőket egyaránt tömöríti"; az árbevétel alapján sávosan meghatározott tagdíj

Forrás: [origo]-információ

A kereskedő-iparos vállalkozásokra vonatkozó ötezer forintos tagdíj sem végleges még. Az egyeztetési folyamatot jól ismerő, de a tárgyalások alatti időre névtelenséget kérő forrásunk szerint a vitában hangzott el érv az ötezer forintnál magasabb díj mellett, míg a politikai érdek az lenne, hogy minél alacsonyabb legyen az összeg, mivel egy magas tagdíj a kormányzat számára nem összeegyeztethető az alacsony adminisztrációs terhek célkitűzésével. A csökkentés elleni legfőbb érv, hogy azért nem érdemes ötezer forint alá menni, mert akkor már a behajtása és a regisztrációval járó adminisztráció sem térülne meg - mondta.

Az egyeztetésekben elhangzó érveket ismerő forrásunk szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatában szeretné elérni, hogy kereskedelmi helyek (áruházak, nagyobb boltok) nyitása egy olyan testület engedélyéhez legyen kötve, amelyben az érdekszervezet is szerepet kap, például a szakminisztérium és a helyi önkormányzat képviselője mellett. Ez a multik mellett Brüsszelnek sem tetszene túlságosan, hiszen könnyen versenykorlátozó lehetne - vélte. Szerinte a téma még nincs lezárva, ez az egyik fontos kérdés, amelyben még nem születetett döntés a kormány részéről.

Takarékos és szolgáltató kamara

Dávid Ferenc szerint a VOSZ egységes kamarai javaslata arról szól, hogy az újonnan létrejövő Magyar Gazdasági Kamara jelképes 3-5 ezer forintos tagdíjat szedne és köztestületként gazdaságszervezési funkciót látna el, tehát nem érdekképviseleti szerv lenne. "Szimpatikus, takarékos, együttműködő és szolgáltató kamarát szeretnénk mi, vállalkozók" - mondta Dávid Ferenc. Szerinte az egységes kamarai szisztéma esetén a 40 területi kamara 20-ra változna, s ez jelentősen csökkentené a működési költségeket.

Az érdekelt vállalkozások számára fontos, hogy milyen szolgáltatásokat kapnak cserébe a működésért, illetve az új kamara milyen feladatokat vállal magára. Információnk szerint a kamara feladatot vállalna a kereskedelemfejlesztés, a békéltető testületek működtetése, illetve adatbázisokat működtetne, például olyat, ahol a csődbe jutott vagy késve fizető vállalkozásokra lehetne keresni.