Az új szolgáltatás legnagyobb előnye, az alacsony ár éppen a bankok kikerüléséből adódik. Egyrészt nincs vételi és eladási árfolyam, ami azért fontos, mert az ebből adódó különbség a hagyományos tranzakcióknál komoly bevételt jelent a bankoknak, ezt pedig végső soron az ügyfelek fizetik meg. Másfelől a bankok ezeknél a tranzakcióknál jellemzően százalékos arányban határozzák meg a költségeket - a TransferWise alapítói szerint ennek mértéke 3-6 százalék lehet -, miközben a szolgáltatást biztosító cég az átváltási összegtől függetlenül 1 fontot (a pénteki hivatalos jegybanki árfolyam szerint 310 forintot) kér egy-egy tranzakció lebonyolításáért.
A cég alapítója, az internetes telefonszolgáltatásáról világszerte ismert Skype egykori stratégiai igazgatója, Taavet Hinrikus a Deutsche Welle német lap angol nyelvű online kiadásának azt mondta: 1000 font (több mint 310 ezer forint) átváltása akár 60 fontba (több mint 18,6 ezer forint) is kerülhet a bankok közötti rendszerben, míg a cég ennek a töredékét kéri. A szolgáltató cég egyik alapítója elismerte, az átváltott pénz útja hosszabb lehet, vagyis később érkezik meg a címzetthez, mint a hagyományos tranzakciók esetében, de a minimális díj miatt megéri ezt a szolgáltatást választani. Hinrikus szerint alacsony költségek mellett üzemeltethető a rendszer, "nem úgy működünk mint egy bank, amelynek harmincemeletes irodaház és az irodákba mahagóniasztal kell", ezért olcsó maga a szolgáltatás is.
Kristo Käärmann, a TransferWise társalapítója az American Banking&MarketNews című pénzügyi szakportál szerint a cég eddigi teljesítményéről azt mondta: az első három hónapban 1 millió dollár értékben hajtottak végre tranzakciókat, és a szolgáltatást használók több mint kétharmada visszatérő ügyfél. Hinrikus az átváltást egyelőre csak az angol font és az euró között biztosító cég jövőbeni terveiről azt mondta, bővítés várható, azaz több devizát fognak bekapcsolni a rendszerbe.
A devizahiteleknél eltűnt a vételi és eladási árfolyam
Az szóban forgó új szolgáltatás piacinál jóval alacsonyabb áraiban szerepet játszik, hogy nincs vételi és eladási árfolyam. A két árfolyam banki alkalmazása egyébként Magyarországon is napirendre került, mert ez a gyakorlat növeli a devizahitelesek terheit. Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke tavaly nyáron azt nyilatkozta, hogy a devizahitelesek törlesztőrészleteinek elszámolásánál a jegybanki vagy banki középárfolyamok használatával átláthatóbbá és olcsóbbá lehetne tenni a devizahiteleket.
A kinevezése előtt az OTP Bank szerbiai leánycégét irányító Szász a szerbiai példára hivatkozott, azt mondta, hogy Magyarországon a bankok jelenleg az általuk megállapított eladási árfolyamon kalkulálják az ügyfelek adott hónapra vonatkozó törlesztőrészletetét, ez pedig mindig meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megszabott hivatalos középárfolyamot (a középárfolyam ugyanis épp az eladási és a vételi árfolyam egyfajta átlaga). Az eltérés akár 5 százalék is lehet, vagyis ha előírnák, hogy a jegybanki árfolyamon történjen az átszámítás, akár ennyivel rögtön csökkenteni lehetne az érintett háztartások terheit.
A különböző árfolyamok alkalmazása milliárdos bevételt jelentett a bankoknak, ám Szász Károly javaslatát beépítették a szabályozásba. A Kósa Lajos és Rogán Antal fideszes képviselők által benyújtott törvénymódosítás kötelezővé tette a középárfolyam alkalmazását a devizahiteleknél.