Jövőre lesznek olvasható jelentések - interjú az ÁSZ elnökével

Felkészültünk a közmédia évi ellenőrzésére - fogalmazott az Állami Számvevőszék elnöke az [origo]-nak adott interjújában, igaz, az új törvény ezt már nem írja elő, így csak akkor lesz kötelező, ha bekerül a médiatörvénybe. A pártok feltételezhetően milliárdos költségű választási kampányainak 386 milliós, hivatalos kampányköltségei esetében továbbra is csak azt tudják vizsgálni, hogy "papíron szabályszerűek-e". Domokos László egyetértett vele, hogy az ÁSZ jelentései olvashatatlanok, de reméli, jövőre már sikerül olvashatóbb anyagokat kiadniuk a kezükből.

- A napokban került a parlament elé az Állami Számvevőszékről szóló új törvényjavaslat. Azt értjük, hogy az új ÁSZ-törvényben erősebb lesz az intézmény függetlensége a kormánytól, de az ön személye, fideszes képviselői múltja mennyire gyengíti ezt a folyamatot?
- Az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) viszonyában mi nem kezdeményeztünk változtatást, az meg, hogy a benyújtó gazdasági és informatikai bizottság miért nem tette, rájuk tartozik. Maradunk alárendelve az Országgyűlésnek, marad a 12 éves elnöki ciklus, azonban a kormány és az ÁSZ viszonylatában az intézményt komolyan erősítő bástyák veszik majd körül. Ilyen például, hogy források hozzárendelése nélkül nem lehet új feladatokat telepíteni az ÁSZ-hoz , vagy hogy a mindenkori kormány nem nyúlhat bele az ÁSZ-nál dolgozók bérébe. Ez a végrehajtó hatalomtól való függetlenedés irányába mutat.

- Mennyire hatékony ez a távolodás, ha épp az ön személyén keresztül összekapcsolódik a kormányerőkkel?
- Ha abból indulunk ki, hogy miért én ülök itt, akkor nehéz lesz a beszélgetést folytatni.

- Nem gondolja azt, hogy az ÁSZ függetlenségét veszélyezteti pártkötődése, pártpolitikai múltja?
- Egyértelműen nem veszélyezteti, a jogszabályoknak megfelelő, és a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott megoldás. Ezért döntött úgy az Országgyűlés, hogy az ÁSZ elnökévé választ. Ezt a kérdést, amit önök feszegetnek, ha fel is kell tenni, nem nekem kell megválaszolnom.

- Mennyire érzik magukénak a benyújtott törvényjavaslatot?
- Alapjaiban egyetértünk vele, támogatjuk.

- Csak mert az az érzésünk, hogy ez a törvényjavaslat, bár a parlament gazdasági bizottsága jegyzi, valójában az ÁSZ-nál készült.
- Itt házon belül nagyon komoly elemzések folytak. Nagyon sokan részt vettek ebben a munkában az ÁSZ dolgozói közül, kodifikátorok is meg tartalmi kérdésekkel foglalkozó szakértők is.

- Ezért is tűnik úgy, hogy az ön jelenlétének köszönhetően az ÁSZ lobbiereje jelentősen nőtt, a törvényjavaslat több területen kedvez az intézménynek. Például kikötnék, hogy az ÁSZ költségvetése a jövőben nem lehet alacsonyabb a megelőző évinél.
- Mindenképpen pozitív dolog, hogy erősödik az ÁSZ függetlensége. Pontosabban talán úgy fogalmaznék, hogy az új alkotmány adta kereteknek és ennek a törvényjavaslatnak is köszönhetően az ÁSZ szerepe helyreáll.

- A törvényjavaslat új alapokra helyezi az ÁSZ-dolgozók bérrendszerét, a köztisztviselői alapilletményhez kötött bérezést felváltaná a nemzetgazdasági átlagkereset függvényében megállapított kereset, így az ÁSZ-os fizetések évről évre növekednek majd. A kormány viszont befagyasztaná a közszféra béreit.
- Ez valóban így van. De az ÁSZ-ban nem is a kormányzati szándék szerint kell gazdálkodni, ez is a függetlenséghez tartozik. A cél az volt, hogy a köztisztviselői rendszertől független bérezés jöjjön létre, hiszen a kormány a köztisztviselői alapilletményt képes befolyásolni, azon keresztül meg az ÁSZ munkavállalóinak bérét is. Ez volt eddig, ezzel pedig szakítani kell a függetlenség erősítése érdekében. A törvény július 1-jén lép hatályba a tervek szerint, a bérek nem fognak változni, az ÁSZ-dolgozók annyi pénzt visznek haza a második fél évben is, mint az elsőben.

Fotó: Mudra László [origo]

Akinek a lába a gázon, azé lesz a féken is

- Az ÁSZ jelentései évek óta olvashatatlanok, pedig a cél az volna, hogy az adófizetők számára is követhető módon ellenőrizzék a közpénzek költését.
- Egyetértek.

- Ennek ellenére nem látszik javulás az új éra alatt sem.
- Így van.

- De mikor változik ez meg?
- Ennek a szervezetnek 21 éves hagyománya van, de még a jogelődök nyoma is megmutatkozik, kialakult eljárási rendek, szokások determinálják sokszor a dolgokat. Sőt, az ÁSZ nem egységes minden szempontból, különböző vizsgálati módszerek léteznek. Ez nem helyes, de ettől még így van. Főként azért alakult ez ki, mert nincs egységes ÁSZ-vezetési koncepció 2004 óta, egy felülről vezérelt, két főigazgatós, egy főtitkáros modell jött létre. Az alájuk tartozó egységek önállóan élik az életüket a szervezetben mind a mai napig. 2004-től az a rendszer, hogy a szervezet fejezetgazdája a főtitkár, és nem az elnök, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az ÁSZ jelentéseiért az elnök, történetesen most én felelek, az eszközrendszer fölött viszont a főtitkár rendelkezik. Mintha ön fel akarna szállni a villamosra, ehhez meg kellene vennie a jegyet, de nem tudja, mert azt közlik önnel, nincs pénz. Ha akarnék valamilyen szervezeti átalakítást végrehajtani, valami feladatot elvégezni, a főtitkár közölheti velem, nem tehetem meg, mert nincs rá elég ember, nincs rá forrás.

- Mikortól számít arra, hogy a villamosra is önnek kell felszállni és a jegyet is ön tudja megvenni?
Várhatóan idén július 1-jétől. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az eszközökért és az ellenőrzés tervéért, végrehajtásáért egy személyben felelős az ÁSZ elnöke.

- Koncentráltabb vezetés időszaka köszönt be?
- Akinek a lába a gázon, azé lesz a féken is.

- Nem arról szólt az elmúlt évekbenaz elnök, főtitkár és főigazgatók közötti hatalommegosztás, hogy a különböző politikai erőknek azonos súlyuk legyen az ÁSZ-on belül?
- Nem tudok ilyen törekvésről, ugyanis mindig egyszemélyi felelősségű volt az ÁSZ.

Fotó: Mudra László [origo]

A főtitkár bármikor megteheti, bármilyen jogkövetkezmény nélkül, hogy távozik

- Éppen most mondta, hogy többfejű lett az ÁSZ vezetése.
- A magyar parlament kétharmada 2004-ben elfogadta, hogy belátható időn belül alelnökök nélkül fog működni az ÁSZ. Kovács Árpád, az akkori elnök látta azt, hogy ha ez így megy tovább, nemhogy alelnökök nem lesznek, de elnök sem. Ezért kellett valamilyen áthidaló megoldás arra, hogy az átmeneti időszakban ne zárjon be az ÁSZ . A főtitkári-főigazgatói rendszer kialakítása Kovács Árpád számára praktikus is volt mert 2004-ben ő lett a számvevőszékek nemzetközi szervezete kormányzótanácsának elnöke, ezért sokat volt távol. Azért, hogy az ÁSZ működjön, ilyen esetekre kellett egy általános helyettesítő jogkörrel felruházott személy, így jött létre a főtitkári státusz, és ezt akceptálta az akkori kétharmad. 2009 vége és 2010 közepe óta, amíg nem volt elnöke az ÁSZ-nak, ez a felállás amolyan pótkerék-funkciót látott el, hiszen a minimumszabályoknak meg tudott felelni az ÁSZ, de az alkotmányos szerepét nem tudta betölteni.

- Hosszú távon együtt kíván dolgozni a mostani főtitkárral, Csapodi Pállal?
- Egy személyi kérdést tett fel, amely egy 66. évét betöltő személyre vonatkozott. Mit ért hosszú távon?

- Jövőre ő lesz a főtitkár?
- Ez az ő döntése is, hiszen bármikor megteheti bármilyen jogkövetkezmény nélkül, hogy távozik.

- Visszatérve, mitől és mikor lesz közérthető egy ÁSZ-jelentés?
- Az ÁSZ munkájának két része van: az ellenőrzés lefolytatása és a jelentés elkészítése, közzététele. Eddig inkább az előbbire fókuszált az intézmény, az elnök pedig kommunikált, én szeretném, ha a jelentések utóéletének gondozására is figyelmet fordítanánk a jövőben. Itt szembesülünk azzal, hogy ha szeretnénk, hogy hasznosuljanak a jelentéseink, ahhoz világosabbnak, közérthetőbbnek kell lenniük. Higgye el, ezt nem egyszerű dolog keresztülvinni . Ez a szervezet arra szocializálódott, arra a kultúrára állt rá , hogy rendkívül kifinomult, cizellált, művi mondatokat és kifejezéseket fogalmazzon meg, amelyek azonban rontják az ÁSZ megítélését, munkájának hatékonyságát. Az idei év átmeneti e tekintetben, remélem, jövőre már sikerül olvashatóbb anyagokat kiadnunk a kezünkből.

- A Médiajogfigyelő szerint a közmédia kikerül az ÁSZ ellenőrzési hatásköre alól. Miért?
- Nem így van. A médiatörvény keretében elköltött forrásokat továbbra is ellenőrizzük. A közpénzzel és közvagyonnal gazdálkodók felett az ÁSZ-nak általánosan biztosít ellenőrzési jogot a törvény. Csak a speciális kérdéseket kell a szaktörvényekben szabályozni, hogy milyen gyakran, milyen módszerrel folyjon az ellenőrzés. Ha erre igényt tart a törvényalkotó, ezt kell a médiatörvényben pontosítani, . Ha ilyen igény nem merül fel, akkor mi az általános szabályok szerint továbbra is ellenőrizzük ezt a területet. Nem készülünk arra, hogy nem kell a médiatörvényből következő pénzköltést ellenőrizni.

- Mégiscsak esetlegesebb lesz az ellenőrzés ezen a területen.
- A gyakoriságra a médiatörvényben kell kitérni, ha nem határozzák meg az ellenőrzések sűrűségét, akkor az ÁSZ-nak kockázatelemzés alapján kell eldöntenie - mint sok más esetben is -, mikor folytat le vizsgálatot.

- Mennyire tartja szerencsésnek, hogy éppen az új médiatörvény alapján koncentrálódnak a közmédiára költött források, mindent a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapon keresztül költenek el, miközben az ellenőrzés felpuhul?
- Felkészültek vagyunk, hogy évente ellenőrizzük a területet.

Fotó: Mudra László [origo]

Az ÁSZ számára adottak a törvényi ellenőrzési keretek

- Egy olyan országban, ahol a korrupció súlyos probléma, szembetűnően hallgatag az ÁSZ a témában.
- 2009 novembere óta egy uniós program keretében folyik antikorrupciós vizsgálódás az ÁSZ szerepvállalásával. Ez persze nem pótolja az ÁSZ ellenőrzésének kérdését. De azt is látni kell, hogy 2010-re oda jutott az ország, hogy csupán az igazságszolgáltatás és az ÁSZ maradt, amelyek antikorrupciós kérdésekkel foglalkoztak, mert a kormányzat kivonult ebből a kérdéskörből, leépítette a belső ellenőrzést. Utóbbi korrupciós kockázataira időről időre felhívta a figyelmet az ÁSZ. Az említett programnak van egy olyan ága, amely az ÁSZ ellenőrzési módszertanát fejlesztené.

- Az ön elnöklése idején is jóvá fog hagyni az ÁSZ olyan beszámolókat a pártoktól, hogy 386 millió forintot költöttek a kampányban, miközben mindenki tudja, hogy ez képtelenség?
- A törvényi ellenőrzési keretek között, amelyek az ÁSZ számára adottak, nem tudunk lényegesen más kérdést vizsgálni, csak hogy papíron szabályszerűek-e a beszámolók. De az ÁSZ kidolgozott egy pártfinanszírozási törvényjavaslatot, amely kapcsán kaptunk a kormánytól jelzést arra, hogy minket is bevonnak az új finanszírozási rendszer kimunkálásába szakértői szinten. Abban bízom, hogy egy új finanszírozás megnyitja a lehetőségét, hogy az ÁSZ konkrétabban tudja az ellenőrzési funkcióját ellátni, mint ahogyan a mai rendszerben a keretek lehetővé teszik.